Eger - napilap, 1941/1

1941-03-01 / 34. szám

EGER 1941. március 1. i Bulgária csatlakozik a hármas egyezményhez Fllov miniszterelnök Becsbe utazik A Stefani Iroda szófiai értesü­lése szerint Bulgária elhatározta, kogy csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. A csatlakozás meg­beszélése céljából Filow miniszter- elnök Bécsbe utazik. Az elhatáro­zást mélyreható tárgyalások előzték meg Borisz király és az ország ve’ zetői között. A háromhatalmi egyez­ményhez való csatlakozással Bul­gária véglegesen elhatározta politi­kájának irányát. Ezzel az angol be­folyás majdnem teljesen eltűnt Eu­rópának e részében is. Hivatalos török jelentés Eden angol külügy­miniszter ankarai tárgyalásairól A török távirati iroda Eden angol külügyminiszter törökországi meg­beszéléseiről hivatalos jelentést adott ki. Eszerint az államfővel, a mi­niszterelnökkel és a katonai veze­tőkkel folytatott megbeszéléseken tanulmányozták a jelenlegi balkáni politikai helyzetet és megállapítot­ták, hogy a két állam, nevezetesen Nagy-Britaunia és Törökország po­litikája teljes összhangban áll. Franco általános nemzeti gyászt rendelt el XIII. Alfonz, volt spanyol király halála alkalmából Franco spanyol államfő kiáltvány­ban jelentette be nemzetének, hogy bourboni és habsburg-lotharingiai Alfonz, volt spanyol király, pénte­ken, Rómában elhunyt. A spanyol kormány elrendelte a gyászt a ha­zájától távol elhunyt spanyol ural­kodó halála alkalmából. Március 1. nemzeti gyásznap egész Spanyolor­szágban. XIII. Alfonz spanyol ki­rályt Rómában hétfőn délelőtt 11 órakor temetik. Madridból külön vonat indul Franciaországon át a temetésre Alfonz király egykori ba­rátaival. H minisztérium jóudhagyta Eger utíros 1941. éui költséguetését. 70 százalékos a pótadó, 5 százalékos a kereseti adó — 56 ezer pengő az államsegély. Eger, március 1. A belügyminisztérium február 26-án tárgyalta Eger város 1941. évi költségvetését Sas Elemér mi­niszteri osztályfőnök elnöklésével A tárgyaláson, amelybe a pénzügy­minisztériumot és a katonai szak­közegeket is bevonták, Eger város részéről dr. Kálnoky István pol­gármester, dr. Petro Kálmán m. kir. gazdasági főtanácsos, ország- gyűlési képviselő, Ringelhann Béla műszaki főtanácsos, a Városi G-ép- üzemek igazgatója és Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos vettek részt. A minisztérium jóváhagyta a költ­ségvetést s csupán kisebb változta­tásokat eszközölt egyes kisebb té­teleknél. A városi pótadót 70 szá­zalékban állapították meg. Az ál­lamsegélyt a város részére 56 ezer pengő összeggel állították be. A kereseti adót 5 százalékban szab­ták meg. Az aszfaltgyalogjárók épí­tésére és a tatarozásokra előirány­zott költségvetési összegeket fel­emelték. Megkezdték az olcsó kölcsönök folyósítását a mezőgazdasági termelés növelésére és a gazdatársadalom megsegítésére A mezőgazdasági termelés növe­lésére és a gazdatársadalom meg­segítésére nagyfontosságü tervet dolgozott ki a kormány s gróf Teleki Pál miniszterelnök bejelentette, hogy az olcsó kamat mellett beru­házási és termelési kölcsönt folyó­sítanak az emlitett tervek előbbre- vitele érdekében. Most azután közölték a beruhá­zási és termelési kölcsönök módo­Jóforgalmú, bevezetett ipari Özem nagyobbításához társat keresek cca 10.000 pengővel. Cím a kiadóhivatalban. zatait és bejelentették, hogy ezeket a kölcsönöket folyósítani kezdik. Ez alkalomból az alantiakban is­mertetjük e kölcsönök felvételének feltételeit. A kölcsönöket csakis a föld ho­zamának emelésére lehet használni. Ha pl. új üzemágat vezet be a gazda, épületeket emel, kiegészíti állatállományát, újabb mezőgazda- sági gépeket szerez be, tehát álta­lában gazdaságát fejleszteni akarja, akkor kérhet ebből a kölcsönből. A kölcsön visszafizetésére olyan fel­tételeket szabnak meg, amelyek meg­felelnek a helyzetnek és az igény­bevétel céljainak. A leghosszabb idő, amire a kölcsönt adják: 15 év. Aki ilyen kölcsönt akar, annak be kell jelenteni igénylését azon a lapon, amit kérésre díjtalanul meg­küld az Országos Földhitelintézet (Budapest, V., Bálvány-utca 7.) Kölcsönt általában a kataszteri tiszta jövedelem tízszerese erejéig és lehetőleg elsőhelyi bekebelezés­sel lehet kapni. Ha nem lehet első helyre bekebelezni, akkor a már bekebelezett terhek után csak ab ban az esetben és olyan összeg ere­jéig adnak kölcsönt, hogy a ka­HELLER-óráb 1897 ­_ mutatják a pontos Időt! _ taszteri tiszta jövedelem tízszere­sét az egész teher meg ne haladja. A kölcsön kamata jelenleg 5'5 szá­zalék. A legnagyobb kölcsönösszeg, amit adnak: 50.000 pengő. Váltót adni és a kölcsöu fennállása alatt a kö­telezvényt cserélni nem kell. Uolt már ennél hidegebb is . . . Emlékezés, — fokokban a múlt évi tündéri tavaszra Eger, március 1. Rövid és méla cikkben számol­tunk be arról legutóbb, hogy február nem enged, nem tagit s ha már búcsúznia kell: —10 fokos hideggel búcsúzik. Február utolsó napján tíz fokos hideg sok egy kicsit, így füstölög magában a didergők hada s szétszimatol enyhébb fuvallat után, vagy az égre kémlel, ahol az utóbbi évek legritkább égi tüneményének, a napnak kellene gurulnia. Ám se­hol semmi vigasz, holott Sirius mester megmondta . . . Aki megnyugvást akar keresni, folyamodjék a régi, jól bevált mon­dáshoz : volt már ennél rosszabb is. Mert csakugyan volt. Nem is régen, tavaly tavasszal. Amikor még hóból keletkezett lövészárkokban jártunk s majdnem a fejmag<*sság szintjén robogtak el mellettünk a kocsik. Amikor áprilisban még néhány ud­varon nagy tömegben tartalékolták a havat. Álljon itt egy rövid táblázat az elmúlt tél és télutó talajmenti hő­mérsékletéről január 12: —234 január 21: —27 január 31: —22 február 14: —15 február 15: —245 február 18: —24-6 február 28: —12 március 3:-20'5 március 8: — 17-5 március 18: —13-5 A hőmérséklet csak március 27-én emelkedett először a fagypont fölé a talaj mellett, akkor mértek először 1940-ben -|-1 fokot. Hát csak türelem. Volt már en­nél hidegebb is. Viseljünk fapapucsot. Akció a lábbeli-hiány miatt előállott nehézségek csökkentésére. A községekben mutatkozó nagy­fokú lábbeli- és talpbőr-biány kö­vetkeztében előállott nehézségek csökkentése céljából a Tiszajobb- parti Mezőgazdasági Kamara mel­lett működő Felvidéki Beszerző Csoport kezdeményezésére a Mező­gazdasági Kamara nagyarányú ak­ciót indított, amelynek során fel­hívta a kamarai kerület valameny- nyi községének a figyelmét a fa­papucs viselésére, amely különösen esős időben igen alkalmas a lábbeli kímélésére. A hetekkel ezelőtt meg­indított akció során a Miskolci Me­zőgazdasági Kamara tájékoztatta a községeket, hogy a fapapucs és a hozzá viselt harisnya beszerzési for­rásai a Dunántúl mely községeiben vannak, ahol a facipő használata általánosan el van terjedve. A miskolci Mezőgazdasági Kamara akcióját már számos kamarakerü- letbeli község üdvözölte és amelyik községekben a facipő viselésével szemben bizonyos tartózkodás mu­tatkozott, — a gazdák és a mező- gazdasági munkások körében, ott a község vezetőségét külön is fel­kérte a Kamara, ennek az iudoko- tatlan gátlásnak a megszünteté­sére. A Dunántúl egyes vidékein általánosan használatos fapapucs­ban a járás nem kényelmetlen, ezen­kívül tartós lábbí-li és általa sok bőrből készült talp és lábbeli taka­rítható meg. Egyes dunántúli falvakban a köz­ségháza, kereskedések és szövetke­zetek előtt annyi pár fapapucs áll sorjában, ahányan bent tartózkod­nak. Be ugyanis a vastagtalpú ha­risnyával mennek az emberek és csak a szabadban való közlekedésre használják a facipőt. Igen kívána­tos, hogy a községekben legalább néhány pár facipő kerüljön haszná­latba, hogy a használat kapcsán an­nak előnyeit a falusi lakosság maga is látnassa és a viseléséhez kapjon, amire annál is inkább szükség van, mivel a talpbőr beszerzésének egye­lőre leküzdhetetlen nehézségei ily- módon is csökkenthetők lesznek. — Az Ú) élet regéngtárának Hetenként megjelenő 10 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtószövet- kezet könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom