Eger - napilap, 1941/1
1941-02-12 / 24. szám
Aha 8 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 24, szám. ♦ Szerda ♦ Trianon 22, 1941. február 12. ELŐFIZETÉSI DÍJ: «gg hónapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 1 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vArmestei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. A nemzeti munka A magyar gazdasági élet nagy kérdései kaptak megvilágítást abban a nagyszabású beszédben, amit a képviselőházban Reményi-Schnel- ler Lajos pénzügyminiszter tartott. A pénzügyminiszter karácsony előtt a gazdasági élet és termelés egységes megszervezésére, valamint az egyes gazdasági tárcák működése összhangjának biztosítására kapott legfelsőbb megbízást. Gazdasági csúcs- miniszteri megbízatásnak nevezte el ezt a feladatot a magyar közvélemény, amely elvi szempontból megnyugvással és helyesléssel fogadta a kinevezést, személyi szempontból pedig a legmesszebbmenő bizalmat előlegezte Reményi-Schneller Lajosnak, aki pénzügyminiszteri munkálkodásával már bebizonyította, bogy a legmegfelelőbb ember a legmegfelelőbb helyen. A miniszter szorgos előkészítő munka, a gazdasági élet egész te rületének és minden részletének áttekintése uián most lépett a nyilvánosság elé, hogy elgondolásait és terveit ismertesse. Ennek az elgondolásnak lényege az, hogy a termelési és nemzeti munkát, a gazdasági élet egész területén összhangba hozva, a közjó előmozdítására kell beállítani az önző egyéni érdekekkel szemben. A munka a magyar nemzettől kapott megbízatás, a legegyszerűbbtől a legmaga- sabbrendű tevékenységig. Nem lehet és nem szabad tehát azt egyszerű megélhetési forrásnak tekinteni, mert csak az a munka szolgálja a köz javát, amelyet végzője hivatásként fog fel és teljesít. Egy ország közgazdasági életét két tényező alakítja ki döntően. Egyik természeti tényező : a föld, annak termőereje és kincsei, az éghajlat, a földrajzi helyzet, — a másik az emberi tevékenység, a munka. A nemzeti munkát tehát úgy keli megszervezni, hogy az adott természeti tényezőket a köz érdekében legteljesebben kiaknázza, előnyeit fokozza, hátrányos következményeit mérsékelje. A természeti tényezők és a nemzeti munka szerencsés össz- működésével érhető el a legfőbb cél: az ország megerősítése és az általános jólét emelése. Ennek a célnak szolgálatában kell gondoskodni a gazdasági élet helyes szervezéséről, irányításáról s egyes ágazatainak egybehangzó működéséről. A szervező és irányitó tevékenységnél aztán természetszerűleg figyelembe kell venni a világgazdasági viszonyokat s általában azokat a nemzetközi tényezőket, amelyek a gazdasági élet alakulását és lehetőségeit befolyásolják. Ezidőszerint a háború érezteti messzemenő hatását minden állam és természetesen Magyarország gazdasági viszonyaira is. Alkalmazkodást követel tőlünk is nyersanyagpótlás, készletelosztás, termelés és fogyasztás-szabályozás tekintetében. A magyar gazdasági élet legsürgősebb feladata tehát ennek az alkalmazkodásnak végrehajtása. Amikor azonban ezt tesz- szűk, máris előre kell néznünk a háború befejezésére, ami ismét új helyzetet teremt. Ez az ideális program s végső állomása a nemzet gazdasági erejének maximumra való fokozása. Az alkalmazkodó és az átEger, február 12. ki új fertálymesterek ünnepélyes eskütétele után az Egri Negyedmesteri Testület tartotta tizedik évi jubileumi közgyűlését, amelyet a következő szavakkal nyitott meg dr. Petro Kálmán elnök : — Most, amikor a Negyedmesteri Testület évi rendes, s ezúttal tizedik évi jubileumi közgyűlését tartja és beszámolni kíván az 1940. esztendő eseményeiről, első sorban meg kell emlékeznünk, a jó Istenben bízó törhetetlen hittel, hazánk területének újabb gyarapodásáról, Erdély egy részének visszatéréséről. A trianoni országrablással megcsonkított Magyarország már harmadízben szerzi vissza — hála nagy barátaink jóindulatának — az elrabolt területek egy részét. A kormányzó ünneplése. — A következetes nagy magyar munka, amelyben kiváló magyar elmék tudásuknak és erejüknek legjavát áldozták és áldozzák, meghozta gyümölcsét. — Eálaimát kell küldenünk a magyarok Istenéhez, és magyar életünk tökéletesebb kiépítésével kell bizonyítanunk, hogy hazánkhoz hűek maradtunk. Hűek maradtunk Istenünkhöz, de hűek maradtunk Magyarország kormányzójához, vitéz nagybányai Horthy Miklóshoz, az országgyarapítóhoz, (kitörő lelkes meneti program végrehajtása is csak azért történik, hogy a rendkívüli viszonyok elmúltával közelebb vigyen bennünket az ideális program megvalósításához. Az ideális program természetesen a legfőbb gazdasági ágak: a mező- gazdaság, az ipar, a kereskedelem termelőerejének, tevékenységének felfokozása, összhangbahozása és olyan irányú tevékenységének biztosítása, ami mindenekfölött az állam érdekeit szolgálja. A harmónikus gazdasági életben az egyes ember is biztosan és tartósan megtalálja a maga boldogulását s ez a gazdasági élet fogja lehetővé tenni, hogy Magyarország elfoglalja azt a méltó helyet, amely Európa közgazdasági életében meg. illeti. éljenzés, a díszközgyűlés közönsége felállva ünnepli a kormányzót), aki csodálatos isteni küldetéssel, böl- cseséggel és előrelátással kormányozza immár húsz éve országunkat. Az Egri Negyedmesteri Testület, ez a többszázéves intézmény, amelynek főfeladata a hagyományok ápolásával kapcsolatban az időszerű szociális munkában való részvétel, hazafias alázattal fejezi ki hódolatát ezúttal is Magyarország kormányzójának fenkölt személye iránt. — A Negyedmesteri Testület, a- mely önmagát folytatólagosan kiegészíti, évenként új hajtásokat hajt, s éppen ezért rugékonyságát megtartja, új feladatok vállalására képes és hajlandó. — Ez előtt tíz évvel a negyedmesteri testületben új és fiatalos lendület lett úrrá. A már széteső és eredményes munkát alig végző negyedmesteri karba új és fiatal erők kezdtek működni hosszú előkészítő munka után. S a negyed- mesterek negyedenként elhatározták, hogy Központi szervezetet létesítenek, amely a város akkor még tizenkét negyedében külön-külön működő negyedmestereket összevonja egységes képviseletbe. Az új gondolat valóra vált és már tíz éve így működik a testület. Az elnök ezután szeretettel köszöntötte az egyházi és polgári hatóságok megjelent képviselőit, a megjelent vendégeket, az állami polgári fiúiskola énekkarát és a Mária-utcai Földmíves Olvasókör zenekarát, majd megnyitotta a jubileumi díszközgyűlést. Az elnöki megnyitó után dr. Ur- bán Gusztáv főtitkár olvasta fel évi jelentését a Negyedmesteri Testület munkásságáról. A magyar szív örömével emlékezett meg Erdély egy részének visszatéréséről és méltatta azt a példaadó tevékenységet és áldozatkészséget, amivel a testület tagjai részt vettek az elszakított országrész visszatérésével felmerült szociális kérdések megoldásában. A Testület dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos indítványára szorosabb munkaközösséget vállalt az egri szegénygondozással és támogatja a Szegénygondoző Bizottság munkáját, különösen a társadalmi adakozókészség növelése tekintetében. A főtitkár felvetette a gondolatot a fertálymesterné asszonyok táborának testületi megszervezésére. A Testület el is határozta az &sz- szonytábor megalakítását Ringel• hann Béláné vezetésével, azonban a múlt év körülményei miatt a szervezés munkája megakadt s a közeljövő megoldandó kérdései közé került. Megemlékezett a főtitkár a ravatalozók régóta szükséges tervéről, amelyet a negyedmesteri testü- lat kebeléből vetettek fel és valósítanak meg. Megemlítette továbbá a Testület tagjait ért kitüntetéseket s kegyelettel búcsúztatta el az elhunyt tagokat. Végezetül a meghatottság hangján jelentette be az előadó, hogy a megváltozott idők rövidesen elszólitják Egerből, ahol társadalmi munkásságának jelentékeny részét töltötte. Különös öröm volt számára a negyedmesteri intézmény átmentése, uj tartalommal való megtöltése, mert nem lehetett engedni, hogy a polgári erények tündöklő iskolája a hanyatlás és feledés homályába merüljön. Mindig pirosbetűs ünnep lesz számára Apollónia napja s mindig legmelegebb emlékei között .fog élni az egri negyedmesteri intézmény. A főtitkári jelentés után hosszan ünnepelte a díszközgyűlés dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanárt és ebben az ünneplésben fonódtak búcsúra a szivek attól a férfitól, akinek a munkája korszakot alkotott a magyar fertálymesterség történetében. Az ünneplés elülte után Petro Kálmán dr. elnök a következőket mondotta: — A főtitkár úrnak kilencedszer Az Egri Negyedmesteri Testület jubileumi közgyűlése Urbán Gusztávot, szervezetének megalapítóját tiszteleti elnökévé választotta a Testület
