Eger - napilap, 1941/1

1941-02-12 / 24. szám

V EGER ‘.041 február 12 hangzott el évi jelentése előttünk. És ezúttal azt is bejelentette, hogy távozik körünkből. A közgyűlés ne­vében hálás köszönetemet fejezem ki eddigi munkásságáéit. El kell is­mernünk, hogy ha nincs nekünk Urbán Gusztávunk, akkor nem tud­tuk volna összehozni a negyedmes­terek testületét, mert Urbán Gusztáv volt a megteremtője és összetartója a negyedmesteri testületnek, s az ő lelkes és önfeláldozó munkája virá- goztatta fel egyesületünket és emelte hivatásának a mai időkben meg­követelt magaslatára. Megköszönöm ezt a tiz esztendőt dr. Urbán Gusz­távnak Eger város nevében is, s a negyedmesteri testületben végzett eredményes muukájának és kima­gasló érdemeinek elismeréséül, in­dítványozom a közgyűlésnek, hogy dr. Urbán Gusztávot az egri ne­gyedmesteri testület tiszteleti el­nöké válassza meg. {Lelkes éljenzés és taps. Dr. Petro elnök az indít vány egyhangú elfogadása után dr. Urbán Gusztávhoz fordul és a következőket mondja:) — Igen tisztelt tiszteleti elnök űr,, most, amikor eltávozol körünkből, arra kérünk, tarts meg minket to­vábbra is szeretetedben. Ezt a ba­rátságot, amelyet eddig irántunk éreztél, tartsd meg irányunkban új állomáshelyeden is. Gondolj ránk mindig ezu'án is február 9.-én. A közgyűlés dr. Petro Kálmán elnök indítványára elhatározta azt is, hogy jegyzőkönyvében örökíti meg dr. Urbán Gusztáv tízéves fő­titkári érdemeit és erről őt átirat­ban értesíti. Dr. Tóth Ferenc a pénztárnok jelentését ismertette és ennek elfo­gadása után mivel a tisztikar man­dátuma lejárt, az új tisztikart vá­lasztotta meg a közgyűlés: A megválasztott uj tisztikar élén dr. Petro Kálmán elnök köszönte meg a bizalmat, amely a válasz­tással megnyilvánult és üdvözölte dr. Angyal Lajost az új főtitkárt. Keller Aladár indítványozta vé­gül, hogy a jubiláns díszközgyűlé­sen elhangzott beszédeket és jelen­téseket teljes egészében nyomtas­sák ki. A közgyűlés úgy határozott, hogy a költségek fedezetére igye­kezni fog módot találni. A Negyedmesteri Testület új ve­zetőségét a következőkben válasz­totta meg a díszközgyűlés: Elnök: dr. Petro Kálmán. Társeluök: dr. Barsy István. Tiszteleti alelnökök: dr. Kürti Menyhért, Breznay Imre. Alelnökök: Tass István, Ágoston János. Főtitkár: dr. Angyal Lajos. Titkár: Császti Gyula. Pénztáros: Tóth Ferenc. Zászlógondnok: Mei- linger Ödön. Zászlótartó: Kovács István. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ ^ ____• E gri harangszó a délkeleti uégeken Pár nap a minorita kultúra középpontjában 25 fokos hideg. Derült, tiszta ég­bolt. Az erőlködő napsugarak meg­aranyozzák a háromszéki határ- bérceket, ősfenyveseket. Apró szé­kely faluk a látókörben, mint szi­getek a hatalmas hótengerben. S a lábam alatt a délkeleti határváros: Kézdivásárhely. Igen, a lábam alatt, mert fenn kuporgok az évszázados, gyönyörű minorita templom hatalmas tornyá­nak harangfülkéjében. Régész, kutató szenvedélyem hozott ide a jégcsapos bagolyotthonba is, hátha agriensét találok. Ét találtam: magát a nagy harangot. Ikafálvi Domby Ferenc rendelte meg Egerben, 1771 ben, mit a rajta lévő latin felírás tanúsít. Mel­lette a lélekharang, melyet ugyan­csak egri munkának tartok — bár nincs rajta felirat — mivel stylusa szolgailag megegyezik hatalmas test­vérével. És bizonyára egri volt még a két másik leszerelt harang is, melyeknek faszerkezetei még ma is be vannak építve. Ezeket Gábor Áron és Thuróczy Mózes öntötték át 1848/49-ben ágyúkká a kézdivásár- helyi magukrögtönözte ágyúöntödé­ben. Pillanatra megfeledkezem a hely rám gyakorolt mérhetetlen hatásá­ról és gondolataim elkalandoznak az egri Harangöntő-utca apró há­zaihoz, ahol ezek a gyönyörű mű­emlékek születtek s katolikus és magyar hivatásukra elindultak. Mek­kora kultúrája, híre volt Egernek, hogy még Kézdivásárhely is innen rendelte harangjait s nem a közbe­eső Brassóban vagy Nagyszebenben. De le kell sietnem, mert már dél van. Megkondul a nagy harang. Boldogan hívja imára a székelyeket: ismét nagyhangon imádkozhatják az „ Úr ángy alát. “ A minorita rendházban otthon vagyok. Kétszeresen otthon. Mint Erdély fia és a rend örökös con- frátere. Itt is minden emlék Eger­rel vau összefüggésben. Ez az egy­kor oly hatalmas szerzetesrend vala­mikor annyi rendtagot számlált, hogy egyetlen dispozitióval gyakran tíz személyt cserélt ki Eger és Kézdivásárhely között. Nem volt a régmúltban olyan kézdivásárhelyi minorita, aki Egerben nem lett vol­na: így számos tárgynak, különösen könyvnek, egri provinenciája van. A minorita rendház tulajdon­képpen Kantán van, a volt Felső- Fehér vármagye székhelyén. Kanta azonban egybeépült Kézdivásár- hellyel, mikor a felsőfehérmegyei »foltok« beolvadtak Háromszékbe. Kanta mondhatni színkatolikus, mi­óta a [halhatatlan emlékű Nagy Mózes atya 1680-ban behozta Esz- telnekről a minoritákat s megsze­rezte számukra a plébániát, majd a gimnáziumot. Az utóbbi a közel­múltban a katolikus Státus kezébe ment át, de ma is a nagy alapitó nevét viseli, a jelenlegi régens, Sylvester alatt is. A házföaök: P. Pál Cupett, vala­mint az atyák : P. Bánffy Miklós és P. Faragó Ferenc páratlan testvéri szeretettel fogadtak. Kutatásaimban és tanulmányaimban előzékenyen se­gítettek. Általuk számos oly adat birtokába jutottam melyekkel nél­külük nem találkozhattam volna. Mindnyájan csillogó szemmel hall­gatják előadásomat Egerről, hiszen hála Istennek ismét lehetséges, hogy a nagytekintélyű rendfóuök: dr. P. Péchy Alán bölcs intézkedése mind­nyájukat bármikor Egerbe deponál­hatja, a buzgó P. Ladányi László házfónök vezetése alatt álló Szent Antal-konventbe. Az erdélyi visszacsatolt minorita provincia egyetlen élő confratere, dr. Varga Béla ügyvéd, a Magyar Párt elnöke is ünnepi vacsorát rendezett tiszteletemre s ugyancsak értékes útbaigazításokat adott. ő vezetett el az elnöksége alatt álló árvaházba is, melynek igazgató­nője néhai dr. Balogh Vendel mi­norita confrater Katalin leánya. Itt van elhelyezve a kaszinó tulajdonát képező múzeum is, mely a két dr. Dienes-testvér apostoli munkálkodá­sának eredménye s melyben igen sok érdekes és tanulságos tárgyat találtam. Sok becses levéltári adatot lát­hattam a városházán, melyben a polgármester és a főjegyző urak szíves engedelmével kézdiszeutléleki Barcsa Gergely, az egyik erdélyi fejedelmi család mellékágának le- származója kalauzolt. Még Jámbor százados, volt is­kolatársam hívta fel figyelmemet, hogy egy üzlet felett a bsvanulás- kor egy 48.-as zászló lengett, ame­lyet azóta minden ünnepélyes al­kalomkor elkértek. Ezt a zászlót sikerült a tulajdonostól, Apró fes­tékkereskedőtől megszerezni, aki 22 éven keresztül életveszéllyel rejte­gette. Most egri gyűjteményem egyik becses darabja lett. Gábor Áron és Thuróczy Mózes — az utóbbi unokájának, mint nyom­dász és könyvkereskedőnek kezében van a város kultúrája letéve — a hires székely ágyúöntók emléke ma is a város büszkesége. Mindenki tudni vél még elásott ágyúikról. E sorok írójának birtokába is ke­rült egy tervrajz arról a helyről, hol egy ágyúmodell vau elrejtve. Mivel e sorok írója nagyobb ása­tási problémák előtt is állt már, minden remény meg van arra, hogy ezen nemzeti ereklyét a nyáron fel­színre hozza s az egri Vármúzeum­ban kiállíthatja. A közeli Báksafálván született a Minoriták szentéletű provinciálisa, Kelemen Didák, ki Egerben is volt házfőnök s szenttéavatása folyamat­ban van. Didák atya lelke él a mai kézdivásárhelyi minoritákban is, kik valódi öntudatos hitéletet tartanak fen a protestáns többségű városban és környékén. Nem csak magukat HELL ER-órák 1897 ... _ mutatják a pontos Időt! katolikusoknak valló, de katolikusán cselekvő emberekké is nevelik hí­veiket. Érdekes példáját láttam en­nek. Egy egyszerű, Pászka nevezetű lófő bácsi, az oroszfalvi fiijából, amint meghallotta, hogy mi után érdeklődöm, felkérésem nélkül egy héten át kutatott önzetlenül s mi­kor hálámat akartam kifejezni, ka­tolikus mivoltára hivatkozva, hárí­totta el azt. A katolikus hitélet nem zárja ki azt, hogy a többi felekezetekkel békében ne éljenek. A Katolikus Bálon a reformátusok mind megje­lentek, viszont a református Góbé- esten a katolikusság volt szépen képviselve. Megjegyzem, ezen az estén egy műkedvelő művésznő, Nagy Irén, olyan nívót produkált, hogy mindenki azt hitte, hogy ő a műsoron hirdetett egyik budapesti sztár. A bécsi döntés nyomán egri hon­védek vonultak be Kézdivásár- helybe. Ez Kézdivásárhely legutolsó egri emléke, de a legmaradandóbb is, mert ez adta vissza az osztha­tatlan Magyarországnak. És ugyan­úgy ez a bevonulás teszi mindennél jobban emlékezetessé Kézdivásár- helyt Eger számára. — Adja Isten, hogy mindkét város időtlen időkig a magyarság és katolicizmus erős vára maradjon! B. A. Z. — Kulturdélután a Lajos-vá- rosban. Az elmúlt vasárnap dél­után hatalmas közönség volt lát­ható a Lajos-város legutóbbi kul- túrdélutánján. A „Hiszekegy“ el­hangzása után Horánszky Róza pompás szavalata következett. — Mindvégig nagy érdeklődés kisérte Bacskay István tanító nívós, meleg­hangú előadását, aki arról az el nem vesző örökségről szólt, melyet az Úr Jézus drága ajándékként ha­gyott ránk. Prokai Irén szintén vallásos tárgyú költeményt szavalt, mely után Blaskó Mária: „Adjatok kenyeret“ című, Szent Erzsébet kul­tuszát elmélyítő kis jelenetét Bő­gős Verőn, Fischer Erzsébet, Mol­nári! Ilona, Zogolyák Teréz és Bóta Katalin adták elő, kik egymással vetélkedve vitték sikerre az elő­adást, és jutottak megérdemelt tap­sokhoz. A „Szentföld“ című keskeny film került ezután levetítésre. A műsort a Himnusz hangjai zárták le. A TALMUD " ismertetése magyarul írta: Rohling Ágoston dr. Darabja 1 P. Felelős kiadó: túrkevei Bukrg Szabó István. Kapható az Egri Kér. Sajtó- szövetkezet könyvkereskedé­sében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom