Eger - napilap, 1940/2

1940-08-10 / 126. szám

2 EGER 1940. augusztus 10. 10—12 méteres mésztufa réteg je­lenti a bombabiztonságot. Az első emeleten, balfelé, most épült külön szárnyban laknak majd az intézet életét gondozó apácák, itt lesz az igazgatói lakás és öt nagy, világos tanulószoba, a régi ház ere­deti szobái. A folyosókon faliszek­rények fogadják be a diákok hol­miját. A második emelet új építésű. Két óriási hálóterem vonul végig az 53-5 méter hosszú fronton, kö­zépen terjedelmes mosdó helyiség­gel. Innen gyönyörű kilátás nyílik a városra, a várra és a Cifrapart tiszta homlokú házaira. A főépület mögötti szárny föld­szintjén a konyha, emeletén, anyag­lifttel az ebédlő helyiségek találha­tók, míg a torony mellett öt emelet magasságban a betegszobák, zene­termek stb. emelkednek. Magát a tornyot újra kellett alapozni, mert annak idején az alapozást elmulasz­tották. A hátulsó épület megépítésével kapcsolatban mintegy kétezer köb­méter földet kellett a magas domb- szérűén emelkedő telekből lefaragni és külön érdekessége az építkezés­nek, hová tűnik el ez a tekintélyes mennyiségű földtömeg. A ház eredeti építésekor több pincés telket vásá­rolhattak össze és több kút is nyílt egymás mellett. Ezek a pincerend­szerek egymás alatt k ét-három szint­ben húzódnak, hasonlatosan a város többi részében található viszonyok­hoz, végtelenbe nyűló, tulajdonjogi­lag feledésbe ment ágakkal. A hu­tákon keresztül, elmés megoldással a föld mélyébe szállítják a kiemelt földmennyiséget és a használaton kívül maradó pinceágak eltömésére használják fel. A diákotthont, mint említettük, felszerelik a modern egészségügyi és tisztasági követelmények vala­mennyi intézményével. A 130 diák befogadására alkal­mas otthon építése 150 ezer pen­gőbe kerül. Ezzel az építkezéssel ismét egyházmegyei jellegű támo­gatást kap az egri építőipar. Az utóbbi években szinte egyedül az egyházmegyei nagyobb munkák je­lentenek komoly keresetet az egri építőiparnak. Tavaly a főszékesegy­ház százezer pengőt meghaladó meg­újítása, az idén a tanítói ház-alap építkezése mutatják a jószándékot, amely a legnehezebb időkben segí­teni akar és tud az építőipar köré­be tartozó iparágakon. Egy hevesmegyei sokgyermekes árvíz­károsult házát 2400 pengős költséggel felépítteti a miskolci tankerületi kir. főigazgatóság saját gyűjtéséből A tavaszi nagy árvizek borzalmas pusztításai után megmozdult a ma­gyar nemzet szíve és országszerte társadalmi gyűjtést indítottak az ár­vízkárosult kisemberek megsegíté­sére. A miskolci tankerületi főigaz­gatóság is gyűjtést folytatott a fel­ügyelete alá tartozó iskolák tanári testületéi körében. A gyűjtés kima­gasló eredménnyel járt, mert Buday Géza tankerületi kir. főigazgató most hivatalosan értesítette dr. Hedry Lőrincet, Heves vármegye főispánját, hogy a főigazgatóság az árvízkárosultak javára rendezett gyüitésből négy árvízkárosult házát építteti fel, éspedig Borsod megyé­ben 2, Hevesben és Gömörben 1 — 1 házat. Legfontosabb feltétel az, hogy az árvízkárosult többgyermekes sze­gény ember legyen, akinek más ol­dalról nincs támogatása az építke­zéshez. A kir. főigazgató azt is bejelen­tette a hivatalos iratban, hogy a hevesmegyei árvízkárosult kisember házának felépítésére 2400 pengőt utalnak át. Heves vármegye főispánja elis­merő köszönettel fogadta a szép eredménnyel zárult gyűjtésről a je­lentést és a főigazgatóság nemes­lelkű elhatározását. Egyben azonnal intézkedett, hogy a hevesmegyei közigazgatási hatóságok sürgősen jelöljék ki a segítségre leginkább rászorult és a feltételnek egyébként is megfelelő árvízkárosultat, akinek házát a 2400 pengős költséggel fel fogják építeni. Majdnem életét áldozta kötelességének teljesítése közben a bátor! zöldkeresztes védőnő Eger, augusztus 10. Dr. Czekkel Ferenc Heves vár­megye m. kir. tiszti főorvosa rövi­den jelentette legutóbbi beszámoló­jában, hogy Zsigmond Márta bá- tori zöldkeresztes védőnőt szolgála­tának lelkiismeretes teljesítése köz­ben súlyos kerékpárbaleset érte. A rövid jelentés mögött megha­tó, majdnem egy modern hőskölte­ménybe illő történet húzódik meg. A fiatal Zsigmond Márta a Dunán­túl szép magyar földjéről került Eger mellé, Bátor községbe, a zöld­keresztes munka szolgálatába. Itt is működik a magyarságnak ez az új hadserege, amely a tudás fegy­vereivel vívja küzdelmes harcát a nemzet jövöéért, az eljövendő erő­sebb és egészségesebb nemzedéke­kért. írtja a népbetegségeket, pusz­títja a babonás egészségrontó szo­kásokat, védi a gyermeket, az anyát s gondozza a felnőtteket. A zöld­keresztes védőnő jobbkeze az or­vosnak, de sokszor orvos az orvos helyett is. Tanáccsal, gondossággal és szeretettel gyógyít. Bátor községben teljesítette szol­gálatát Zsigmond Márta. Bükk- szenterzsébetről azonban szabadság­ra ment az ottani védőnő és Zsig­mond Márta elvállalta az ő helyet­tesítését is. Egyik nyári hajnalon üzenetet kapott, hogy Bükkszent- erzsébeten beteg gyermekek és be­teg anyák nagyon várják a zöld­keresztes védőnőt. Itthon is, ott is eleget akart tenni kötelességének. Reggel hét órakor kerékpárra ült és elindult Bükkszenterzsébet felé. Hogy ezután mi történt, nem de­rült ki máig sem, csak ugyanazon a reggelen a Pétervására felől Egerbe robogó autóbusz egy bájos szőke leányt véres sebekkel, esz­méletlenül talált az országút porá­ban, a kerékpár mellett. Zsigmond Márta zöldkeresztes védőnő volt. Föltették az autóbuszra és be­szállították Egerbe a Szent Vince kórházba. Csak délután, a műtét Minden este WÁGNER-VENDÉGLŐ TTTTT” Cigányzene, kerthelyisége családok szolid szórakozó helye, nyitva. kassai világos és barna sörök csap olása, után nyerte vissza eszméletét. Sú­lyos agyrázkódásával sokáig lebe­gett élet-halál között. De még legalább négy hónap fog eltelni, amíg a bőslelkü kis szőke védőnő újra elfoglalhatja a Zöldkereszt űr­állomását Bátor községben. Hétfőn a mosoly országa kerül az Eger-estek sorába Eger, augusztus 10. A színház búcsúhetének utolsó „Eger“-e8tjére kerül a sor a követ­kező napokban. Hétfőn Lehár Fe­renc örökszép nagyoperettjét mu­tatja be a színtársulat, kedden pe­dig az utóbbi idők egyik legszebb sikerű darabját, a Zimberi-Zombori Szépasszonyt. A Mosoly országa előadásának kedvezményes jegyváltására jogo­sító utalványát itt közöljük: Utalvány a Mosoly országa operett aug. 12.-i, hétfői előadására. 1 drb-------------------jegy. A z üresen hagyott helyre kell a jegyigénylést brjegyezni. Eger szomorú napjai Z1 éuuel ezelőtt az oláh megszállás alatt 1919. augusztus 23-án kétszázezer korona kékpénz hadisarcot fizetett a város közönsége a megszálló katonaságnak „A román katonaság bejött Ma­gyarországba, hogy rendet teremt­sen. Nincs semmi szándékában sem magyar földet elfoglalni, sem bármi kárt okozni a polgári lakosságnak“ — így kezdődött Davidovglu tá­bornoknak, a megszálló román csa­patok parancsnokának, Egerben, 1919. augusztus 6-áu kiadott hir­detménye. A tábornok hirdetményét csúnyán megcáfolták a későbbi ese­mények, mert bizony magyar földet is foglaltak az oláh katonák, még­pedig messze innen maradtak az antant hatalmak által kijelölt de­markációs vonalon, amely nagyjá­ban a Maros folyása mentén és azt megszakítva Aradig tartott. Kárt is jócskán okoztak a magyar polgári lakosságnak. Sok gazdaság talán még ma sem heveri e ki a románok által elrabolt gépek, állatok és ter­mények kárait. Nézegetjük a ma 21 éve megje­lent újságokat. Lapelődünkben, az Egri Népújságban Dragomirescu őrnagy egri állomásparancsnok alá­írásával olvassuk a magyar polgár­sághoz intézett parancsokat és ren­deleteket, felhívásokat. Georgescu százados neve is több hirdetményen szerepel, mint városparancsnoké. Augusztus 12-én déli félegykor érkezett Egerbe nagyobb kísérettel a román trónörökös, mint egyik na­gyobb katonai egység parancsnoka és másnap reggel tovább ment ez­redével a Bükk-hegységbe. A trón­örökös később Egerben választott állandó lakóhelyet és a főispáni hi­vatalt rendeztette be lakásának és katonai hivatalának. Két kötekedő oláh katonát agyonlő a magyar kar­hatalmi járőr 1919 augusztus 20-án, Szent Ist­ván napján este tiz órakor végze­tes esemény történt Egerben a ma­gyar karhatalmi járőr és két ren­detlen román katona között. Az eset akkor nagy riadalmat keltett a békés polgári lakosság körében, de a magyar katona kötélességtel- jesitésének szép példáját is látták benne. Egerben akkor egy román va­dászezred állomásozott, de a köz­rend és közbiztonság szolgálatát magyar karhatalmi szerv látta el. Volt egri katonákból alakították meg a rendőri karhatalmat, amely­nek tagjai kettesével járták az ut­cákat, vállukon puskával, s vigyáz­tak a rendre, nyugalomra. Este líz órakor egyik karhatalmi járőr, amelynek tagjai Lugosi Fe­renc szakaszvezető és Molnár Fe­renc gyalogos voltak, az Érsek­utcában haladt. A Széchenyi Szálló mellett egyik kapu alól dulakodás zajá*, majd két egri földmíveslány sikoltozását hallották. A járőr oda­ment és látta, hogy két román ka­tona durván erőszakoskodik a két egri lánnyal, akik közül az egyik menyasszonya volt a járőr vezető­jének. Felszólították a román kato­nákat, hogy hagyják békében a lányokat. A román katonákban már némi egri bor is tüzelhetett, mert engedelmesség helyett egyszerűen nekirontottak a járőrnek és el akar­ták venni a puskát a magyar ka­tonáktól. A járőr mindkét tagja ke­mény magyar katona volt és dere­kasan védekezett. Az oláhok nem hagyták abba és már ketten is bele­kapaszkodtak a szakaszvezető fegy­verébe. Lugosi fenyegetett helyze­tében tüzet vezényelt, Molnár egy pillanat alatt végrehajtotta a pa rancsot és egyetlen lövése megölte mindkét oláh vadászkatonát. Egyik­nek szivén, a másiknak nyakütő­erén ment keresztül ugyanaz a go­lyó. Lugosi Ferenc és Molnár Fe­renc azonnal bevonultak parancs­nokságukhoz a városházára és sza­bályszerűen jelentést tettek a kény­szerhelyzetükben elkövetett fegy­verhasználatról. Golgó általi halálra ítélik és kivégzik a két hős maggar katonát A magyar hatóságok ki akarták FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom