Eger - napilap, 1940/2
1940-08-10 / 126. szám
2 EGER 1940. augusztus 10. 10—12 méteres mésztufa réteg jelenti a bombabiztonságot. Az első emeleten, balfelé, most épült külön szárnyban laknak majd az intézet életét gondozó apácák, itt lesz az igazgatói lakás és öt nagy, világos tanulószoba, a régi ház eredeti szobái. A folyosókon faliszekrények fogadják be a diákok holmiját. A második emelet új építésű. Két óriási hálóterem vonul végig az 53-5 méter hosszú fronton, középen terjedelmes mosdó helyiséggel. Innen gyönyörű kilátás nyílik a városra, a várra és a Cifrapart tiszta homlokú házaira. A főépület mögötti szárny földszintjén a konyha, emeletén, anyaglifttel az ebédlő helyiségek találhatók, míg a torony mellett öt emelet magasságban a betegszobák, zenetermek stb. emelkednek. Magát a tornyot újra kellett alapozni, mert annak idején az alapozást elmulasztották. A hátulsó épület megépítésével kapcsolatban mintegy kétezer köbméter földet kellett a magas domb- szérűén emelkedő telekből lefaragni és külön érdekessége az építkezésnek, hová tűnik el ez a tekintélyes mennyiségű földtömeg. A ház eredeti építésekor több pincés telket vásárolhattak össze és több kút is nyílt egymás mellett. Ezek a pincerendszerek egymás alatt k ét-három szintben húzódnak, hasonlatosan a város többi részében található viszonyokhoz, végtelenbe nyűló, tulajdonjogilag feledésbe ment ágakkal. A hutákon keresztül, elmés megoldással a föld mélyébe szállítják a kiemelt földmennyiséget és a használaton kívül maradó pinceágak eltömésére használják fel. A diákotthont, mint említettük, felszerelik a modern egészségügyi és tisztasági követelmények valamennyi intézményével. A 130 diák befogadására alkalmas otthon építése 150 ezer pengőbe kerül. Ezzel az építkezéssel ismét egyházmegyei jellegű támogatást kap az egri építőipar. Az utóbbi években szinte egyedül az egyházmegyei nagyobb munkák jelentenek komoly keresetet az egri építőiparnak. Tavaly a főszékesegyház százezer pengőt meghaladó megújítása, az idén a tanítói ház-alap építkezése mutatják a jószándékot, amely a legnehezebb időkben segíteni akar és tud az építőipar körébe tartozó iparágakon. Egy hevesmegyei sokgyermekes árvízkárosult házát 2400 pengős költséggel felépítteti a miskolci tankerületi kir. főigazgatóság saját gyűjtéséből A tavaszi nagy árvizek borzalmas pusztításai után megmozdult a magyar nemzet szíve és országszerte társadalmi gyűjtést indítottak az árvízkárosult kisemberek megsegítésére. A miskolci tankerületi főigazgatóság is gyűjtést folytatott a felügyelete alá tartozó iskolák tanári testületéi körében. A gyűjtés kimagasló eredménnyel járt, mert Buday Géza tankerületi kir. főigazgató most hivatalosan értesítette dr. Hedry Lőrincet, Heves vármegye főispánját, hogy a főigazgatóság az árvízkárosultak javára rendezett gyüitésből négy árvízkárosult házát építteti fel, éspedig Borsod megyében 2, Hevesben és Gömörben 1 — 1 házat. Legfontosabb feltétel az, hogy az árvízkárosult többgyermekes szegény ember legyen, akinek más oldalról nincs támogatása az építkezéshez. A kir. főigazgató azt is bejelentette a hivatalos iratban, hogy a hevesmegyei árvízkárosult kisember házának felépítésére 2400 pengőt utalnak át. Heves vármegye főispánja elismerő köszönettel fogadta a szép eredménnyel zárult gyűjtésről a jelentést és a főigazgatóság nemeslelkű elhatározását. Egyben azonnal intézkedett, hogy a hevesmegyei közigazgatási hatóságok sürgősen jelöljék ki a segítségre leginkább rászorult és a feltételnek egyébként is megfelelő árvízkárosultat, akinek házát a 2400 pengős költséggel fel fogják építeni. Majdnem életét áldozta kötelességének teljesítése közben a bátor! zöldkeresztes védőnő Eger, augusztus 10. Dr. Czekkel Ferenc Heves vármegye m. kir. tiszti főorvosa röviden jelentette legutóbbi beszámolójában, hogy Zsigmond Márta bá- tori zöldkeresztes védőnőt szolgálatának lelkiismeretes teljesítése közben súlyos kerékpárbaleset érte. A rövid jelentés mögött megható, majdnem egy modern hőskölteménybe illő történet húzódik meg. A fiatal Zsigmond Márta a Dunántúl szép magyar földjéről került Eger mellé, Bátor községbe, a zöldkeresztes munka szolgálatába. Itt is működik a magyarságnak ez az új hadserege, amely a tudás fegyvereivel vívja küzdelmes harcát a nemzet jövöéért, az eljövendő erősebb és egészségesebb nemzedékekért. írtja a népbetegségeket, pusztítja a babonás egészségrontó szokásokat, védi a gyermeket, az anyát s gondozza a felnőtteket. A zöldkeresztes védőnő jobbkeze az orvosnak, de sokszor orvos az orvos helyett is. Tanáccsal, gondossággal és szeretettel gyógyít. Bátor községben teljesítette szolgálatát Zsigmond Márta. Bükk- szenterzsébetről azonban szabadságra ment az ottani védőnő és Zsigmond Márta elvállalta az ő helyettesítését is. Egyik nyári hajnalon üzenetet kapott, hogy Bükkszent- erzsébeten beteg gyermekek és beteg anyák nagyon várják a zöldkeresztes védőnőt. Itthon is, ott is eleget akart tenni kötelességének. Reggel hét órakor kerékpárra ült és elindult Bükkszenterzsébet felé. Hogy ezután mi történt, nem derült ki máig sem, csak ugyanazon a reggelen a Pétervására felől Egerbe robogó autóbusz egy bájos szőke leányt véres sebekkel, eszméletlenül talált az országút porában, a kerékpár mellett. Zsigmond Márta zöldkeresztes védőnő volt. Föltették az autóbuszra és beszállították Egerbe a Szent Vince kórházba. Csak délután, a műtét Minden este WÁGNER-VENDÉGLŐ TTTTT” Cigányzene, kerthelyisége családok szolid szórakozó helye, nyitva. kassai világos és barna sörök csap olása, után nyerte vissza eszméletét. Súlyos agyrázkódásával sokáig lebegett élet-halál között. De még legalább négy hónap fog eltelni, amíg a bőslelkü kis szőke védőnő újra elfoglalhatja a Zöldkereszt űrállomását Bátor községben. Hétfőn a mosoly országa kerül az Eger-estek sorába Eger, augusztus 10. A színház búcsúhetének utolsó „Eger“-e8tjére kerül a sor a következő napokban. Hétfőn Lehár Ferenc örökszép nagyoperettjét mutatja be a színtársulat, kedden pedig az utóbbi idők egyik legszebb sikerű darabját, a Zimberi-Zombori Szépasszonyt. A Mosoly országa előadásának kedvezményes jegyváltására jogosító utalványát itt közöljük: Utalvány a Mosoly országa operett aug. 12.-i, hétfői előadására. 1 drb-------------------jegy. A z üresen hagyott helyre kell a jegyigénylést brjegyezni. Eger szomorú napjai Z1 éuuel ezelőtt az oláh megszállás alatt 1919. augusztus 23-án kétszázezer korona kékpénz hadisarcot fizetett a város közönsége a megszálló katonaságnak „A román katonaság bejött Magyarországba, hogy rendet teremtsen. Nincs semmi szándékában sem magyar földet elfoglalni, sem bármi kárt okozni a polgári lakosságnak“ — így kezdődött Davidovglu tábornoknak, a megszálló román csapatok parancsnokának, Egerben, 1919. augusztus 6-áu kiadott hirdetménye. A tábornok hirdetményét csúnyán megcáfolták a későbbi események, mert bizony magyar földet is foglaltak az oláh katonák, mégpedig messze innen maradtak az antant hatalmak által kijelölt demarkációs vonalon, amely nagyjában a Maros folyása mentén és azt megszakítva Aradig tartott. Kárt is jócskán okoztak a magyar polgári lakosságnak. Sok gazdaság talán még ma sem heveri e ki a románok által elrabolt gépek, állatok és termények kárait. Nézegetjük a ma 21 éve megjelent újságokat. Lapelődünkben, az Egri Népújságban Dragomirescu őrnagy egri állomásparancsnok aláírásával olvassuk a magyar polgársághoz intézett parancsokat és rendeleteket, felhívásokat. Georgescu százados neve is több hirdetményen szerepel, mint városparancsnoké. Augusztus 12-én déli félegykor érkezett Egerbe nagyobb kísérettel a román trónörökös, mint egyik nagyobb katonai egység parancsnoka és másnap reggel tovább ment ezredével a Bükk-hegységbe. A trónörökös később Egerben választott állandó lakóhelyet és a főispáni hivatalt rendeztette be lakásának és katonai hivatalának. Két kötekedő oláh katonát agyonlő a magyar karhatalmi járőr 1919 augusztus 20-án, Szent István napján este tiz órakor végzetes esemény történt Egerben a magyar karhatalmi járőr és két rendetlen román katona között. Az eset akkor nagy riadalmat keltett a békés polgári lakosság körében, de a magyar katona kötélességtel- jesitésének szép példáját is látták benne. Egerben akkor egy román vadászezred állomásozott, de a közrend és közbiztonság szolgálatát magyar karhatalmi szerv látta el. Volt egri katonákból alakították meg a rendőri karhatalmat, amelynek tagjai kettesével járták az utcákat, vállukon puskával, s vigyáztak a rendre, nyugalomra. Este líz órakor egyik karhatalmi járőr, amelynek tagjai Lugosi Ferenc szakaszvezető és Molnár Ferenc gyalogos voltak, az Érsekutcában haladt. A Széchenyi Szálló mellett egyik kapu alól dulakodás zajá*, majd két egri földmíveslány sikoltozását hallották. A járőr odament és látta, hogy két román katona durván erőszakoskodik a két egri lánnyal, akik közül az egyik menyasszonya volt a járőr vezetőjének. Felszólították a román katonákat, hogy hagyják békében a lányokat. A román katonákban már némi egri bor is tüzelhetett, mert engedelmesség helyett egyszerűen nekirontottak a járőrnek és el akarták venni a puskát a magyar katonáktól. A járőr mindkét tagja kemény magyar katona volt és derekasan védekezett. Az oláhok nem hagyták abba és már ketten is belekapaszkodtak a szakaszvezető fegyverébe. Lugosi fenyegetett helyzetében tüzet vezényelt, Molnár egy pillanat alatt végrehajtotta a pa rancsot és egyetlen lövése megölte mindkét oláh vadászkatonát. Egyiknek szivén, a másiknak nyakütőerén ment keresztül ugyanaz a golyó. Lugosi Ferenc és Molnár Ferenc azonnal bevonultak parancsnokságukhoz a városházára és szabályszerűen jelentést tettek a kényszerhelyzetükben elkövetett fegyverhasználatról. Golgó általi halálra ítélik és kivégzik a két hős maggar katonát A magyar hatóságok ki akarták FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ
