Eger - napilap, 1940/2
1940-08-10 / 126. szám
1940. augusztus 10. E G E E 3 'ü vizsgálni az esetet és a vizsgálat eredménye alapján óhajtottak volna intézkedni a továbbiakban, de aromán katonaság ebben megakadályozta. Az oláh helyőrséget éjjel felriasztották, a városban a legvadabb rémhírek terjedtek el szabadrablásról, a város lövetéséről vagy a lakosság megtizedeléséről stb. Lugosi Ferencet és Molnár Ferencet oláh katonák vették kezükbe és annyira összeverték a két, kötelességét példásan teljesítő magyar fiút, hogy reggelre már alig volt bennük élet. Híre terjedt, hogy a két ártatlan magyar katonát kivégzik a románok. Az oláh parancsnokságnál és magánál Carol trónörökösnél igyekeztek köbenjárni igazságért, vagy legalábbis kegyelemért a legnagyobb egri egyházi és polgári méltóságok, de sikertelenül, mert a trónörökös azt felelte, hogy kénytelenek kivégeztetni a két magyar katonát, mert másként lázadás törne ki az oláh hadseregben. Augusztus 22-én, pénteken reggel hét órakor a törvényszék épületének északi kerítésénél, a mai állami polgári iskola innenső sarkával szemben lévő kőfalnál oláh katonák agyonlőtték Lugosit és Molnárt. A kivégzést végignézték Molnár Ferenc szülei is, akik Egerben a Cifrakapu-utcában laknak ma is. Kétszázezer korona hadisarc így lett négy halál két halálból. Augusztus 22-én azonban megjelent két oláh tiszt a városházán és közölte a román katonai parancsnokság határozatát, hogy a magyar járőr által agyonlőtt két oláh katonáért fizessen a város kétszázezer korona hadisarcot kékpénzben, mert ha ezt az összeget másnap délig ki nem fizetik, a román parancsnokság szabadrablást engedélyez Egerben a megszálló csapatoknak, vagy összelöveti a várost. A városi tanács plakátokon hívta fel a várót közönségét, hogy adja össze a hadisarc összegét. A város megértő lakossága délig össze is hordta az akkor még hatalmas összeget, sőt 200.000 korona helyett ennél jóval több pénz gyűlt össze. A kétszázezer koronát délután két órakor küldöttség adta át az oláh parancsnokságnak. A hadisarcra befizetett összegről a városi pénztártól kapott elismervényt még ma is sokan őrzik Egerben, mint nem a legkedvesebb emléket. irmrmrtru-ffn-------A z erdélyi demarkációs vonal Ä Szamos, Beszterce, Marosvásárhelg, Naggenged, Déva, Arad és a Maros torkolata volt az 1918. évi feggverszuneti eggezméng vonala, amit a románok megsértettek A külföld nagy figyelmet fordít Magyarország magatartása iránt és nagyfoatosságúnak tartja azt a legutóbbi napokban megjelölt álláspontot, amely szerint Magyarország csak akkor lát komoly hajlandóságot román részről a kérdések rendezése iránt, ha az átrendezés jogi alapját helyre állították. Mi az a jogi alap, amelynek helyreállításához Magyarország ragaszkodik? Megkezdődtek a tárgyalások Belgrádban! — írták 1918. november 7-én a magyar lapok. A tudósítások szerint Magyarország első feltétele az, hogy csak olasz, francia, vagy amerikai csapatok — gyarmati csapatok mellőzésével — léphetnek Magyarország területére. A magyar küldöttséget Franchet d’Esperay tábornok, az antant balkáni haderejének főparancsnoka fogadta Belgrádban. A Magyarország és Románia közötti viszonyt meghatározó belgrádi katonai egyezmény 1. pontja kimondja, hogy „a magyar kormány katonailag kiüríti azokat a területeket, amelynek határai a Szamos, Beszterce, Marosvásárhely s onnan pedig a Maros folyó mentén annak tiszai torkolatáig, egészen a horvát- szlavon határig vonul. E demarkációs vonalon kívül magyar csapatok nem tartózkodhatnak. A katonailag kiürített területek azonban továbbra is a magyar kormány adminisztrációja alá tartoznak, amelynek joga van ott csendőrséget és rendőrséget tartani a közrend érdekében“. Franchet d’Esperay tábornok közvetítésével a magyar bizottság még aznap táviratot küldött a versaillesi haditanácshoz. Eszerint „a magyalkor mány elvben ugyan elfogadja a fegyverszüneti feltételeket, azonban azt a magyar kormány megbízottai csak akkor Írják alá, ha az antant a majdani béketárgyalásokig biztosítja a magyar állam mostani határait (Horvát-Szlavonországot bele nem értve), minden idegen támadással szemben, történjék az akár román, akár cseh, akár szerb részről. Feltételünk pedig az, hogy a kormányzást Magyarország egész területén a magyar kormány gyakorolja — a kisebbségekkel testvéri egyetértésben. E feltétel teljesítése néikül a magyar kormány nem érez magában elég erkölcsi erőt, hogy a szerződést aláírja“. 1918 uovember 13-án Belgrádban aláírtuk az egyezményt. A magyar kormány azonban a katonai egyezményt csak úgy volt hajlandó aláírni, ha a szövetséges és társult hatalmak kötelezettséget vállalnak benne, hogy a magyar kormány belügyeibe nem avatkoznak. Ennek a kérésnek a szövetségesek, illetve a balkáni haderők főparancsnoka eleget is tettek. így került be az 1918 november 13-i belgrádi katonai egyezmény 17. pontjába a következő szöveg: „A magyar kormány belügyeibe a szövetségesek nem avatkozhatnak bele, kivévén mindazonáltal azt az esetet, ha Magyarország területén lázadások törnének ki, amely esetben a szövetséges és társult hatalmaknak jogában áll ezeket a területeket saját adminisztrációja alá venni.“ Csak ennek a feltételnek a beiktatása után volt hajlandó a magyar kormány a közkeletűen fegyverszüneti szerződésnek nevezett és ténylegesen annak szerepét betöltő belgrádi katonai egyezményt aláírni. Az 1918 óta eltelt időszak jogi lag nem volt béke, hanem csupán fegyverszünet. A kétoldalú tárgyalások nélkül hatalmi szóra létrejött trianoni úgynevezett békeszerződés joghatálya többé nem ismerhető el. Amióta tehát az 1918 óta eltelt tényleges állapotot, amely nemzetközi jogilag csupán fegyverszünetnek tekinthető, uj rendezéssel kell felváltani, vissza kell menni az utolsó felkutatható valóságos jogi alapra. Ez pedig nem lehet más, mint a Belgrádban 1918 november 13-án a szövetséges és társult-* hatalmak és a magyar kormány között létrejött katonai egyezmény, mert ez volt az egyetlen kétoldalú szerződés, amely Magyarország és a szövetséges és társult hatalmak között jogérvényesen, kétoldalú tárgyalás után jött létre. Ez az egyezmény pedig a Sza- mos-Beszterce-Marosvásárhely, s onnan a Maros folyó mentén annak tiszai torkolatáig húzódó vonalát állapította meg, mint amelyen kívül esó magyar területrészeket a szőFERENC JÓZSEF KESERÜVIZ vetséges csapatok, gyakorlatilag a román haderők megszállhatnak. E vonalon túl végrehajtott megszállás tehát egy érvényes egyezmény megsértésével, jogalap nélkül történt. HÍREK — Éjszakai szolgálatot tartó gyógyszertárak: Augusztus 10-én este 7 órától augusztus 17-én estig Beniczky Orom-utca 2. és Irgalmas- rend gyógyszertára. — Megjelent az első szőllő az egri piacon. Tegnap reggel nagy sikerrel mutatkozott be a piacon az új szőllő. Szép, mosolygó szőke fürtök. Csabagyöngye. Megjelenése mint a primadonnáé, nagy feltűnést keltett. Az ára még nagyobbat, mert 1 pengő 40 fillérért adták kilóját a derék egri kofák. Nem kell azonban azt gondolni, hogy a többi gyümölcsprimadonnák most már háttérbe szorulnak a szőllő mellett. Nem. Primadonna a barack, az alma, a körte, sőt a szilva is, egy pengőn felüli áraival. Még a hódi szilva sem adja alább 40 fillérnél. Messzi falvakból is hordják kocsiderékszámra. Mind elkel mégis magas áron. Az idén kevés a gyümölcs, nagy az ára. Nyugodjunk bele. * Orvosi hír. Dr. Szívós Károly fogorvos katonai szolgálatából hazajött és ismét rendel minden délelőtt, valamint hétfő, szerda, péntek délután. Óvja a szemét Lnsztignál kapható hő- és fényvédő szemüveggel. * Ügyvédi hír. Dr. Kőrösy Gyula ügyvédi irodáját dr. Kállay Zoltán u. 3. sz. alól augusztus hő 1-től Jókai Mór u. 3. sz. (a Dobó-nyomda féle házba) helyezte át. Oláh Gézáné szalonja nyári szünet miatt 3-ig zárva. * Rádiók, azok javítása Lusz- tignál. * Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett feleségem, illetve édesanyánk halála alkalmával részvétükkel fájdalmunkat enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetét. Nagy-család. iiiwwiiiiiiiaaMBBii^— Nyári menetrendek a Sajtószövetkezetben kaphatók. * A természetes „Ferenc József“ keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél: biztos, enyhe és gyorsan ható hashajtó, mely számos betegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát. SZÍNHÁZ Heti műsor: Szombat délután: Piroska és Lekvár Matyi kalandjai. Filléres helyárakkal. Szombat este: Ezüsttükrös kávéházban. Rendes helyárak. Vasárnap délután: Zimberi Zom- bori Szépasszony. Mérsékelt helyárakkal. Hétfő: Mosoly országa. Eger nap. Kedd: Zimberi Zombori Szépasszony. Eger nap. Szerda: Csók hercegnő. Rendes hely árak. Csütörtök délután: Csókhercegnő. Rendes helyárak. Csütörtök este: Csőkhercegnő. Rendes helyárak. Zimonyi Márta, a budapesti Magyar Színház primadonnája augusztus 17 és 18-án fellép az egri Városi Színházban, ahol a Tokaji Aszú-ból énekli a slágerszámokat és így csúcs-darabban játszik. Zimonyi Márta egy csapásra meghódította Budapest közönségét a tavalyi szezonban, amikor 160 előadásban játszotta hatalmas sikerrel az Erzsébet című operett Latkay Idáját. Egri vendég- szereplése alkalmával előadja a Szeptember végén cimú Petőfi-Húsz- ka dalt és Ida belépőjét. Az idei szezonban Zimonyi Márta 140 előadásban játszetta a Tokaji Aszúban Lidit, Fedák Sári leányát, partnere a filmről is is népszerű Szi- lassy László volt. Zimonyi Mártán kívül fellépnek az estén Szentivá- nyi Béla, Dalmady Géza, Barkácsy Sanyika, Buckó Ilona, Halasi Hoffmann Iván, Rogoz Imre és Varga Irén, zongorán kísér Podos Rezső. Filléres helyárak. Legdrágább hely 150 P. Francia—latin szakos tanárnő NYELVÓRÁKAT AD (németet is) PÓTVIZSGÁRA ELŐKÉSZÍT VAJDA M. Szvorényi J.-u. 30. 1 FILITL Uránia. Szombaton és vasárnap: A vasöklü Wallace Beery és Robert Taylor együttes filmje és Magyar híradó. Hétfőn és kedden: Mámoros báli éj Zarah Leander és Rökk Marika nagy sikert aratott filmje reprizben és Ufa hiradó. — Szerdán és csütörtökön: A szívek muzsikája Sonja Hennie zenés vígjátéka és F'ox-híradó. — Előadások kezdete szombaton 4, lU 7 és V2 9> vasárnap és ünnepnapon 3, 5, 7 és 9, a többi hétköznapokon 1/i 7 és V* 9t órakor. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet.
