Eger - napilap, 1940/2
1940-08-07 / 124. szám
2 EGER 1940, augusztus 7. — Az ezután beállott rövid szünetet ugyancsak nem hagytuk felhasználatlanul és amikor az elmúlt Őszön fellángolt a viszály tüze Európában; mi is felkészültünk feladatunkra. — Az 1938-ra elvégzett segélynyújtási kiképzés, az elsősegély őrsök felállítása után, amelyek a megyebeli fiókoknak a Választmány által serkentett működése nyomán csaknem valamennyi községben működnek, az 1939. évet (és 1940 első felét is) arra fordítottuk, hogy a lakossággal megismertessük : hogyan viselkedjék a modern háború eshetőségeivel szemben. Sorra tartották a fiókjaink a légoltalmi tanfolyamokat, a betegápolási tanfolyamokat, ismertették a repülő- baleseteknél szükséges tennivalókat és szervezték a vért adók táborát. — 1940-ben, amikor ismét nagy történelmi jövendő elé állítja a lelkében meg nem tört, jövőjében hittel bízó nemzetet a magyar sors, — 1939. évi munkásságunkról beszámolva, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nem tétlenkedtünk, szervezeteink mindennapi munkájukkal egy- egy téglával tovább építették a nemzeti erő épületét. — Mikor pedig ma lábhoz tett fegyverrel készen állva várjuk jogaink érvényesítésének percét, senki se mondhatná el, hogy Hevesvármegye Vöröskeresztes választmánya a készület terén nem tette meg kötelességét. — Amidőn a nemzet nagy napjainak küszöbén szívből köszöntöm választmányunk tagjait, őszinte lélekkel kívánom, hogy jövő beszámolónk a nemzeti erők pusztító fel- használása nélkül beteljesült öröm beszámolója legyen. Az értékes megnyitó után Szabó Vilmos dr. vm. árvaszéki ülnök, a szervezet titkára mondott lendületes beszámolót a Vöröskereszt vármegyei működéséről. Jelentette, hogy a Vöröskereszt az elmúlt évben 62 községben munkálkodott és nemcsak békés feladatát teljesítette, hanem felkészült az eshetőségekre is. Részletesen ismertette az egyes fiókok működését, rámutatott anyagi erőforrásaikra. Megemlékezett Hedry Lőrinc dr. főispánnak, a választmány elnökének 690, majd 500 pengős adományáról, amellyel a választmány tevékenységének anyagi alapjait vetette meg. Szalay Pál pénzügyi főtanácsos, a számvizsgáló bizottság elnöke gondos ösazeállításban terjesztette a választmány elé a múlt évi zárószámadást és az idei költségvetést, egyben előterjesztette az egyes fiókoknak a készpénzmaradvány egy része felhasználásáról szóló terveit. A választmány költségvetése 1285 pengős keretben mozog, a fiókok bevétele 11.507 pengő, kiadása 4627 pengő. A közgyűlést a főispán-elnök zárószavai fejezték be. Csütörtökön kezdik kiosztani a petróleum-jegyeket A jegyeket a lehetőség szerint névsorban osztják ki a jelentkezőknek. Csütörtökön az A—G, pénteken a G—M, szombaton az M—Z betűk kerülnek sorra A közélelmezési hivatalban egész nap folyik a petróleum-igénylések feldolgozása. A hivataltól mintegy 4000—4500 igénylési lapot váltottak ki s ezek már vissza is érkeztek az igénylés feltüntetésével. A hivatal augusztus 8-tól, csütörtöktől kezdve osztja ki a jegyeket, még pedig lehetőleg névsor szerint. A hivatal helyiségében csütörtökön az A—G, pénteken a G—M, szombaton az M—Z kezdőbetűs nevű igénylők jelentkezzenek a jegyekért. A petroleumjegyen hat szelvény van, egy-egy szelvény fél hónapra szól és 1 liter petroleum bevásárlására jogosít. Akinek havonta kettőnél több liter petroleumfogyasztást állapítottak meg, az több jegyet kap. A most kiadott jegyek tehát október végéig szólnak. A hivatal természetesen kiadja a jegyeket a később jelentkezetteknek is, kéri azonban a közönséget, hogy lehetőleg névsor szerint jelentkezzék és legyen türelemmel, megértéssel a közélelmezési hivatal alkalmazottai iránt. Közszemlére tették az országgyűlés! képvlselöválaszték 1941 évi névjegyzék- tervezetébe felvenni rendeltek névsorát Eger, augusztus 7. Heves vármegye központi választmánya az országgyűlési képviselőválasztők 1941. évi névjegyzék tervezetébe fel nem vett, de a központi választmány által felvenni rendelt egyénekről jegyzéket készített és azt a városokban és községekben közszemlére teszi. A jegyzéket a városházán és a községházaknál augusztus 5-től 20-ig lehet megtekinteni (vasárnap is) reggel 8 órától déli 12-ig, a községi elöljáróság egyik tagjának, vagy a polgármester által kijelölt tisztviselőnek jelenlétében, és köznapokon délután 2 órától 6-ig lemásolni. A jegyzékek a fenti határidőben a területileg illetékes kir. járásbíróságnál is megtekinthetők hivatalos órák alatt és azokról a megállapított díjak előzetes lefizetése ellenében teljes, vagy részleges másolat kérhető. Az 1938. XIX te. 39 szakaszának 1. pontja szerint felszólalásra jogosultak a jegyzék közszemlére tételének ideje alatt panasszal fordulhatnak a közigazgatási bírósághoz, a panaszt a központi választmány elnökénél kell írásban benyújtani. Minden panasz csak egy személyre vonatkozhatik. A panaszban <» ' ......... “ 0 F ERENCJÓZSEF KESERÜVIZ uj okirati bizonyítékok is felhozhatók, időközben történt változásokra azonban a paDasz nem alapítható. Ma két kedvezményes színházi utalványt közlünk A színház igazgatósága csütörtökön és pénteken Eger-estet hirdet. Csütörtökön az Erzsébet, pénteken Utalvány az Erzsébet operett aug. 8-i, csütörtöki előadására. 1 drb------------------------- jegy. a Handa-banda kerül színre. Mindkét előadás kedvezményes utalványát alább találják meg olvasóink. Utalvány a Handa-banda operett augusztus 9-i, pénteki előadására. 1 drb-------------------------jegy. V iszaemlékezés Erdély megszállására és Nagyrománia születésére Hogyan lett a román Románia a világháború kitörésekor még a központi hatalmak szövetségese volt, de semleges maradt, ugyanakkor a kulisszák mögött tárgyalásokba kezdett az antant-hatalmakkal. A hosszúra nyúlt alkudozásoknak az lett a vége, hogy Románia 1916. augusztus 17-én szövetségre lépett az antanttal és augusztus 27-én hadat üzent a központi hatalmaknak. A románok hadjárata, mint emlékezetes, siralmasan végződött. A központi hatalmak hadserege néhány hónap alatt megsemmisítette a román haderőt és elfoglalta Bukarestet is. A román kormány Jas- siba menekült és 1917. decemberében fegyverszünetet kért. A román háborút az 1918. május 7-én aláírt bukaresti béke likvidálta. A béke több gazdasági rendszabályt tartalmazott, de Románia területi állományát csorbítatlanul meghagyta. Csupán jelentéktelen stratégiai határkiigazítást írt elő, amely mindössze 42 hegyvidéki községet és 22.915 lelket kebelezett volna be Magyar- országba. A románok később nem átallották ezt a békét „pacea de rohere“, azaz szolgaság békéje néven emlegetni. Időközben bekövetkezett Oroszország összeomlása és az orosz bolsevizmus uralomrajutása. A románok ekkor a központi hatalmak hozzájárulásával elfoglalták Bessz- arábiát, természetesen anélkül, hogy az ukrán lakosságot megkérdezték volna. 1918. őszén a központi hatalmak ellen fordult a hadiszerencse. Románia ujjongott az örömtől; íme, minden veresége ellenére a győztesek közé került. vereségből győzelem? Románia ügyesen halászott a za. varosban. November elsején a román csapatok minden elleállás nélkül megszállották Bukovinát. Erdélyben már nem mentek a dolgok ilyen simán. Eleinte még az erdélyi románok sem voltak tisztában azzal, hogy mit cselekedjenek, de Maniu Gyula Bécsből visszatérve, határozottan kijelentette, hogy az erdélyi románság el akar szakadni Magyarországtól és Romániához akar csatlakozni. A német csapatok november végén eltávoztak Romániából, mire az újjászervezett román hadsereg megkezdte a védtelenül maradt Erdély megszállását. Ekkor Gyula- fehérváron és immáron a román szuronyok védelme alatt — újra összeült a román nemzeti tanács. A nagygyűlésre csak románokat engedtek be, a magyarokat és szászokat kirekesztették. Voltak, akik autonómiával, voltak, akik feltételek nélkül akartak csatlakozni Romániához, de akadtak olyanok is, akik Erdélyt független államnak akarták kikiáltani. Maniu felszólalásának a hatása alatt végül is a nemzeti tanács a Romániához való csatlakozás mellett döntött és egyben elfogadta a híres kilenc gyula- fehérvári pontot, amelyek mintegy feltételei voltak a csatlakozásnak. Többek között kimondták, hogy az új román állam tiszteletben fogja tartani a következő alapelveket: a nemzetiségek szabadságát, a teljes jogegyenlőséget minden felekezet számára, a demokratikus kormányrendszert, a sajtó, gyülekezési és egyesületi szabadságot, a gyökeres földreformot, a testi munkások jogainak védelmét.
