Eger - napilap, 1940/2
1940-08-07 / 124. szám
Eger, LI. évfolyam, 124. szám A R A 8 FILLÉR ♦ Szerda ♦ Trianon 21. 1940. augusztus 7. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Bossy román kővet elutazott Budapestre a magyar területi követelések tárgyalására Bukarest, augusztus 7. (Stefani.) Bossy római román követ, akinek feladata, hogy Magyar- országgal tárgyalásokat folytasson, tegnap este elutazott Budapestre. Előzőleg Bossy követ hosszas tanácskozást folytatott Manoilescu külügyminiszterrel. (MTI.) A bolgár és román határkiigazító bizottságok ma este Krajovában megkezdik a tárgyalásokat fi Futárától újabb 600 mázsa búzát eszközölt ki Egernek a polgármester Eger, augusztus 7. Eger város búzatermelése olyan csekély, hogy mindig a közeli búzatermő vidékekről szerzi be búza- és liszt-szükségletét. A rendkívüli viszonyok következtében azonban a kormány zárolta a búzát és külön szervre, a Futurára bízta elosztását. Ilyen körülmények között a város vezetőségének kell gondoskodnia az egri malmok búza-szükségletéről, hogy liszthez jusson az egri közönség. Tavasszal dr. Kálnoky István polgármester egy ízben már hathatósan közben járt a Futura vezetőségénél, ahol megértéssel fogadták Eger kérését és kiutalták a szükséges mennyiségű búzát az egri malmoknak. Most újból gondoskodni kellett Eger búza-ellátásáról és a polgár- mester budapesti utazása során tárgyalást folytatott a Futurával. Az eredmény ismét kielégítő, mert a Futura 600 mázsa búzát utalt ki Eger részére. Ezt egri malom fogja felőrölni és átadni a pékek és a kereskedelem utján Eger közönségének. Az új árpa és lisztárak A termésértékesítési kormányrendeletet egészíti ki az árellenőrzés országos kormánybiztosának a hivatalos lap vasárnapi számában megjelent két rendelete. Az egyik rendelet az árpa árait állapítja meg. Kimondja, hogy a középminőségű takarmányárpa legmagasabb termelői ára 19 pengő, a legalább 65—66 kilogramm fajsúlyú, elsőrendű takarmányárpa legmagasabb termelői ára 20 pengő. A kizárólag hántolásra és kávé előállítására szolgáló, legalább 68 kilogramm fajsúlyú ipari árpa legmagasabb termelői ára 22 pengő, a sörárpáé 24, az elsőrendű sörárpáé 25, a kiváló sörárpáé 26. A kereskedők az árakhoz legfeljebb 25 fillér kereskedői ártöbbletet számíthatnak. A másik rendelet az új lisztárakról intézkedik és kimondja, hogy a fehér lisztek 1989 augusztus 26-i fennállott árát minden malom métermázsánként legfeljebb 5‘6 pengővel emelheti, a búzakenyérliszt ára pedig minden malomban métermázsánként 2‘20 pengővel lehet magasabb a négyes búzalisztre 1939. augusztus 26-án fennállott árnál. Az egyéb őrlemények — takarmány- liszt, korpa — fennállott ára minden malomnál 3 pengővel emelhető. A sötét búzaliszt legmagasabb ára minden malomnál 7 pengővel alacsonyabb a búzakenyérliszt most megállapított áránál. A malmok rozsőrleményeinek ára a termésértékesítési rendeletben meghatározott rozsárak alapján a költségek hozzáadásával állapítandó meg. A búza és rozsőrleméDyek ára a búzának és rozsnak a termésértékesítési rendeletben megállapított havi áremelkedésének megfelelő ösz- szeggel havonta emelkedik. A vármegye hatvankét községében munkálkodott az elmúlt évben a Vöröskereszt Évi közgyűlést tartott a Vöröskereszt hevesmegyei választmánya Eger, augusztus 7. A Vöröskereszt hevesmegyei választmánya augusztus 5-én, hétfőn délben tartotta évi rendes közgyűlését a vármegyeháza tanácstermében szépszámú érdeklődő jelenlétében dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. Az elnöklő főispán megnyitójában visszapillantást vetett a Vöröskereszt huszonhat éves hevesmegyei múltjára. — Immáron huszonhat esztendeje annak, — mondotta, — hogy a világ történelmének egyik legmozgalmasabb szakasza, sőt az ujabbkori történelemnek kétségtelenül legizgalmasabb fejezete megkezdődött és azóta egész életünkkel, minden munkánkkal, lemondásunkkal, sokszor aggodalmunkkal, és nélkülözésünkkel történelmet írunk. Négy és fél éven át fegyverrel kezünkben cselekvő részesei voltunk az eseményeknek abban a harcban, amelyet nemzetünk csak létéért és ősi birtokállományáért folytatott; amikor pedig az árulás cselvetése kiütötte a fegyvert kezünkből és a rég lesben álló ellenségek darabokra szakították Szent István birodalmát, a történések szenvedő alanyaiként, — bízva az elbukott ügy igazában és az igazság feltámadásában, — iparkodtunk hitünket, a jobb jövendőbe vetett bizodalmunkat megerősíteni. — Minden hazáját szerető magyar legfőbb gondja volt, hogy az országcsonkítás, betetőzve a maradékországra is éhes szomszédok vas- gyürüjének fojtogatásával: elő ne idézze a csüggedést nemzetünkben, mert amelyik nemzet a jövőjében nem tud hinni többé, az már el is veszett. — A Gondviselésbe és igazságunk erejébe vetett hit fenntartása mellett azonban munkálkodnunk kellett azon is, hogy az erőforrásai nagyrészét elveszített haza át tudja élni a véglegesnek soha el nem ismert elnyomás idejét, meg tudjon erősödni, sőt készülni tudjon arra az időre is, amikor erre az erőre szükség lesz. — Hálával adózunk a Gondviselésnek, hogy a magyarság vezetőinek mindezen törekvései sikerültek és beteljesült rajtunk is, a győzőkön is a történelmi tapasztalat, amely szerint az életre való nemzetek köny- nyebben viselik el a vereséget, mint a győzelmet. Trianon a Magyar birodalomra szörnyű csapás volt, sokkal nagyobb a mohácsi vésznél, de egyben nagy iskola is, amely megmutatta erőinket, melyekről szinte magunk se tudtunk. — A sírboltba zárt országban megindult a vérkeringés, egymás után; szinte a semmiből termettek elő a mezőgazdasági és ipari erőtényezők, amelyek biztos gazdasági alapot adtak az országnak. — A legnehezebb feladat volt a nemzet katonai megerősítése, az erők teljességére való előkészítés; mert itt támasztottak legtöbb akadályt azok, akiknek okuk volt félni attól a pillanattól, mikor ismét fegyver lesz a magyar kézben. A nemzet erényei azonban minden akadályon át győzedelmeskedtek és ma büszkén tekintünk ütőképes hadseregünk pompás soraira. — A mi egyesületünk szervezkedése szintén ebbe a feladatkörbe esett. A világháború után működésüket megszüntetett községi fiókegyletek egymásután alakultak újjá, 1986-ban megalakult a Választmány is, várva azt az időt, amikor a nemzeti erők kifejtésében felajánlhatja szolgálatát. — 1938-ban, amikor Szent István jnbiláris évében szétpattant egy vonalon a trianoni bilincs, már nem voltunk szervezetlenek. 1939 tavaszán, Rákóczi népének visszatérésekor, pedig készen állottunk.
