Eger - napilap, 1940/2

1940-10-12 / 162. szám

Eger, Ll. évfolyam, 162. szám, se* 12 FILLÉR ♦ Szombat ❖ Trianon 21, 1940. október 12. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő, Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmebyei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért" akcióra! Szakadatlanul bombázzák a német repülők Londont A német légierők tegnap este már a sötétség beállta előtt újra megkezdték támadásaikat London ellen és bombázták Anglia többi vidékeit is. London bombázása egész éjjel szakadatlanul tartott. Még a kora reggeli órákban is sok német gép tartózkodott London felett. Kisebb hajóegységek lőtték Cherbourg kikötőt Tegnap éjjel kisebb angol hajó­egységek megkísérelték, hogy lőjjék Cheibourg francia kikötővárost. A német parti ütegek távozásra kény- szerítették az angol hajókat. Nap­pal a köd felhasználásával egy an­gol nehézcirkáló ugyancsak siker­telenül kísérelt meg támadást Cher­bourg ellen. A német jelentés meg­jegyzi, hogy az angol haditengeré­szet kudarcát nagy és fényes siker­nek állítja be a londoni hírverés. Eger nagy kérdéseiről tárgyalnak vasárnap az érdekeltségek képviselői Eger, október 12. Szombaton délután érdekes ven­dégek érkeznek Egerbe a hivatalos és a kereskedelmi élet kitűnőségei közül: Nyíry Károly miniszteri osz­tálytanácsos a földművelésügyi mi- nisztériémból, Imrédy Dezső min. titkár és Kullmann László gazda­sági főtanácsos, a Magyar Szőlős­gazdák Országos Borértékesítő Szö­vetkezetének igazgatója. A földmű­velésügyi minisztérium és a nagy szőlősgazdaérdekeltség képviselőinek egri látogatása szoros kapcsolatba hozható a városnak azzal a tervé­vel, hogy exportpiac és csomagoló­csarnok számára megszerezze az Egri Borszövetkezet ingatlanát. A város már többízben fordult kére­lemmel a minisztériumhoz állam­segélyért, legutóbb az államsegély felemeléséért és remélhető, hogy a személyes találkozás és tapasztalat- szerzés, a város közönségének rokon- szenve egyfelől, másfelől a város nagy kérdéseinek közvetlen megis­merése közelebb hozzák a Borszö­vetkezet ügyét a megvalósuláshoz. A kitűnő vendégeket a város hi­vatalosan fogadja, este a Koronában látja vendégül, vasárnap pedig meg­tekintik az egri állami pincét, a Grőber-féle pincét, a Borszövetke­zet ingatlanát, majd a vincellér- iskolában bor- és szőlészeti szak­értekezlet lesz. Hunyadi Búzás Eudre a hevesi választó­kerület hivatalos ]előlt|e Megírtuk, hogy a belügyminiszter október 27-re tűzte ki a választást a hevesi kerületben. A jelölést or­szágszerte nagy érdeklődés előzte meg. Hevesen a MÉP kerületi vá­lasztmánya pénteken délután tar­totta meg jelölő ülését, amelyen egyhangúlag Hunyadi Búzás Endre dr. vármegyei főjegyzőt jelölte a kerület képviselőjéül. A jelölést Teleki Pál miuiszterelnök és Vay László báró, a MÉP országos elnö­ke tudomásul vették. A jelölő gyűlésen, az egyhangú lelkesedéssel történt bizalom nyilvá­nítás után, felkérték a jelenlévő dr. Hunyadi Búzás Endrét a jelöltség vállalására s az új képviselőjelölt megkapó szavakkal köszönte meg az egyhangú bizalmat. Hunyadi Búzás Endre jelöltségét a hevesi kerület népe, de az egész vármegye népe is rendkívüli nagy örömmel fogadta. Ez a jelölés is aDnak a komoly törekvésnek újabb bizonyítéka, amely politikai szeren­csevadászok és harsogó pártemberek helyett a mindennapi élet harcosai­val, a magyar küzdelmek kipróbált vezető egyéniségével kívánja az or­szágos politikát nemesíteni. A vidék magyar értékei közül messze ki­magasodik Hunyadi Búzás Endre, tudásban, egyéniségének egyszerű­ségében, és a néppel való törődésé­ben egyaránt. Amióta végigküzdötte a világháborút és végigszenvedte a hadifogság szenvedéseit, Heves vár­ra egye javára bocsátotta értékes képességeit, itt dolgozik hivatalban, hivatalon kívül, a társadalmi élet­ben, az ifjú községi jegyzők neve­lésében s az elmúlt évek alatt olyan tekintélyre emelkedett az ország­ban, közigazgatási képzettségénél fogva, hogy az országos közigazga­tási vizsgabizottság tagjává nevez­ték ki. A hevesi kerület népe jól válasz­tott. A vármegye földjéből nőtt, a népért mindig tiszta szívvel és me­leg szeretettel dolgozó, hűséges, be­csületes magyar férfit kap képviselő­nek, akinek személyét már eddig is a közbecsülés és szeretet övezi, mert a maga helyén az igazi jellemek tisztességével, minden erejét a köz javára fordítva végezte munkáját. A hevesi kerület népe ezzel a vá­lasztással azt teszi, ami a legszebb : megadja a hűség és munka jutal­mát, de önmagát is megbecsüli, mert bizalmával országos értéket állít a maga soraiból a nemzet vezetői közé. Az egri pékek felemelték a kenyér árát 39-ről 40 fillérre Eger, október 12. Az egri pékek a lisztárak emel­kedésére hivatkozva, tegnap egy fillérrel emelték a kenyér árát. Eszerint egy kilogramm kenyér ára 39-ről 40 fillérre emelkedett. Az egri pékek dicséretére szolgál, hogy a kenyér ára más városokban már több mint két hónapja 40 fillér, s Egerben csak most, a liszt újabb áremelkedése miatt emelték fel a mindeddig 39 filléres árat. Eger utíros 70 százalékos pótadója Miért igazságosabb a villany árának felemelése Eger, október 12. Hetven százalékra emelkedett az utolsó négy év alatt az 50°/o-os pótadó, vagyis fokozatosan 20%-kai. E négy év alatt a pótadó emelésé­nek indokolása a tekintélyes és sú­lyos terhek sürgős kifizetése volt azzal, hogy az 1941. évi költség- vetésben ezen súlyos kötelezett­ségektől mentesülve a város, a pót­adót ismét leszállíthatjuk és ami a legfontosabb, a tarthatatlan magas vizdijak leszállítására is sor kerül. Ilyen előzmények után kellemet­len meglepetést okozott az 1941. évi költségvetésben az előző évi 60%-os pótadónak 10%-al való felemelése és a vizdijaknak a régi szinten való tartása, amit a belügyi kormányzat több ízben kifogásolt azzal az indo­kolással, hogy ezen közegészségügyi szükségleten a városnak nyerész­kedni nem lehet s a magas vízdíjak leszállítandók. Sajnos, ezt eddig el­érni nem tudtuk. Ennek az okát kizárólag abban kell keresni, hogy a város a gépüzemeket, vagyis a villany és vízműveket fokozatosan igénybe veszi és terheli oly össze­gekkel, amelyek a gépüzemeket ér­zékenyen érintik és ma már 250 ezer pengőre emelkedtek. Az 1941. évi pótadót 88%-bau kellett volna megállapítani, de mi­vel az iskolaépítkezések tartozásai­nak visszafizetésére a vallás- és köz- oktatásügyi minisztertől halasztás lett kérve, ez összeg a költségve­tésbe be sem lett állítva, ami 18 százalékkal csökkentette a pótadót. Ha a miniszter a visszafizetéshez ragaszkodik, akkor a pótadó 70°/o helyett 88% lesz. Mint ismeretes, a földadó mindössze 26 ezer pengő, a házadó pedig 362 ezer pengő. A házadó után kivetett pótadó kizá­rólag a házingatlant terheli. Ha számításba vesszük a vizdijat, mint a lakbérhez számított összeget, meg­állapítható, hogy a gépüzemektől a város által igénybevett 250 ezer pengő összeg miatt le nem szállít­ható vízdíjak adója kizárólag a ház- tulajdonosok terhét képezi. Kétség­telen, hogy az állandóan emelkedő szükségletek igen súlyos gondok elé állítják a várost azért is, mert a költségvetési fedezetek teljes egé­szében nem fognak befolyni, aminek következménye az lesz, hogy rövi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom