Eger - napilap, 1940/1
1940-01-29 / 16. szám
EGER 1940 január 29. sága ma is azt jelenti, hogy semmi különös esemény nem történt a harctereken. — Daladier francia miniszterelnök ma este beszédet mond a párisi rádióban. — Ankarában megérkezett Szíriából 15 millió arany, a török államnak nyújtott kölcsön első részlete. — Belgiumban a parlament egyik képviselője javaslatot tett a belga kommunista párt feloszlatására. — A bulgár választások eredménye: 160 képviselőből 140 kormánypárti. — A szovjetorosz távirati iroda cáfolja, hogy Szovjet-Galiciában német csapatok tartózkodnának. Időszerű közűgyekkel foglalkozott a szombati városi közgyűlés Eger, január 29. Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta rendes közgyűlését a képviselőtestületi tagok élénk érdeklődése mellett. Kálnoky István dr. polgármester megnyitójában kegyelettel emlékezett meg Eger város utolsó rendőr- kapitányának, Fridi Gyulának el- hunytáról. Méltatta érdemeit, nemes egyéniségét és indítványozta, hogy azokat a közgyűlés foglalja jegyzőkönyvbe. Megemlékezett a továbbiakban az egri érseki jogakadémia igazgatói székében bekövetkezett változásról és Venczell Edének, a jogakadémia nyugalomba vonuló igazgatójának érdemeit ugyancsak jegyzőkönyvben javasolta megörökíteni. Örömmel hozta a képviselő- testület tudomására Viezer József kanonoki kinevezését, az egri születésű dr. Hamary Géza miskolci MÁV üzletigazgató kormányfőtanácsosi kinevezését, végül szeretettel köszöntötte Frindt Jenő kanonokot abból az alkalomból, hogy az érsek- főpásztor pásztói c. apáttá nevezte ki. Bejelentette végül, hogy Eger katonai parancsnoka katonai segítséget adott a városnak a hó eltakarítására. Az intézkedést a közgyűlés köszönettel vette tudomásul. Napirend előtt Braun Károly ny. polgármester kért szót személyes megtámadtatás címén és majdnem egy órás előterjesztésben foglalkozott az „Eger“-nek az elmúlt év szeptemberétől különböző városi ügyekről irt cikkeivel, végül leveliket mutatott fel annak az ismert ténynek igazolására, hogy polgár- mesteri működése alatt mennyi államsegélyt kapott a város. A felszólalást a közgyűlés tudomásul vette. Napirendre térve Frank Tivadar f őjegyző ismertette a polgármesteri évnegyedes jelentést, amely a köz- igazgatás minden részletéről beszámolt. Császti Gyula az évnegyedes jelentéshez szólva, aggodalommal említette, hogy tudomása szerint az egri dohánygyárba cigarettagyártó gépek érkeztek. Eger népe számára rendkívül értékes a gyár munka- lehetősége és a városnak komoly gazdasági és szociális érdeke, hogy ezt a lehetőséget fenntartsa a továbbiakban is. Kérte a polgármestert, hogy a gépek beállítását akadályozza meg és helyettük kézi munkaerőt alkalmaztasson. Nagy Kálmán arra kérte a polgármestert, lépjen érintkezésbe a rendőrkapitányság vezetőjével- és hasson oda, hogy a rendkívüli havazásra való tekintettel ne büntessék szigorúan azokat a háztulajdonosokat, akik az abnormis hóréteg eltakarításával nem tudtak idejében megbirkózni. Kérte végül, hogy a Dobó utcának a Panakoszta-ház mögötti szakaszán tegyék szabaddá a kétoldalú közlekedést. A felszólalásokra válaszolva az elnöklő polgármester kijelentette, hogy az említett ügyekben sürgősen el fog járni. Egyesítik és meghosszabbítják a város két transzferkölcsönét Eger város évekkel ezelőtt két transzferkölcsönt vett fel. Az egyik kölcsön 60 ezer pengő összegű és az eger—noszvaji út megépítése céljából kellett felvenni. A másik 100 ezer pengő összegű kölcsönt a belvárosi utak átépítése tette szükségessé. Az utóbbi kölcsönből 50 ezer pengőt már kifizetett a város, az előbbi még teljes összegében fennáll, de mindkét kölcsön törlesztési ideje lejáróban van. A város most kérelmet intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a két kölcsönt egyesíthesse és 5 év alatt fizethesse ki, félévi tőketörlesztéssel és kamatszolgáltatással. A polgári iskola területcseréje A polgári iskola nemrégiben területet kért a várostól mezőgazdasági gyakorló-terület számára. A város a baktai úti legelőből jelölt ki 3 hold 1400 négyszögöl területet, mert az iskola tanulói számára könnyebben hozzáférhető. A közgyűlés a kérelmet teljesítette. A plébánia épületének elszámolása A továbbiakban megejtették a plébánia tatarozásának végelszámolását. Az elszámolás szerint a tatarozás az előirányzott 9 ezer pengő helyett 8 ezer pengőbe került. A polgármester bejelentette a napirend következő pontjaiként, hogy Frindt Jenő spátkanonok virilis tagságát tartotta meg. óriás Nándor dr. egyetemi tanár pedig lemondott képviselőtestületi tagságáról. A képviselőtestület helyükbe a soron következő póttagokat, dr. Tóth József jogakadémiai tanárt és dr. Kapor Elemér szerkesztőt hívta be a közgyűlésbe. Vita a piacbiztosi állás betöltése körül A piacbiztosi állás betöltésére javaslattétel történt az 1940. évre, olymódon, hogy az állást ismét ifj. Braun Károly városgazda lássa el. Radii Károly ellenezte ezt a megoldást, mert a városgazdának annyi tennivalója van, hogy a piacbiztOfi teendőket nem tudj* kellően ellátni Kálnoky István dr. polgármester5 asonban felelősséget vállalt multbel i tapasztalatai alapján a piacbiztosi teendők kellő ellátásáért, így a közgyűlés a javaslat szerint döntött. Mi lesz a helybeliek helypénzmentességével Több ízben foglalkoztatta a városi közgyűlést a kereskedelmi miniszternek az a rendelkezése, amely a helybeliek piaci helypénzmentes- ségét megszüntette. A város annak idején kérte a minisztert rendelkezése megváltoztatására, azonban a miniszter, arra hivatkozva, hogy a város, nehéz anyagi helyzetében nem dobhat el 18—20 ezer pengő bevételt, nem volt hajlandó elhatá ruzása megmásítására. A közgyűlés most bizottságot küldött ki a kérdés alapos megvizsgálására és újból kérelmet terjeszt a miniszterhez, ezúttal azonban küldöttségileg előterjeszti kérését, hogy kapják meg továbbra is a helybeliek helypénz- mentességét. Eladják a Békés-hagyaték szőlőjét Békés József és felesége a város kezelésébe alapítványt tettek, amelynek kamataiból családjuk szegény tagjainak, ha pedig ilyenek nem lennének, négy egri földműves családnak kell támogatást nyújtani. Radii Károly indítványt nyújtott be, hogy a hagyaték 12 holdas galagonyási szőlőjét adják el, annál is inkább, mert a végrendelet így intézkedik. Az eladást az a körülmény indokolja, hogy a szőlőgazdálkodás nem alkalmas az alapítvány céljainak megvalósítására, mert igen sokszor nem jövedelmez, sőt ráfizetéssel jár. A közgyűlés elvileg kimondotta, hogy hajlandó eladni a szőlőt és a pénzt határozottabb jövedelmezőségű tőkébe fektetni. Az alapítólevél jelenleg a közalapítványok központjában van elbírálás végett, visszaérkeztekor kerül sor a határozat gyakorlati keresztülvitelére. A felsővárosi gazdasági iskola ügye A gazdasági iskola ügyében a közgyűlés bizottságot küldött ki nemrégiben. A bizottságnak az volt a feladata, hogy tegyen javaslatot az iskola gyakorló területének kiegészítésére, mert ebben az esetben a minisztérium hajlandó 30 ezer pengő államsegélyt adni az iskola kibővítésére és fejlesztésére. Az államsegély folyósításának feltétele az volt, hogy a területet 20 holdra egészítsék ki. A bizottság elvileg olyan javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a legelő legeltetésre alkalmatlan területét áldozza fel erre a célra. Vitéz Subik Károly pápai prelátns ezt az alkalmat ismét felhasználta, hogy ráterelje a közfigyelmet a felsővárosban létesítendő gazdasági iskola ügyére. Indítványozta, hogy a képviselőtestület az átengedendő területek pontos vázrajzával egyidejűleg ismételten terjesszen kérelmet a közoktatásügyi miniszterhez a második egri gazdasági iskola létesítéséért, és a felajánlott 30 ezer pengőt annak a megépítésére fordítsa. A közgyűlés így határozott. A város támogatást szavazott meg a Szent Vínce-kórház fertőző osztályának A Szent Vince kórház kérelmet intézett a városhoz, hogy a rendkívül nagy költséggel épített 24 ágyas heveny fertőző osztályt 2400 pengő évi támogatásban részesítse. A város, méltányolva a Szent Vince nővérek nagy áldozatkészségét a közérdekű osztály létesítése tekintetében, egyben saját nehéz anyagi helyzetére való tekintettel úgy határozott, hogy 1941-tól kezdve évi 1200 pengővel támogatja a fertőző osztályt, az idei támogatást pedig államsegélyből fedezi. 221 ember szénnéégett egy japán vasúti szerencsétlenségnél. Osaka város mellett súlyos vasúti szerencsétlenség történt vasárnap. Egy munkásokat szállító személyvonat összeütközött egy teher- vonattal, amely petróleumot szállí tott. 221 ember életét vesztette, 79 súlyosan sebesültet beszállítottak az osakai kórházba. A halottak nagyrésze szénné égett, mert egyik olajtartály a tehervonaton kigyulladt és elöntötte olajjal az összetört sze- Hirdetésével Célt ér, mélyvonat több kocsiját. ha az «Eger» napilapban hirdet.
