Eger - napilap, 1939/2

1939-07-30 / 119. szám

7 EGER 1939. iüli us 30 csak komoly lehetősége sem nyílt eddig, hiszen fennállásának első éveiben a gazdasági válság, utóbb üzemének a központ által történt bezárása miatt saját gazdálkodást nem is űzhetett. Mégis a múlt év­ben tagjainak 307,979 pengőt fize­tett ki, amiből következtetni lehet szervezetének életerős és a kisgaz­dákat szerencsés kézzel összefűző erejére. De a legtöbb tag-községnek nagy anyagi érdeke, hogy a szövetkezet fennmaradjon. Akis tejszállitású köz­ségek rosszabb helyzetbe kerülnek a mai állapottal szemben, mert kis tejmennyiségeik relatíve magas rezsi- költsége most már nem az egri szö­vetkezet kebelébe tartozó 18 köz­ség mintegy évi 3,200.000 liter te­jét terhelő átlag alapján kerül majd levonásba a tejár megállapításakor, hanem saját maguknak kell a ma­gasabb költséget viselniük. Hogy milyen kedvezőtlen helyzetek adód­hatnak, illusztrálja az, hogy Sarud, mint az egri szövetkezet legnagyobb tejszállító községe a maga évi majd­nem fél millió liter tejével száz li­terenként 96 fill., Kál pedig csak 35.000 liter tejével 511 fill, száz literenkénti gyűjtési költséget visel. Ma az átlagos begyűjtési költség minden községre egyformán 154 fill, száz literenként, világos, hogy amely községek ez alatt vannak, maga­sabb tejárat fognak élvezni, mint eddig elértek, a többiek viszont még kevesebbet kapnak literenként, mint eddig kaptak. Ezeken a szempontokon kívül a szö­vetkezet elnökségének más aggo­dalmai is vannak a felszámolás ese­tén. A jelentékeny tejszállitás kö­vetkeztében az egri tejszövetkezet hathatós érdekképviseletnek bizo­nyult a 18 falu ügyeiben. Nyilván­való, hogy az önállósítás címén szét­szóródó és magukra maradó községi szövetkezetek nem lesznek többé abban a helyzetben, hogy a közös érdekeket, vagy egyes jogos helyi sérelmeket olyan tekintéllyel védel­mezzék vagy orvosoltassák, mint azt a szövetkezet tehette. Meghalt Kassán Nemesiiery Untai, az egri Dobó István állami gimnázium fiatal tanára Kassáról ma reggel gyászjelen­tést hozott a posta az „Eger“ szer­kesztőségébe arról, hogy Rákóczi városában egy fiatal egri tanár meg­halt. Nemeskéry Antal, a Dobó István állami gimnázium magyar—francia- szakos tanára, az iskola VII. osz­tályának főnöke a halott, aki alig két éve tanított Egerben. A vaká­cióban bevonult fegyvergyakorlatra a kassai gépkocsizó dandárhoz. Lel­kes, jó katona volt és szolgálata alatt érte utói a betegség, mely kioltotta szép jövőt Ígérő, fiatal életét. Iskolája és diákjai kegyelet­tel őrzik emlékét. Haláláról csa­patteste az alábbi gyászjelentést adta ki: Nemeskéry Antal tartalékos had­nagy, az egri m. kir. Dobó István áll. gimnázium tanára, jűlius hó 27-én életének 34. évében az Úr­ban csendesen elhunyt. Hozzátarto­zói a kassai m. kir. 8. számú hon­véd helyőrségi kórházból Sopronba szállítják és földi maradványait ott fogják a r. k. egyház szertartása szerint, ünnepélyes katonai formák közt örök nyugalomra helyeztetni. Szomorú szívvel és a változhatat- lanban megnyugodva állunk szere­tett bajtársunk elmúlásánál. Szent Borbálát kérjük, hogy járjon közbe érte a Mindenhatónál. Kassa, 1939. július hó 28-án. M. kir. 2. honvéd gépkocsizó dandár tüzér osztály. Egernek is új költséguetést kell készítenie a jobboldali közlekedésre ualó áttérésről A jobbra hajtás kérdése régóta foglalkoztatja nemcsak az illetékes köröket, de a közvéleményt is. A növekvő idegenforgalom egyre időszerűbbé teszi a kérdés végle­ges rendezését és mint értesülünk, a minisztériumban az érdekeltek bevonásával sorozatos tárgyalások folynak, úgy hogy a jobbra hajtás tekintetében most már rövidesen végleges döntés várható. A közlekedésügyi minisztérium felszólította a vidéki városokat, így Egert is, hogy készítsék el költség- vetéseiket a jobboldali irányú köz­lekedésre való áttérésről. Ez a munka rövidesen megindul. Pillanatnyilag hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani, hogy az állam­ra milyen terhet jelent a jobboldali hajtásra való áttérés. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban szakkörökből a következő felvilágosí­tást kaptuk: — Valóban súlyos terhet jelent az államháztartásra a jobboldali irányú közlekedés bevezetése. Ki­térni azonban ez elől alig lehet, alkalmazkodni kell a nemzetközi egyezményekhez. Most is sok sze­rencsétlenség történik a külföldi járművekkel s történni fog akkor is, ha áttérünk a jobboldali közleke­désre, mert akkor a mi járműveze­tőinknek lesz szokatlan az új köz­lekedési rend. Ez azonban csak a kezdeti stádiumban lesz igy s utána már, ha megszokták, „az autókban benne lesz“ a jobboldali közlekedés, nagymértékben csök­kennek a balesetek is. Csak örülni lehet annak, ha megvalósítják Ma­gyarországon is a legtöbb európai állam közlekedési rendjét. I Nem kell aggódnia a jövőben érvényesülése, pályaválasztása és létjogosultsága folytén, ha azon­nal felkeresi lakásán: Érsek ucca 13. szám alatt a grafológust, aki a tudományos grafológia alspján kegyelmet és szépitgetést nem ösmerve, megmondja írásából jellemét, jelenét, múltját és mindazt, amit tudni akar 1 1 pengőért. Kulturfilm készül Egerről Ä Kovács és Falud! cég már megkezdte a helyszíni felvételeket Eger idegenforgalmi propagandá­ja a nyilvánosság legkorszerűbb eszközén, a filmen keresztül eddig meglehetősen szerény mértékben jutott szóhoz. Egy-két egri vonat­kozású filmben, vagy híradóban ka­pott ugyan néhány „kockát“ Eger is, de a város minden megörökítés­re érdemes táját és objektumát fel­ölelő művészi filmkép eddig nem készült Egerről. A magyar kulturfilmek előállítá­sával foglalkozó és a mozivászonról Egerben is ismert Kovács és Faludi filmcég nem régen tárgyalásokat kezdett a város vezetőivel egy egri tárgyú kulturfilm készítéséről. A vá­ros természetesen örömmel fogadta az ajánlatot és kilátásba helyezte a vállalat megbizottainak teljes er­kölcsi támogatását a filmfelvételek- hez. A vállalat négy főnyi felvételező csoportja a hét közepén megjelent Egerben a szükséges felszereléssel együtt. A társaság vezetője Beren- dik István a neves operatőr, aki­nek a filmszakmában általánosan elismert és becsült neve már maga biztosíték arra, hogy Eger művészi értékei minden vonatkozásban méltó­képpen kerülnek a nagy nyilvános­ság elé s Eger a készülő kultur­filmmel a legszerencsésebb formá­ban jutott a legmodernebb és leg­hatásosabb idegenforgalmi propa­ganda eszközének birtokába. Berendik Istvánnal érkezett Eger­be három főnyi segédszemélyzet is, akik az operatőrnek munkájában segítségére vannak. A város kész­séggel bocsájtotta az operatőr és munkatársai rendelkezésére foga­tait, hogy a városban mozgásukat megkönnyítse, azonkívül természe­tesen a szükséges útbaigazítások­kal is mindenben megkönnyíteni igyekszik a felvételezés munkáját. A felvétel csütörtökön kezdődött meg a Várban. Pénteken a Gárdo­nyi-házban készítettek néhány sike­rült képet, ma a város banképü­letei kerülnek sorra, vasárnap pe­dig a fürdőket fotografálják. Emlí­teni sem kell, hogy a munka a mű­vészi szempontok hangsúlyozásával, sok hangulati elem megrögzítésé­vel kíván közelebb férkőzni a vá­ros sajátos leikéhez s külső eszkö­zeiben is művészi hatásossággal tö­rekszik Eger egyedülálló szépségeit a néző előtt szemléltetővé tenni. A film szüzséje és ismertető szö­vege egyébként egri szerző mun­kája. A képeket összekapcsoló be­szélőrészt dr. Kapor Elemér írta. Itt az új piacrend: A malomtelekre telepítették át az iparos- és kereskedőárusokat A gyümölcs- és zéldségárusok iparigazolváuyuk sorrendjében kaptak helyet a piacon Eger, július 29. Különösen a gyümölcsidény idején sok pauasz hangzott el a rendezet­len egri piacvíszonyok miatt. Egyik legutóbbi számunkban szakértő szem­mel meglátott észrevételeket kö­zöltünk az egri gyümölcstermelési intéző tollából, a cikk figyelmet ér­demlően mutatott rá az egri export­piac kialakulásának akadályaira, amelyek között első helyen szere­pelt a piac rendezetlensége, az a körülmény, hogy a piacon nincsenek megfelelő módon elkülönítve az árú­sok, egymás mellett árul a zöld­séges, vagy gyümölcstermelő a ka­lapossal, vagy cukorkakészítővel, a kereskedő csak körülményesen jut­hatott hozzá az árúhoz s az ide­gennek különösen hosszú időbe telt, amíg tájékozódni tudott az árúsok helyei között s rátalálhatott a ke­resett cikkre. A vásári és piaci rendtartásról készült városi szabályrendelet ugyan a szükséghez mérten szabályozta a piaci árúsítás rendjét, azonban a rendelet a legutóbbi időig nem lett a gyakorlatba átültetve. Ezeken a hiányosságokon segített most a város, amikor elkészítette a piaci árúsok új elhelyezési rend­jét, amely kiküszöböli és megszün­teti a múltban felmerült panaszo­kat. Az új elhelyezési rend leg­fontosabb része az, amely az ipari és kereskedelmi árúsokat száműzi a Kossuth-téri piacról és azokat a Maczky Valér utcai régi gőzmalom telekre telepíti át. A malom-telken kaptak elhelyezést az összes rőfösök, rövidárú kereskedők, kalaposok, kötelesek, akiknek a sátrai eddig a hetipiaci napokon a városház előtti téren vették el a helyet az őstermelők elől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom