Eger - napilap, 1939/2

1939-07-30 / 119. szám

1939 július 30. E G E R 3 A Kossuth-téri p acon maradt árúsok elhelyezési rendje nagyjában a régi maradt, azonban újból sza­bályozták az elhelyezési sorrendet, megszüntetve az árúsok körében sok egyenetlenségre és viszályra okot adó anomáliákat, amelyek úgy állottak elő, hogy később helyet foglaló, „fiatalabb“ árúsok jobb, előnyösebb helyhez jutottak, mint a hosszabb ideje áruló társaik. Ezt a kérdést a városi piacbiztos úgy oldotta meg, hogy az árúsí- tási engedélyek szerint revízió alá vette az új elhelyezési rend meg­állapításánál az egyes árúsok elhe­lyezését és természetesen azokat, akik korábbi engedéllyel rendel­keztek, tehát hosszabb ideje fog­lalkoznak piaci árúsítással, előny­ben részesítette a későbbi engedély­tulajdonosokkal szemben a helyek megállapításánál. Az új elhelyezési rendet alább ismertetjük a közönség tájékozta­tására : A Minorita-rendház előtti út két oldalán megmaradtak a vaj, túró, tojás árúsok. A patakhidhoz felka­nyarodó útnak a patak felőli olda­lán árulnak a bolgár kertészek, az út másik, a tér felé eső mentén a zöldségárúsok kaptak helyet, ugyan­csak zöldségárúsok vannak két sor­ban magának a térnek egész széles­ségében a templom feljáró felé ve­zető s a teret átszelő útig. Tovább, a tér közepén két sorban a zöld­paprika árúsok vannak, utánuk kö­vetkeznek a gyümölcstermelők, he­lyüket azonban reggel 7 óra után a gyümölcsárusok foglalják el. A templomhoz vezető út szélén, a régi helyen maradt a piros paprika árú­sok sátra is. A térnek ezt a részét a gombaárúsok és a tér sarkán helyet kapott szobor- és babaárús sátor zárja le. Az aprófa, szén és a többi gomba árúsok a régi helyü­kön maradtak a patakpart mellett. A Kossuth tér másik oldalán, a vá­rosházával szemben az utat a pa­kolókocsik számára tartották fenn, bekanyarodva egészen az út Szent János utcai részéig. A városházával szemben kertészek kaptak helyet, utánuk, a Hangya felé nézve két sorban zöldségtermelők kaptak új helyet, következnek a burgonya és dinnyekereskedők, itt van felállít­va három mázsáló is, ezek után a tengeri árúsok, majd a gyümölcs termelők és az első sorban, az artézi kút közelében a péksütemény árúsok. A Hangya épülete mentén régi he­lyüket megtartották a gyümölcs­sátrak. Ugyanígy a helyükön ma­radtak a káposzta árúsok is a Meszes-köz torkolatánál. Az új piaci rend a jövő hét ele­jén lép életbe. Házassági tanácsadó intézetet szerueznek a uiöéki uárosokban A fejlett szociálpolitikai intézmé­nyekkel rendelkező nyugati váro­sokban már mindenütt működnek a házassági tanácsadó intézetek az­zal a hivatással, hogy a fiatal há­zasulandóknak és házaspároknak ta­nácsokat, útbaigazításokat, segítsé­get nyújtsanak a házasélet kereté­ben felmerülő számtalan kérdésben. Ezek a kérdések sokszor olyan ter­mészetűek, hogy a fiatal házasok boldogsága, a házasélet harmóniája függ a kellő szakavatottsággal és felelősséggel adott tanácsoktól, fel­világosításoktól, éppen ezért csa­ládvédelmi szempontból nagyjelen­tőségű a házassági tanácsadó inté­zeteknek minél szélesebb körben való megszervezése. A nagyobb magyar városok már szintén felállították a tanácsadó in­tézeteket, így Miskolcon is műkö­dik egy és igen nagy szolgálatokat végez a házasok érdekében. Legutóbb a Városok Országos Szövetsége szociálpolitikai szakosz­tályának ülésén foglalkoztak a há­zassági tanácsadó intézetek orszá­gos megszervezésével. A gyűlésen dr. Máday Lajos miskolci városi tanácsnok, a mis­kolci közjótékonysági ügyosztály ve­zetője ismertette előterjesztését, a- mely a Magyar Családvédelmi Szö­vetség bevonásával kívánja orszá­gos viszonylatban kiépíteni a ta­nácsadó intézetek szervezetét. Az értekezlet megbízta dr. Máday ta­nácsnokot, hogy dolgozza ki a vá­rosokban létesítendő házassági ta­nácsadó intézetek részletes terve­zetét. Képesítéshez köti a kereskedelmet az új törvény Eger, július 29. A napokban készült el a kereske­delmi minisztériumban a kereskedői képesítésről szóló törvényjavaslat, amelynek szövegét hozzászólás végett már szétküldték az érdekképvisele­teknek. A javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed minden kereskedő­re, aki árut nyílt árusítási üzletben vagy közvetlen fogyasztóknak, vagy továbbárusítóknak elad. Nem tartoznak a törvény hatálya A legideálisabb férj is dühbe jön néha, különösen nagymosáskor, ha késik az ebéd. D© ha a ruha éjjelen át Henkoban ázik, sok időt megtakarít a háziasszony és nagymosáskor is pontosan tálalhat. Gyor­san megy a munka, mert Henko éjjelen át kioltatott minden piszkot. Reggelre a ruha félig tiszta .. _ alá azok, akik kizárólag saját erdő- és mezőgazdasági terményeiket áru­sítják, továbbá a dohányárusok, az ügynökök, az utcai- és piaci árusok, ószeresek, házalókereskedők és azok, akik kizárólag tejet, tejterméket, kenyeret és péksüteményt árusítanak. A törvényjavaslat kimondja, hogy kereskedés gyakorlására iparjogo- sitványt csak az kaphat, aki az ipar­űzésnek az ipari törvényekben meg­állapított általános feltételein felül igazolja, hogy szakképzettséggel ren­delkezik. A szakképzettség igazolása nem terjed ki azokra, akik kétezer lélekszámot meg nem haladó köz­ségben kívánnak személyzet nélkül kereskedést űzni. < A szakképzettség igazolásánál se­gédlevéllel és munkakönyvvel kell igazolni, hogy a kereskedést űzni kívánó az illető szakmát megtanulta és a segéd! vizsgálat után mint ke­reskedősegéd legalább két éven át dolgozott a szakmában. Segédlevél és munkakönyv igazolása nélkül is elfogadják a szakképzettséget, ha az illető legalább ötévi szakbavágó munkát igazol. Középiskolai végzett­séggel rendelkezőknek legalább egy­évi szakbavágó munkát kell iga­zolni. Akik a törvény hatálybalépése előtt kaptak kereskedés gyakorlá­sára iparjogositványt, a kereskedést az iparjogosítványukban megállapí­tott keretekben szakképzettség nél­kül folytathatják. A javaslat foglalkozik a tanoncok és segédek helyzetének rendezésé- sével is és előírja, hogy a kereskedő tanoncként, vagy segédként csak olyan egyént alkalmazhat, aki va­lamely középiskola vagy polgári is­kola négy osztályát sikerrel elvé­gezte. Akik tanidejűket, illetőleg segédi gyakorlatukat a törvény ha­tálybalépése előtt megkezdték, azok­ra ez a rendelkezés nem vonatko­zik. Külön érdeklődésre tarthat szá­mot a javaslatnak az a rendelkezése, amely a kereskedelmi testületek, va­lamint a kereskedelmi testületek or­szágos központjának felállítására vo­natkozik. A kereskedelmi testületek szervezetét legkésőbb öt év alatt ki kell építeni, úgy, hogy minden ke­Fényképezéssel megörökített kedves eseményeit (fényképeit) fényképalbumba gyűjtse össze. PALBUI !Y TEKBA az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom