Eger - napilap, 1939/2
1939-07-30 / 119. szám
Ara 12 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 119. szám. • Vasárnap # Trianon 20, 1939. július 30. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő £0 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉI! i Líceum földszint 3._Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. fl Ház megkezdte nyári ülésszakát és elfogadta a részletüzletről szóló javaslatot A házszabályrevízió Teleki Pál gróf miniszterelnök a Magyar Élet Pártjának értekezletén a napirendre került házszabályrevi- zióval kapcsolatos beszédében felvilágosítást nyújtott a párt tagjainak. A beszéd nyílt és egyenes volt, mint ahogy Teleki Pál valamennyi beszéde, határozott és férfias. A Pártban elhangzott szavai az egész ország figyelmét felkeltették. Ez érthető is, hiszen az országgyűlés képviselőházának a házszabályokra vonatkozó reformját jelentette be. Ez a régen megoldásra váró kérdés nem új probléma, a házszabályreví- zió szükségessége már Gömbös Gyula idejében felmerült 8 azzal később Darányi Kálmán, majd a múlt őszszel határozott formában Imrédy Béla is foglalkozott. Az idő pénz. A ma életüteme szükségessé teszi, hogy minden téren kerüljük a fölösleges időpoesé- kolást, takarékoskodjunk az idővel és úgy osszuk be, ahogy a haladó kor szelleme megkívánja. Ennek az elvnek a figyelembevételével úgy alkotta meg Teleki Pál gróf — mint a MÉP képviselőházi vezére — házszabály reformját, hogy az a beszédidő minden vonatkozásban való megrövidítésével bár, de a szólás- szabadság sérelme nélkül meg fogja gyorsítani a parlament munkáját. A házszabálytervezet egyik legkorszerűbb alapelve, hogy a Ház teljes ülésén csak általános vita folyjék, míg az egyes törvényjavaslatok részletes vitája — kivéve a költségvetés tárgyalását, az appro- priácíót, illetve az indemnitás tárgyalását, — a bizottságok feladata legyen. A reform e részének jelentősége abban rejlik, hogy ezzel a bizottságokra hárul a szakszerű munka, ami lehetővé teszi az eredményesebb munkát és sokkal átgondoltabb, alaposabban megvitatott törvények hozatalát. Modern újítás, hogy az áltálános vitában csak az országos pártok vezérszónokai beszélhetnek a mai terjedelemben, míg a többi szónokok az egy-másfél órás teljes beszédidőnek csupán a felét vehetik igénybe. Ezzel a rendszerrel nagy időmegtakarítást ér el a Ház. De időt nyer a parlament nemcsak a beszédidő megrövidítésével, hanem azzal is, hogy a törvényjavaslatok gyorsabb megvitathatása érdekében az ülés időtartama szükség szerint két órával meghosszabbítható. Érdekes újítás a költségvetés tárgyalásával kapcsolatos rendelkezés is. A tervezet szerint ezzel kapcsolatban nem lesz általános vita, mert a bizalmi kérdés tárgyalására az appropriációs törvényjavaslat tárgyalásánál kerül sor. Az új házszabálytervezet nemcsak a tárgyalás menetét reformálja meg, hanem a ház tárgyalási modorát is átalakítani szándékozik. Tehát nemcsak a tárgyalások időtartamát, mondhatnék mennyiségét, hanem a minőségét is igyekszik megreformálni. A méltóságteljes, komoly munkához szükséges és az ország presztízse érdekében megkívánt parlamenti hang az utóbbi időben eldurvult és a parlament tanácskozási modora veszített méltóságából, mert egyes képviselők a helyes értelemben vett parlamentárizmus rovására — kivált az interpellácíós joggal — nem egyszer visszaéltek. Egészen jelentéktelen kis kérdésekkel, tizedrendű ügyekkel, hosszú időn át foglalkoztak interpellációikban s ezzel vélték népszerűségüket növelni, vagy azt éppen megteremteni. Nem egyszer megbotránkozott az ország józan itélőképességű népe az interpelláló demagógizálásán. Hogy ez a jövőben meg ne történhessék, az új tervezet alapelvként mondja ki, hogy interpellációt csak közérdekű ügyben, legfeljebb tízperces beszédben lehet előterjeszteni. Ezt a módosítást is csak helyesléssel fogadhatjuk, elvégre az ország népe nem azért küldi követeit az országgyűlésbe, hogy egyesek nem egyszer tekintélyt rombolni akaró interpellációikkal, kortesbeszédeikkel egyéni hiúságukat legyezgessék s károsan befolyásolják azokat a csekély számú, de nagyhangú tömegeket, amelyekre demagóg eszközökkel igen könnyű hatni. Örömmmel üdvözöljük a parlamenti munka tempójának és rendszerének korszerű megvalósítását és meg vagyunk győződve arról, hogy ez a reform az ország javát szolgálja és a Ház egészséges munkamenetét biztosítja. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor; Gyenge légáramlás, délután csak kevés felhő. Melegebb idő. — Egerben ma reggel 7 órakor 16*7 fok, a talajmentén 10*4 fok, a tegnapi maximum 23 9 fok volt. A légnyomás 761*8 mm., emelkedő. Budapest, július 29. A képviselőház pénteken délelőtt tartotta a nyári ülésszak első ülését, melyen sor került az áru- részletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az előadó ismertetése után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter benyújtotta a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi 50. te. kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amire kimondták a sürgősséget. Az árúrészletügylet szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz elsőnek Zimmer Ferenc képviselő szólt hozzá, utána Bocsáry-Spur Kálmán a javaslatot egyéb árúkra is kiterjeszteni kívánta Nyireő Andor szerint a törvényjavaslat hézagos, míg Mosonyi Kálmán szükségesnek látja, hogy a részletüzlet árait is szabályozzák. Keck Antal hozzászólása után Ilovszky János hangsúlyozta, hogy Eger, július 29. Az Eger és Vidéke Tejszövetkezet, tíz éves múlt után, sorsdöntő közgyűlést hívott egybe, amelyen döntenie kell az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ szándéka és javaslata szerint arról, felszámol-e, vagy megszünteti működését. Az Eger és Vidéke Tejszövetkezet tíz évvel ezelőtt alakult meg a város és a vidék termelőiből s míg a közönség meg tudta fizetni a gondos elkészítés, pasztörizálás folytán valamivel drágább tejárakat, addig Egerben is kielégítően működött, később csak a vidék 18 községéből szállított és szállít ma is tejet, mintegy 3 millió—3 millió 200 ezer liter mennyiségben. A szövetkezetnek sok tartozása van a központtal és az üzletrészesekkel szemben, éppen ezért a központ azt javasolta, hogy az egri szövetkezetét fel kell számolni, egri ingatlanait értékesítve adósságait ki kell fizetni s az eddigi tag-közaz ország gazdasági életében 14—18 százalékos javulás észlelhető és a keresztény kereskedelem, valamint a vásárló közönség is kezd öntudatra ébredni. Az általános vita végeztével Tas- nády Nagy András igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra és kifejtette, hogy a javaslat elkészítésénél két szempont volt irányadó éspedig, hogy megszüntessék a visszaéléseket, másodszor pedig ne tegyék lehetetlenné magát a részletügyletet, mert a szegény népré- réteg érdeke, hogy megmaradjon. A javaslat csak olyan áruk részletárusítását szabályozza, melyek a legszegényebb néprétegeket közelről érintik. A Ház ezután a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Az elnök napirendi javaslata után felolvasták Ivády Béla indítványát, aki negyventagú bizottság kiküldését javasolta a házszabályok átvizsgálása ügyében. ségek, mint önálló falusi tejszövetkezetek működjenek tovább. A felszámolás terve nem helyeselhető és a szövetkezet megszüntetésének nem szabad megtörténnie. Maga a szövetkezeti gondolat s a gazdasági erők egyesítésének és kifejtésének benne rejlő lehetősége arra inti az illetékeseket, hogy ha a szövetkezet életképes, központi támogatással, esetleg államsegéllyel oldják meg az átmeneti nehézségeket. A szövetkezet pedig életképes s a fejlődést is biztosítani lehet számára, ha sikerül talpraállítani. Életképességét biztosítja az, hogy mint Hevesmegye egyetlen ilynemű nagyvállalkozása igen jól teljesítette hivatását a változó körülmények között is, évi 3.200,000 liter tejet juttatott Budapestnek, és 18 faluban a semmiből teremtette elő saját gyüjtőszerve- zeteit. A szövetkezet soha nem nyerészkedett, befektetéseinek letörleszté- sére a központi vezetés alatt még Nem szabad megszüntetni az Eger és Vidéke Tej szövetkezetét Ä hárommillió liter forgalmú szövetkezet életképes és szükséges a termelők szempontjából
