Eger - napilap, 1939/2
1939-12-23 / 202. szám
Eger, L. évfolyam, 202. szám. Aha 12 fillér ♦ Szombat # Trianon 20, 1939. december 23, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG; Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL; Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. MAGYAR KARÁCSONY ÍRTA: PALOS BERNARDIN DR. CISZT. R. GIMN. IGAZGATÓ December 30-án uálaszt polgármestert Eger utíros képuiselőtestülete Okolicsángi Imre alispán december 28-ra tűzte ki a gyöngyösi polgármesterválasztást Mint jelentettük, az egri polgármesteri állás december 20-an lejárt pályázati határidejére két pályázati kérvény érkezett be, Frank Tivadar főjegyzőé és dr. Kílnoky István v. tanácsnoké. Okolicsányi Imre alispán ma tűzte ki a polgármesterválasztó közgyűlés időpontját, intézkedése szeriut december 30-án, szombaton délután 4 órakor választ polgármestert Eger város képviselőtestülete, majd’nyom- ban megtartja decemberi rendes közgyűlését. Az új évnek tehát új polgármesterrel indul Eger s ezzel a polgár mester-kérdés nyugvópontra jut. Polgárntesterválasztás lesz a közeli napokban Gyöngyösön is, ahol most járt le dr. Puky Árpád tiz éves megbízatása. Itt, dr. Puky Árpádon kívül Mákrányi Gyula v. tanácsnok és dr. Libisch Károly ny. városi tanácsnok, ügyvéd pályáztak az állásra s a jelek szerint nagy küzdelem várható. Okolicsányi Imre alispán a gyöngyösi polgármesterválasztás idejét december 28-án délelőtt */, 10 órára tűzte ki. Az érsek föp ásztor négyszáz mázsa fát ajándékozott az egri kadirokkantabnak A HONSz egri csoportja 500 pengőt osztott ki szegénysorsú tagjainak Az érsekfőpásztor értesítette a HONSz egri csoportját, hogy az egri hádírokkantak számára 400 méter- mázsa fát. adományoz a karác.-onyi ünnepek alkalmából. A hadirokkantak nagy hálával és örömmel fogadták az adományt, a f ópásztor atyai szívének újabb feléjük áradó melegségét és a csoport, azonnal megkezdte az utalványok szétosztását szegénysor-sít tágjai közt. A HONSz egri csoportja maga is segítségére sietett a rászoruló hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek, és ötszáz pengőt juttatott nekik. Az Egri Katolikus Kör beolvadt a keresztény Egri Kaszinóba «Ä két egyesület reméli, hogy egybeolvadva nagyobb és tevékenyebb kereszténységgel tölti meg a társadalmat» Eger város két vezető társadalmi egyesületének sorsdöntő eseményei játszódtak le a minap. Az Egri Katolikus Kör beolvadt a kifejezetten kereszténnyé vált Egri Kaszinó egyesületbe. A két egyesület fúziójáról már régebben folytak tárgyalások, különös tekintettel a Katolikus Kör anyagi nehézségeire. A Kör hajlandó is volt a beolvadásra, előbb azonban arra kérte az Egri Kaszinót, módosítsa az alapszabályait és mondja ki, hogy az egyesületnek csak keresztény tagja lehet. Az Egri Kaszinó ezt az alapszabályváltoztatást keresztül is vitte legutóbb s most már semmi akadálya nem volt a fúziónak. A Katolikus Kör csütörtökön délután hat órakor rendkívüli közgyűlést tartott, ebben az ügyben Prettenhoffer Ödön elnöklete alatt. A tagok a gyűlésen rendkívül nagy számban jelentek meg és figyelmesen hallgatták az elnök előterjesztését az egyesülés okairól és céljairól. Egyhangú lelkesedéssel fogadták azt a bejelentést, hogy a két egyesület közös célokért küzd a közös világnézet eszméinek útján s reméli, hogy egyesülve, közös erővel nagyobb és tevékenyebb kereszténységgel tudja megtölteni Eger társadalmi életét. A közgyűlés az egyesülést egyhangú határozattal mondotta ki s a határozatot felküldték a belügyminiszternek. Körülbelül 34—36 ezer hektoliter bor termett az idén Egerben A féktelen mohóság, mindent le- tipró önzés, egymás ellen acsarkodó gyűlölet e hanyatló korszakában majdnem idegenül hangzik az angyali köszöntés; Békesség a földön a jóakaratú embereknek! Pedig mégis a békesség a harcoló, egymást tipró emberiség vágya, és a jóakarat az egyetlen megoldás a kavargó zűrzavarban. Mindkettőtől azonban egyelőre igen távol estünk! Megrendültek az európai kultúra alapjai, és ma már olyan hangokat hallat az Újvilág, hogy neki kell az emberiesség, humánus műveltség és kereszténység eszményeit a végső pusztulástól megmentenie. Különösen súlyos helyzetbe került az európai kultúra itt, a délkeleti végeken, ahol a fegyverek és szellemi irányok most folyó csatája fogja a kultúrába fejlődés további útját megszabni, vagy a szellemi és erkölcsi értékrend felbomlását előkészíteni. Ön- kéDytelenül is felvetődik a kérdés; Mire van legnagyobb szüksége népünknek és nemzetünknek, ha meg akar állni a viharban? Évszázados advent után ránkvirradhat-e a nemzeti felemelkedés és megerősödés békességes karácsonya? A szellem élerterületéu ma eurcpa- szerte nagy a türelmetlenség, és közel a veszély, hogy látszat-megoldásokkal kívánjuk mi is a magyar sorskérdeseket megoldani. Népünket a kényszerű hősi sors évszázadokkal vetette vissza, a legutóbbi két század folyamán pedig megrendültek a nemzeti jellem alapjai, és az ősi magyar erényekre árnyékot vetettek a frissen felbui'jánzott nemzeti vétkek. A szabadságszeretet megzavarodott, a lelki bátorság meggyöngült, a politikai belátás vesztett élességéből. Mindezek a sajnálatos gyengeségek fokozott mértékben jellemzik napjaink magyar társadalmát és annak szellemi és erkölcsi vezetésre hivatott rétegeit is. A nemzeti társadalom szellemi vezetőségében számszerűleg nem le- kicsinylendő az az elem, amelyet csupán konvencionális formák és meddő külsőségek kötnek a nemzettesthez, mert a történelmileg értelmezett magyar kultúra birtoklásáig, a magyar életszemlélet gyökeres elsajátításáig és a magyar életsors öntudatos vállalásáig eljutni mindmáig nem tudott. Ez a magyar szellemi vezetőréteg tekinti bujdosónak saját népét a magyar tereken, és önmaga gyökértelenségét, bizonytalanságát romantikus teóriákkal mentegeti. így azt szeretné önmagával elhihetni, hogy a magyar keleti nép, gyökereit vesztve ért ide Nyugatra, ahol máig sem tudott megnyugodni az idegen, lelkiségének meg nem felelő környezetben. Ez a romantikus mese tetszetős bölcselkedéssé finomult bizonyos né- metes szellemű elméletekben és a vaskos tudatlanságból forrásozó turáni képzelgésekben. Ez eredményezte azután e réteg lelkében az öntudatos és áldozatkész harci szellem, a lelki bátorság és lelki függetlenség meggyengülését. A lelki bátorság lehanyatlásával párhuzamosan a felelősségérzet és a nemzeti élet gyógyulásának vágya is széles rétegekben elhalványodott. Egyre kevesebben érzik a „tua res agitur“ sürgető parancsszavát, és hajlandók töredezetten, osztályokra, érdekcsoportokra és pártokra szakadva szemlélni a nemzeti problémákat. A politikai élet, tudott kialakítani az egység díszítő jelzőjével kérkedő párokat, de mindmáig nem fejlődött ki a nemzet közgondolkozásában az egyetlen egységesítő erő: az egyéni felelősség- tudat a közösség sorsáért! Ez a felelősséghiány termeli ki a negativ magyarokat, akik terméketlen ku- ruckodásba temetkezve elhanyagolják a 8zéchenyies kötelességet: önmaguk megreformálását és a nemzeti közgondolkodás építő, helyes és okos befolyásolását. A felelősségérzet csökkenésével kapcsolatos a nemzet politikai éleslátásának gyengülése. Ezért ébred rá oly nehezen a magyar értelmiségi réteg a legsürgősebb nemzeti feladatra: megkeresni az utat, a nép, a lesüllyedt magyarság leikéhez. Ez nemcsak azért nehéz vállalkozás, mert értelmiségünk szinte belenevelt idegenkedéssel van e feladat iránt, hanem azért is, mert e lesüllyedt rétegek nagyfokú bizalmatlan Sággal fogadják e közeledést. Hogy erre a bizalmatlanságra menynyire van jogos okuk, most ne vitassuk. A nemzeti társadalom minden gondolkozó tagjának be kell azonban látnia, hogy a nincstelen magyarság szellemi, erkölcsi és gazdasági felemelése a legsürgősebb nemzeti feladat. Enélkül állandó veszélyben forog e nemzet minden gazdasági, politikai és szellemi erőfeszítésének eredményessége. Hiú reménység a magyarság létkérdé seinek megoldását kívülről mintázott vagy felülről alkalmazott reformtörekvésektől várni mindaddig, amig a mélyszántást — az évszázadok óta elmulasztott mélyszántást! — a magyar élet gyökeres vonatkozásaiban el nem végeztük. Ne áltassuk magunkat: népi tömegeinknek széles rétegei még kívül állanak az öntudatos, cselekvő, önzetlen magyarság körén, és oda őket bevezetni csak mélyen a gyökerekig vezetett művelődési és szociális tevékenységgel lehet Minél későbbén szánjuk rá magunkat e feladat végleges megoldására, annál jobban megrövidül a magyar Ádvent utolsó hete. És annál kétségesebb: lesz e magyar karácsony? Az elmaradt magyar karácsonyért pedig ki fog felelni e nép őrlelke és a Mindenható előtt? Eger, december 23. Az idei termésű borkészletek bejelentésére kitűzött határidő régen lejárt, de néhány bortermelő — közöttük nagyobb termelők is ■— még mindig nem jelentette be szüreti eredményeit. Mindamellett nem nehéz megállapítani az idei termés nagyságát, mert a gazdák java része a város rendelkezésére bocsátotta a szükséges adatokat. Az eddigi adatgyűjtés és a még
