Eger - napilap, 1939/2
1939-12-23 / 202. szám
EGER 1939. december 23. Standard nádíóual Fenti újtípusú rádiót díjtalanul bemutatja Fenti újtípusú rádiókészülékeket díjtalanul bemutatja és kedvező fizetési feltételekkel forgalomba hozza a RIIDLOF GUSZTÁV cég, EGER. Lusztig Sándor cég. várható bejelentések alapján megállapítható, hogy Egerben 1939-ben 34—36 ezer hektoliter bor termett 2450 szőlőbirtokosnál és feles művelőnél. Annak tudatában, hogy Egerben mintegy 3,200 — 3,300 hold a szőlő- művelés alatt álló terület, megállapítható tehát, hogy a holdanként! átlag mindössze 10, azaz tíz hektoliter, ami rendkívül gyenge termés a szokásos 20—25 hektoliteres hol- dankinti átlagot tekintve. Ez az átlag természetesen csak teljesen elméleti számítások eredménye. A való helyzet az, hogy a határ egyik részén, a Galagonyás, Fertő, Maklány, Paphegy, Agárdi, Hajdűhegy dűlőkön úgyszólván alig termett valami a jégkárok és a pe- ronoszpóra miatt, ellenben a vízen- töli részen jobb termés volt, magasan tíz hektoliteren felüli átlagokkal. Meg kell említeni még, hogy a pincékben még mintegy 18—20 ezer hektoliter óbor van, így tehát az Egerben található bor együttvéve sem éri el egy jó esztendő termésének mennyiségét. Meg kell ugyancsak említeni, hogy az úgynevezett „Egri vörös“-ből, amelynek legsötétebb fajtája a bikavér, mindössze 1500 hektolitert készítettek az egri gazdák. Rövid összehasonlításként közöljük az elmúlt néhány év termésének eredményét. Eszerint 1936- ban 62,306 ' 1937- ben 32,595 1938- ban 23,345 hektoliter bor termett az egri szőlőhegyeken. A rendes termésnek körülbelül az 1936-os mennyiség felel meg. Álmélkodás karácsony reggelén A következő háromsoros kis vers a tegnapi karácsonyi éjfélből de szép pillanatot örökít meg s olyan sokat mond el róla: „Harangoznak valahol, összekulcsolod kezed, Jézus Urunk megérkezett!“ M. I. De még sem mond el mindent. Például azt, hogy tegnap este, valamivel lámpagyujtás után, aki csak tehette, otthon termett, s aki nem tehette, az sehogyse találta helyét. Az sincs benne: hogyan vigasztalódtak meg pl. az agglegények, akiket mások boldogsága kergetett haza tegnap ? Az sincs benne, hogy mint intézték el az éjféli harangszót a Karácsony ellenségei, a valamikor Jé- zuska-váró gyermekek? Hogy intézték el az angyalok énekét, melynek hallatára dalolni kezd bennünk az emlékezés. Hogyan intézték el, hiszen: „Ha a gyermekkor kísért, Az ember sírva fakadna semmiért.“ M. I. * Karácsony reggelén friss érzések köszöntenek ránk, előlük ki nem térhetünk, álmélkodjunk, örvendezzünk ! Pl. a következőn. Nem is hittem volna, amikor tavaly leégtek a karácsonyi gyertyák sa fenyőt kidobtuk az ablakon, s kitettük a cinkéknek, fagyos madárkáknak zsírral, pogácsával, nem is hittem volna, hogyha az idén megint beállítják a szobába, újra zsongás támad a szívünk tájékán — megpróbált, repedezett szív pedig már az — s hogy előbuggyan a könny mégis, mikor énekelünk. Nem is hittem volna, hogy az Egyház liturgiájában az idén is any - nyira érdekes lesz a bujócska játék. Olyan ez, mint az édesanyák játéka kis gyermekükkel. Elbújnak egymás elől, mint akik elvesztek s mesterkedve kerülgetnek, keresgélnek, hogy aztán annál nagyobb legyen az örömük, ha egymásnak rohanva újra összetalálkoznak. így sokszorozza meg az édesanya afölött való örömét, hogy édes kis gyermeke van. Mi is igy ujrázzuk meg az adventi bujócskában örömünket, hogy Jézus eljött közénk. A pap minden vasárnap szomorú lilában megy ki, nem énekel Glóriát, mintha az angyalok még nem jártak volna itt a hírrel. A komor Keresztelő Szent Jánost idézzük, kemény szavain elmélkedünk, mintha még várnánk valakit az égből most is. De mindez csak bujócska játék, hogy annál nagyobb legyen az örömünk, mikor: „Harangoznak valahol, összekulcsolod kezed, Jézus Urunk megérkezett.“ S még aznap minden pap három misét mond, fehérben, énekelve, örvendezve. * Nem is hittem volna, hogy a Zala megyében szokásos pásztorköszöntés az idén megint új lesz, megint olyan játékosan kocogtatja meg szívünk ajtaját s ki is nyílik rá: „Gyökér adja fáját, Fája adja ágát, Ága adja bimbaját, Bimbó adja virágát, Virág adja almáját, Köszöntsük a Boldogságos Szűz Máriát, Díesértessék a Jézus neve!“ S a szegediek karácsonyesti szokása is olyan, mintha csak most találták volna ki először. Teleszórják a szobát szalmával, hogy a betlehemi istállóhoz annál hasonlatosabb legyen s szólnak a kisgyereknek : hozzon be egy szakajtót, tegye az asztal alá, hogy az angyaloknak legyen hová ülniök. Megtették az idén is. Vidámság, ének, komolyság, ima, mosoly, hit, emlékezés állt lelkűkben össze szivárványba. — No és azt elmondjam-e, hogy Diósjenőn az idén is mi történt? Úrfelmutatáskor a falu kanásza megállt a templomajtóban s az áhí- tatos csönd legközepén betülkölt a templomba, jelentvén mindeneknek, hogy megszületett a kis Jézus. Nem tudom, hányán nevettek rajta, de azt tudom, hogy ez a mosoly éppúgy szólt a kis Jézusnak, mint a kanásznak. S úgy-e, van abban valami megható, hogy ki ki tehetsége szerint fejezi ki örömét, rója le hódolatát a nagy eszmék, a kis Jézus előtt. * Karácsony reggel az álmélkodás ünnepe. Végeredményben nem is a múlt karácsonyon kellene álmélkodnunk. Mélyebbre, mélyebbre! Hadd írjam még azt le, hogyan álmélkodott Szent Bernát, ez a gyönyörű, szemlélődő lélek. Magán az Istenen, a földre szállt Jézuson lelkendezett. Hallgassátok csak karácsonyesti elmélkedését! Szerinte; „A megtestesült Ige mérhetetlen kitérjedettség, mely jászolban és a szűzi kebelben szorong. A család... megküzd a betegségekkel, ha rendszeresen használja a hanaui „magaslati nap"-at. Vezérképviselet: MAGYAR SIEMENS kvarclámpa-osztály Budapest, VI. Nagymező*u. 4. Főlerakat: AEG-UNiO Budapest, V. Rudolf-tér 5. Magasság, mely hozzánk alacsonyodon. Mélység, melyhez sima út vezet. Világosság, mely nem fénylik. Ige, mely nem beszél. Víz, mely szomjazik. Kenyér, mely éhezik. Lásd és figyeld meg a hatalmat, melyet Mária és Jézus kormányoznak. Bölcseség, melyet tanítanak. Erő, melyet fönntartanak. Isten, ki mialatt szoptatják, az angyalokat táplálja. Aki míg maga nyöszörög, vigasztalja a nyomorultakat. Lásd és figyeld meg később: íme, maga a vidámság> s szomor- kodik. A bizalom fél. Az üdv szenved. Az élet meghal. A bátorság és erő gyöngélkedik. És ami nem kevésbbé csodálatos: A szomorúság mégis másokat vi- dámít. A félelem másokat megerősít. A szenvedés erősít. A halál éleszt. A gyengeség erősít.“ így álmélkodik Bernát. A Szűz kezdte maga, mondván : Miképpen lehetséges ez ? S ezt a választ kapta: Istennél semmi sem lehetetlen. Ezek után nem álmélkodom többé. Isten földre szállt, megemelni a világot. Valami akkor újra kezdődött, s a rohanó Föld kilométerjelzőjén ez a szám ugrott ki: 1. Nem álmélkodom most már azon sem, hogy a Karácsonyt a szeretet ünnepének hívják. Azon sem, hogy hadban álló ellenfelek ilyenkor meg szokták kísérelni a békét, vagy fegyverszünetet. Azon sem, hogy tegnap nagyon sok ajándék vitte a másik emberhez a szívek izeuetét. S főként egyen nem csodálkozom, hogy t. i. a legszomorubb ember tegnap nem az volt, aki nem kapott semmit, hanem az, aki semmit sem tudott adni másnak. Dr. Kiss István. Befejeződött az Emericana elsősegélynyújtás! és betegápolási tanfolyama. A corporatio Agría-Eszteiházyana famíliája november 5-étől az utóbbi napokig dr. Orsó László kórházi főorvos vezetésével elsősegélynyujtási és betegápolási tanfolyamot rendezett a família tagjainak élénk érdeklődése mellett. A dr. Özekkel Ferenc m. kir. tisztifőorvos, dominus elnökletével most megtartott vizsgálaton a tanfolyam hallgatói közül huszonötén tettek tanúságot alapos képzettségükről. A vizsgázónak névsora a következő : M. Tóth Vilma angolkisasszony, M. Gregorz Teréz angolkisasszony, Greskovits Jolán angolkisasszony, Kecskés Mária angolkisasszony, Téglás Sz. Teréz orsolyakisasszony, Tremmel M. Xaveria Sz. orsolyakisasszony, Jager Jáoosué, Jager Kató, Jurányi Józseíné, Ivanovits Jánosné, Ivanovits Magdi, özv. Hisztay Kálmánná, Acsay Ferencné, vitéz Ve- reczkey Lajosué, Baranyai Ica, Schol- cze Ilma, Győri Márta, Kováts Éva, Némethllona,Németh Éva, dr. Hallay Imréné, Hegyessy Margit, Okos Ervinné, Ferenczy Margit, dr. Csep- reghy Lászlóné. I Karácsonyi és újévi ajándékot olcsún, jót Diviaczky drogériájában SS