Eger - napilap, 1939/1
1939-06-22 / 97. szám
Ara 8 fillér ♦ Csütörtök ♦ Eger, L. évfolyam, 97. szám, Trianon 20, 1939. június 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő £0 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent ]ános Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A kormány mnnkarendfe A parlament megkezdte immár munkáját, még pedig, amint a miniszterelnök mondotta, késedelem nélkül s. a lehetőséget úgy kihasználva, hogy a törvényhozói munka folytonosságából minél több haszon származzék az országra és a nemzetre egyaránt. — Igyekeztünk — mondja a miniszterelnök — a győri programm munkáját a lehetőség szerint meggyorsítani s hogy ezt megtehessük, igyekeztünk programmunkat négy csoportba osztani. Az első csoportba tartoznak — hogy úgy mondjam — a szentistváni feladatok az ezer éves országra vonatkozóan, mivel most már a kétszeri megnagyobbodás következtében szentistváni ország vagyunk s többnyelvű népet kormányozunk. Az összeomlás utáni idők két feladata hárul reánk, olyan feladatok, melyek bármily nehezek is, de feltétlenül meg kell oldanunk őket. Először is: hadseregünk teljes kiépítése, másodszor pedig, gazdasági helyzetünk folytonos gyógyítása és erősítése vár reánk. Annyira fontosaknak kell tartanunk ezeket, hogy még költségvetésünk is ehhez fog igazodni. S mert minden fillérünket a hadsereg fejlesztésére akarjuk fordítani, érthetően más vonalakon annál nagyobb takarékossággal igyekszünk minden fölösleges kiadástól és költségtől tartózkodni. Aztán a gazdasági életben megvalósítandó változásokról beszélt a miniszterelnök, amelyeket éppen az tesz szükségszerűvé, hogy a társadalmi békétlenség, nyugtalankodás ne kaphasson támaszt bizonyos szélsőséges izgatások részéről. így szükségesnek tartja a miniszterelnök a túl nagy fizetések szabályozását ; az aránytalanságokat kell eltüntetni minden vonalon, aminthogy hasonlóképpen el kell tüntetni adórendszerünk kirívó hibáit s oly módon rendezni adófizetésünket, hogy az egyszerűbb, áttekinthetőbb legyen. Meg kell kezdenünk a belső tőkeképzést is, amikor is két dologra kell figyelnünk, mert a szükségszerű fejlődés azt kívánja, hogy egyidejűleg két irányban fejlődjünk, első vonalon kívánatos mező- gazdaságunk fejlesztése, még pedig olymódon, hogy a mezőgazdaság minél több munkáskezet foglalkoztasson s minél több eredményt tudjunk vele elérni, növelve terméshozamunkat s ezáltal természetszerűleg jövedelmünket is. A második irányú fejlődés, az ipari fejlődés, amely szintén elkerülhetetlenül szükséges, mert sűrű lakosságú ország lévén, másképpen nem tudjuk biztosítani lakosságunk ellátását. Mezőgazdaságunk átszervezése már folyamatban vau, mégpedig oly módon, hogy az Alföldön is nagyobb hozamot tudjunk elérni s a termelés ne csak egysíkú legyen, mipt eddig, hanem többféleségre törekedjünk ezen a téren is. Azért helyeztünk nagyobb súlyt mezőgazdasági szakoktatásunk átszervezésére és fejlesztésére, mert csak akkor kívánhatjuk meg lakosságunktól, hogy eleget tehessen a követelményeknek, hogyha megadjuk ezekhez a módot, mégpedig megfelelő iskolai képzettséggel és tanítással. Ezért forszírozzuk a nyolcosztályú elemi népiskolának a bevezetését is, mert a mezőgazdasági kultúra fejlődése ma már több tudást és műveltséget igényel, mint ezelőtt csak néhány évvel is, s ami elég volt az öregeknek, ma már nem lehet elég a fiataloknak. Többször volt szó az Alföld öntözési munkálatairól is, s hogy ezen a téren sem tétlenkedtünk, arra bizonyság, hogy a visszacsatolt területek kellő felhasználásával újabb négyszázezer hold öntözése válik lehetővé s hogy nemsokára megépül Táráénál az első víztároló, amely csak kezdeti lépés a további hasonló irányú munkálatokhoz. A hétfői ítéletidő mérlege: egy halott, négy sebesült A villáin több helyen lecsapott a város területén és a szőlőhegyeken — A hegyi utcákról lezúduló víztömeg elárasztotta a város mélyebben fekvő részeit — 15 év óta nem eseti egyszerre ilyen nagymennyiségű csapadék — A jégeső tekintélyes károkat okozott a szőlőkben — Hogyan kellene az áradások veszélyét elhárítani Hétfő délután Eger és környéke megkapta az idei tavasz harmadik óriási felhőszakadását, amely méreteiben és pusztításaiban meghaladta az első két ítéletidőt s most már emberéletben is súlyos kárt okozott, mert a zivatarral járó villámlásnak egy halálos áldozata és mintegy négy sebesültje van. Hétfőn délután negyed négy órakor a Bükk felől sűrű, sötét felhótömegek lepték el a várost, úgyszólván pillanatonkint villámlott s rövid idő múlva függönyszerü sűrűséggel megeredt a zápor és állandó villámcsapások és égzengés közepette közel öt negyed óráig tartott változatlan hevességgel. — A záporba később borsó nagyságú jégszemek vegyültek s közel húsz percen át jéggel vegyesen csapkodott az eső. Áradás a belvárosban A víz pillanatok alatt soha nem látott mennyiségben gyűlt össze és zúgott alá, különösen a város hegyi utcáiról a mélyebben fekvő belváros felé. A Knézich és Széchenyi utcák szinte csatornái a környező magaslati utcáknak és ide rohant le a szokatlan és veszedelmes mennyiségű csapadék. A Széchenyi utcán a Kovács János utca, a Csiky Sándor utca, a Gimnázium utca és Káptalan utca torkolatánál óriási tömegű viz gyűlt össze, a viz szintje egyre emelkedett és hiába nyitották ki a csatornák rostjait, a csatornanyílásokat rövid idő alatt teljesen eltömte a magaslati utcákról lehordott homok, kavics és kőtörmelék s most már a levezetés lehetősége nélkül áradt tovább a víz. Óriási iszaptömeg lepte el a fentebb említett utcatorkolatokat, de teljes egészében magát a Széchenyi utcát is, ahol a gyalogjáró szintjéig emelkedett a sűrű iszaptenger. Különösen súlyos volt a helyzet a Csikg Sándor utcánál, amelynek frissen hengerelt úttestjéről másodszor hordta le szinte teljes egészében a homokot a sebes rohauású víz a Széchenyi és Macky Valér utcákba. Még nagyobb károkat okozott az áradás a Gimnázium utca alsó részének környékén. A víztömeg nekirohant a Preszler féle gyógyszertárnak és az Uránia kapujának s jóllehet mindkét helyen fa-gátakkal védekeztek, ezek alatt mégis behatolt a víz, úgy hogy nagyobb károk elkerülése végett be kellett engedni a vizet a gyógyszertár pincéjébe. De az áradás tovább terjedt. Elöntötte a Kánya-féle ház üzleteit, ahol a tulajdonosok és alkalmazottak ál landó munkával igyekeztek a hullámokat kiszorítani. A víz a Kaszinó utcát is teljesen elárasztotta. Ebben az utcában 46 centiméteres vízállást mértek s az üzletekbe behatolt szennyes víz megrongálta az üzleti berendezéseket. Általában az egész főutca patakmederhez hasonlított, amelyben sebesen és hullámozva áradt a sárgás színű víz. Ugyancsak elárasztották a hullámok a Knézich Kátoly utcát, a Sas utat, a Faiskola utcát, a Makiári utat, Agyagos és Homok utcákat és a Menekült telepet, ahol a szegényebb lakosság kétségbeesetten védekezett, legtöbbször hasztalanul a lakásokba hatoló víz ellen. Sok helyen még most is pallókon járnak a szobákban, mert a vizet nem lehetett eltávolítani. Különös eset történt a Szvorényi ut 18. számú házban, özv. Heissler Árpádné házában. Itt a kert felöl zúdult alá a víz s elöntötte a hatalmas kapualjat. A víz szintje nőtt és a lakások ablakain hatolt be, amikor a Láng-féle házból odarohantak az alkalmazottak és mivel a befelé nyíló nagy kaput nem lehetett kinyitni a víztömeg nyomása miatt, a kapuszárnyakat baltákkal betörték. Súlyos forgalomzavarokat okozott a Farkasvölgyből sodródó áradás a Koszorú utcánál, ahol a MÁV osztálymérnökség hivatalait is elöntötte, betonfalakat döntött le, továbbá a pályaudvarnál, amelynek környéke hatalmas tóhoz hasonlított. Víz alatt a vasútállomás Ugyancsak a farkasvölgyi Víztömeg teljesen elárasztotta a vasútállomást s a hozzá vezető útvonalat, egészen a Juhász-féle vendéglőig. Hiába próbált védekezni az állomás személyzete az áradat ellen, minden terv és munka hiábavalónak bizonyult. A nagy kiterjedésű sínhálózat teljes egészében víz alá került s a délután érkező vonatok utasait csak a legbonyolultabb módokon lehetett a Deák Ferenc utcára juttatni. Az
