Eger - napilap, 1939/1
1939-06-22 / 97. szám
9 E G E F 1939. június 22 állomás személyzete pallókat fektetett a rakodóházak magas folyosója és a kocsik ajtaja közé és ezeken sikerült a közönségnek az állomás elé jutnia, ahonnan fiákerek vitték az utasokat a Deák Ferenc utcáig. Állandó munkában a tűzoltóság és a mentők Az újabb és újabb rohamokban megismétlődő hatalmas záporok nehéz feladat elé állították a tűzoltóságot. Alig, hogy lezudúlt az első víztömeg, már hívták is őket a Szé- chenyi-útra, hol az üzletekbe folyt be a víz. Majd a Knézich-utcát elárasztó víztömeget kellett a szakadó záporban és csattogó villám- csapások között leereszteniök. Az erős villámlás miatt ekkor még a telefonösszeköttetés szünetelt. Kábel telefonon és küldöncök útján egymásután kapták a hívásokat. A telefonösszeköttetés megindultával szünet nélkül érkeztek segélyhívó kérések. Az Arany János-utca 5., a Szvo- rényi-út 18, a Deák Ferenc-utca 68. számú házakból kellett a szennyes áradatból életmetést végezniök. Két asszonyt és két férfit kellett a tűzoltóságnak kimenteni, miközben két tűzoltót magával sodort az ár, de társaik kimentették \őket. 18 helyen nyújtott segélyt a tűzoltóság, de még 19 más helyre is kiküldték őket, ahol azonban szerelék és ember hiányában csupán a mentési munkálatokat irányították. Halálos villámcsapás a Naggkocson A záport és jégesőt félelmesen csattogó villámcsapások kísérték szüntelenül. Az egyik villámcsapás emberéletet is követelt áldozatul. A Nagykocs egyik szőlőjében a dombtetőre épült deszkakunyhóba húzódott öt szőllőmunkás, közöttük Farkas Mihály 32 éves földműves is, aki a kunyhó egyik gerendaoszlopához támaszkodott. Egyszerre vakító fény támadt és irtózatos erejű légnyomás terítette földre és dobta ki a munkásokat a kunyhóból: beütött a villám. A villámcsapás halálra sújtotta Farkas Mihályt. A villám a bal füle fölött hatolt be és felső testében négy ágra oszlott. Egyik ág a jobb felsőkaron jött ki, másik a jobb mellkason, harmadik a köldök fölött, negyedik al köldök alatt s mindezeken a helyeken szakított sebeket okozott. A többieknek a légnyomáson és az ijedtségen kívül más bajuk nem történt. Az este folyamán kiszállt a helyszínre a csendőrséggel Skultéthy Béla dr. városi orvos, aki a temetési engedélyt megadta. Erzsébet fürdő és vlzgyégylntézet Egerben elsőrendű gőz-, kád- és iszapfürdője reumatikus fájdalmak legbiztosabb ggóggeszköze! _________Olcsó bérletjegyek.__________ a szőlőkben 15—30 százalékos kárt kiméit s i'hatását mérsékelte az, okozott. A jég pásztásan hullt,>úgy hogy esővel vegyesen hullott, hogy egyes helyeket teljesen megMit kell tenni & további árvizek megelőzésére Az áradás már harmadszor önti el négy héten belül a város mélyebben fekvő részeit és komoly károkat okoz a polgárság vagyonában, sőt már a tűzoltóság a vízből életmentési munkálatokat is végzett legutóbb. Kétségtelen, hogy az idei időjárás szokatlanul szeszélyes és évtizedek óta nem volt példa ilyen gyorsan zúduló víztömegekre. A háromszoros tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a jövőben számítani lehet és kell hasonló zivatarokra; ha évtizedek múlva is, de nem lehetetlen, hogy hasonló árvizek dúlnak a belvárosban. Éppen ezért a város vezetőségének alapos megfontolás tárgyává kell tennie a tapasztalatokat és mindent el kell követnie a lehető legrövidebb időn belül, hogy az adófizető polgárok feje felől ezeket a csapásokat a lehetőség szerint elhárítsa. Itt elsősorban a csatorna- hálózat kibővítésére gondolunk. Meg kell vizsgálni, hogy a csatorna- rendszer elegendő méretű-e ilyen nagy tömegű és sebes víz elközve- títésére. A második kérdés az, hogyan lehetne megakadályozni a csatornanyílások gyors eltömődését. Ezen a bajon talán a hegyi utak állandó burkolattal való ellátása segítene. A Kovács János utcát és a Csiky Sándor utcát szilárd anyaggal kellene burkolni, amit nem hord le a víz. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a csatornanyílások száma ezeken a magaslati utcákon kevés. El lehet képzelni, hogy ha a Gimnázium utcán két vagy három nagyméretű víznyelőt helyeznek el, a víz mennyisége és sodra is kevesebb lesz, amikor a Széchenyi utcára leérkezik. Ugyancsak megoldásokat kell találni az állomás környéke és a Makiári—Kertész utcák környéke ármentesítésére hasonló módszerekkel. Kilenc munkás közé ütött a villám a Pajdóson A másik veszedelmes villám a Pajdoson ütött le. Itt Baranyai kárpitos szőlőjében kilenc munkás dolgozott. A munkások a diófa alatt épült kunyhóba menekültek a vihar elől s a villám közelükben csapott le. Négyen sebesültek meg a villám- csapás következtében s részben égési sebeket, részben kisebb bénulásokat szenvedtek. Az egyik sebesültet, Víg Lajosné Szabó Erzsébetet az Irgalmasok egri kórházában ápolják. Teleki ffiihtíly gróf fölöműuelésügyi miniszter a szőlőtelepítési tilalom felfüggesztését jelentette be a kecskeméti borünnepen Villámcsapások a városban A villámcsapásokból a város belső részének is bőven jutott. Egyik villám a Ruzsin-féle ház tűzfalának egy részét vágta le és szórta be az Erlach-féle ház udvarába, kisebb károkat okozva, másik a városháza előcsarnokának egyik ajtóját tépte ki, a harmadik a Dobó-utca egyik házának udvarán csapott le. A vihar csak fél öt tájban szűnt meg s nyomában egy feldúlt város, levert vidék maradt. A tűzoltóság kérése a közönséghez A tűzoltótestület ismételten felhívja a közönség figyelmét arra, hogy a csekély számú tűzoltóság munkája elsősorban az emberi élet és ezzel kapcsolatos műszaki mentésekre irányulhat. Nem áll tehát módjában, — de ez hivatásával össze sem egyeztethető, — hogy pinceszivattyuzást eszközöljön. A rendelkezésére álló szivattyúkat a kérés sorrendjében (figyelembe véve a veszélyességi fokot is) kiadja, kezelését bemutatja; a gépet felszerelteti. Munkaerőt azonban a a magánfél tartozik kiállítani. A telefonon kért segélyhívásokat szabatosan és röviden kéri megadni a tűzoltóság. Előfordult ugyanis, hogy többen pince szivattyúzáshoz kértek fecskendőt, de közben a folyamatban lévő mentési munkáról tájékoztatást kértek. Ezzel a kíváncsiságukkal fontos rendeltetése elől vonják el a telefon forgalmat és feltartják a tűzoltóságot munkájában. Az eseményekről bő ismertetőt nyújt a sajtó, ne tartsuk fel az amúgy is erejükön felül igénybe vett tűzoltóságot kérdezősködések- kel. 71 milliméter csapadék A Meteorologiai Intézet egri ki- rendeltségének mérése szerint a hétfő délutáni öt negyedórás zápor alkalmával 71 milliméter csapadék esett. Visszalapozván az egri állomás könyveibe, megállapítható, hogy 15 év óta nem fordult elő, hogy egyszerre ilyen bőséges csapadék hulljon a városra. Eger, junius 21. Vasárnap tartották meg Kecskeméten az első, kongresszussal egybekötött országos szőlő- és bornapot. A kongresszuson Waldbott Kelemen báró, a szőlősgazdák országos egyesületének elnöke méltatta a bor- értékesítés érdekében tett kormányintézkedéseket és előterjesztette a bortermelők kívánságait, amelyek közül a főbbek: a szőlő- és borfogyasztás emelése, a minőségi borok fokozottabb védelme, a kivitel támogatása, az intervenciós vásárlások fejlesztése és a hitelkérdés rendezése. Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter nagyhatású beszédet tartott. Biztosította a kongresszust, hogy a kormány, kisembervédő politikájának megfelelően, nagyobb mértékben támogatni kívánja a szőlő- és bortermelést, amely igen sok kisembernek ad munkát és jövedelmet. Az idei nagy terméskilátásra tekintettel, gondoskodás történt arról, hogy az intervenciós szervnek 220.000 hektoliter befogadóképességű pincék álljanak rendelkezésre, szükség esetén még újabb pincéket is fognak bérelni. Teleki Mihály gróf kijelentette, hogy az intervenciós must árának emelése érdekében tárgyalni fog a pénzügyminiszterrel. A hegyvidéki borok értékesítésére alakult szövetkezet már eddig is eredményesen működött. A kivitel terén ugyan némi elzárkózás tapasztalható a magyar szőlővel szemben, de máris megállapodás létesült a német piaccal, az idén Németország jóval több szőlőt vesz fel, mint tavaly, a szőlő ára tehát magasabban alakulhat. Igen fontos a belső fogyasztás emelése, de ennek előfeltétele az, hogy a gazdák gondoskodjanak a minőségek javításáról. A kereskedelemnek az a kötelessége, — folytatta a miniszter, — hogy bekapcsolódjék az értékesítésbe, de azt semmi esetre sem engedjük meg, hogy szüretkor a must árát letörjék és a termelő ne kapja meg fáradságos munkájának jutalmát. Azután a hegyközségi törvénnyel foglalkozott Teleki Mihály gróf és méltatta a visszacsatolt területek jelentőségét. A csonkaország szőlő- területe 360.000 hold volt, ez a visszacsatolás után csak 16.000 holddal emelkedett, az ország lakosainak száma azonban egymillióval nagyobb. Ezzel kapcsolatban a kongresszus lelkes helyeslése közben bejelentette a miniszter, hogy a hegyközségi törvénynek a szőlőtele15—30 százalékos jéqkár Az esővel hulló borsónagyságú jég az eddigi megállapítások szerint
