Eger - napilap, 1939/1

1939-06-08 / 89. szám

Aba 8 fillér Eger, JL. évfolyam, 89. szám. ♦ Csütörtök ♦ Trianon 20, 1939. június 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő £0 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A magyar cserbészparancs Tegyünk különbséget a napi po­litika harcai és az örök nemzeti kötelességek között s akkor bizo­nyára könnyebb lesz megtalálni azt a helyes magyar utat, amelynek szegélyére manapság illetéktelenek és hívatlanok annyi zavaros útjelző táblát állítanak. S ha jobbra-balra fölösen elszaporodtak a rikító szí­nű jelszavakkal mázolt tilalomfák, tekintsünk csak vissza a magyar múltba, ne is olyan messzire, csak húsz esztendőre és mérjük le pon­tosan, melyik útmutató volt az igazi, amely bennünket az ország meg­nagyobbodásához s Magyarország megnövekedett tekintélyéhez ve­zettek. Ez volt a gondolata sok ember­nek, aki vasárnap, Trianon évfor­dulóján a húsz esztendő alatt fel- nevelődött magyar fiatalság legjobb­jait látta. Hogy éppen a cserké­szekről van szó, akik az évforduló napján a budapesti stádionban gróf Teleki Pál miniszterelnök, főcser­kész előtt tisztelegtek, talán nem is fontos. Az új fiatalságról és az igazi magyar erkölcsiségről van szó, a- melynek sokat, nagyon sokat kö­szönhet az ország. Amikor húsz esz­tendővel ezelőtt keserű kényszerű­ségből aláírtuk a trianoni békepa­rancsot, akkor annak szerzői nyil­ván azt gondolták, hogy Magyar- ország soha többé nem fog erőre kapni s talán hitték is, hogy a ma­gyarság középeurópai missziójára végleg rázárták a kripta ajtaját. Azok a csecsemők, akik e gyászos napon születtek, ma az öregcser­készek és az idősebb leventék so­rában állanak. Testileg erősebbek, egészségesebbek lettek, mint ami­lyen az előző nemzedék volt s ha van valami szellemi, erkölcsi és történelmi jelentősége ennek a fia­talságnak, úgy annyi van, mint amennyit időközben egy keresztény és nemzeti nevelésből nyert. A cserkész mindig az összességért, az összességnek dolgozik — mon­dotta a szemlén a magyar főcser- kész, a miniszterelnök. Úgy érezzük, ez a szó nemcsak annak szólt, aki cserkészkalapot és cserkészinget hord, hanem az egész magyar fiatalságnak is, amelyet minden időkben, főleg pedig a veszedelmes korokban any- nyi politikai törekvés, annyi egyéni cél és szándék szeretne a maga szol­gálatára kisajátítani. Hisszük, hogy hiába akarják az ifjúságot annyian és annyiszor a nemzeti összesség útjáról másfelé és gyakran vesze­delmes mesgyékre vezetni. Húsz esztendő óta sokféle ilyen kísérletet láttunk már, a való élet azonban nem azt mutatja, mintha fiatalságunk tartósan hajlandó volna letérni a kötelességteljesítés és a józanság útjáról. Ez a fiatalság — az igazi magyar fiatalság — esztendők óta ankéteken és tudományos módsze­rekkel keresi a magyar problémák megoldását, testi kiválóságban Ma­gyarországnak lélekszámúnkat és helyzetünket sokszorosan meghaladó dicsőséget szerzett az olimpiákon és a nemzetközi cserkésztalálkozókon s amikor első ízben villant meg is­Eger, június 7. A legutóbbi városi közgyűlésen ismertették a felhőszakadások által okozott pusztításokat és rongáláso­kat a város területén. Ezekről a károkról annak idején lapunk be­számolt. Óriási és anyagi értékben is jelentős pusztításokat okozott az áradás a városban. Legsúlyosabbak azok a károk, amiket a csatorna- hálózatban okozott a megduzzadt Eger pataknak a csatornákba fel­nyomódott vize. A beszorult víz a közlekedési edények törvénye alap­ján óriási erővel keresett kiutat mét a magyar kard, a külföldiek is elismeréssel csodálták meg a magyar fiatalság szellemét, kötelességtelje­sítését és teljesítményeit. A reális élet útjain és az erkölcsi szilárdság talaján jár ez a fiatalság s ebben nagy érdeme van a cser­készetnek, amely Trianon legsöté­tebb éveiben sem tett le arról a reményről, hogy erős férfigenerációt neveljen. Nem kell tehát aggódni a fiatalságért ma sem, amikor a politikai jelszó s az agitáció megint kinyújtja feléje a kezét. Ebben a fiatalságban bízni lehet, mert a ma­gyar összesség „cserkészparancsát“ követi.. és eközben a csatornahálózatot egyszerűen szétfeszítette. Ezeknek a rongálásoknak a tel­jes helyreállítása óriási összeget fog felemészteni. A közgyűlésen dr. Godál Gyula képviselő által sürgetett Mély utcai csatornamunkák csak egymagukban 30—40 ezer pengőbe fognak kerül­ni. Itt igen sürgős a munka, mert újabb áradás esetén életveszélyes a helyzet. Rapcsák József műszaki tanácsos a felszólalásra adott válaszában is­mertette a helyreállítási munkák kivitelét és a költségbiztosítás mód­ját. A csatornázási szabályrendelet szerint a költség egyharmados arányban megoszlik a város és az utca két oldalának háztulajdonosai között. Ha azonban túlnagy összeg esne az érdekeltekre s az utcán áthaladó csatorna távolabbi terüle­teket vízmentesít, akkor mér­séklésnek van helye olyan értékre, amely az utcának egyébként meg­felelő kisebb méretű csatornának felel meg. Ugyancsak mérséklésnek, vagy a tulajdonosok teljes mentesí­tésének van helye a hozzájárulás alól, ha azok rendkívül szegények. A hozzájárulás összegét a képvi­selőtestület állapítja meg. A kormány 5000 peng» rendkí­vüli államsegély kiutalására már Ígéretet tett a Városnak, ebből a legszükségesebb javítások egy ré­szét fedezik. A további munkála­tokra a fedezet arányában fokoza­tosan kerül sor. A pataknak a vá­ros északi oldalán húzódó medrét inségmunkával lehet szabályozni, a csatornázást azonban inségmunká- val nem lehet megoldani, mert az legnagyobb részben betonmunka. Braun Károly polgármester az árveszély elleni védekezést sürgető felszólalásra megjegyezte, hogy a kisállomásnál a Wágner-féle ven­déglő tulajdonosa és családja nagy hibát követett el akkor, amikor egész bútorzatukkal leköltöztek a ház alatti szuterénbe. Hiba volt a szomszédos teleknek Száj lay Ber­talan által történt beépítése is. Az épületre Szajlay lakhatási en­gedélyt sem kért, ugyanúgy nem kért engedélyt betoncsatornázásra sem. Kihágásért meg is büntették. Szajlay Sándor: Az elöntés be­következett volna az építkezés nél­kül is, mert a vendéglő előtti híd 60 centiméteres nyílása szűk és a víz kiszorult az árokból. Braun Károly polgármester: majd a bíróság mondja meg, ki a hibás. Dr. Polánkay László indítványára egyhangúan elhatározta a közgyűlés, hogy jegyzőkönyvi köszönetét nyil­vánítja a tűzoltó testületnek és a mentési munkákban résztvevő cser­készeknek. A mentésben résztvevők egész éjszaka, a reggeli órákig éle­tük kockáztatásával, nem egyszer mellig vízben gázolva mentették ki az elöntött házakba szorult lakókat és veszélybe jutott ingóságaikat. Vitéz Kánya Nándor: nemcsak a külső területeken, a belvárosban is komoly bajokat okozott a felhő- szakadás. Megfigyelés szerint a vá­A hétfői és keddi pótválaszt&sokon a MÉP újabb négy mandátumot szerzett meg A pótválasztások az egész ország­ban hétfőn és kedden történtek nieg. A hétfői pótválasztások eredmé­nyei : Szarvason vitéz Zerinváry Szilárd HÉP-jelölt győzött 1115 szótöbbséggel. Kunszentmiklóson Be- retvás István, aki pártonkívüli faj­védő programmal in dalt, győzött 7456 szavazattal, szemben Molnár Lajos hivatalos MÉP-jelölt 7289 szavazatával. Ráckevén Krumpach József nyilas 5672 szavazatával szemben Mester Miklós MÉP jelölt a megválasztott képviselő. A keddi pótválasztások eredmé­nyei : A mohácsi választókerület: Mischung Konrád dr. MÉP 7290, Keck Antal dr. nyilas 10.126 sza­vazat. Megválasztott képviselő Keck Antal 2836 szótöbbséggel. — Tatató­városi választókerület: Szabó Gusz táv dr. MÉP 6480, Andréka Ödön nyilas 4038. Megválasztott képviselő Szabó Gusztáv dr. MÉP 2442 szó­többséggel. — A nyíregyházi választó- kerület Bertalan Kálmán MÉP 4183, Korodi Tibor nyilas 3980. Megvá­lasztott képviselő Bertalan Kálmán MÉP 203 szótöbbséggel. — Jászapáti választókerület: Ulain Ferenc MÉP 3837, Orosz Mihály Meskó-féle nem­zeti szocialista 3870. Megválasztott képviselő Orosz Mihály 33 szótöbb­séggel. Óriási összegbe kerül a városnak az áradás által megrongált csatorna- hálózat rendbehozatala Köszönet a tűzoltóságnak a hősies mentésért

Next

/
Oldalképek
Tartalom