Eger - napilap, 1939/1

1939-05-06 / 70. szám

p n f r ' ntáius 6 lin Antal kir. tanfelügyelő, dr. Pnky Pálné, Frank Tivadar h. polgár- mester, Pap István v. aljegyző, Lénárt János dr. keresk. isk. tanár, Ringelhann Bélánk, dr. Pálosi Ervin Russzó János Eger, május 5. Ma van húsz esztendeje, hogy a vörös terroristák végrehajtot­ták a halálos ítéletet Russzó Já­nos gépkocsivezetőn, aki Mészöly Géza őrnagyot menekülés közben a tihaméri állomásra szállította. A kivégzésnek véletlenül szemtanúja volt özv. Cholnoky Lászlóné pol­gári iskolai tanárnő, aki alábbi írá­sában emlékezik vissza a tragikus eseményre. Kevés olyan misztikusan borzal­mas időszaka volt Egerben a kom­mun uralmának, mint május első napjai. A május 1. ellenforradalom reményekkel töltötte el a fáradt sziveket, hírek keltek szárnyra, a fehér tisztek fegyvert osztogattak a megbízható polgároknak, a Rossz­templomban, a Szarvasban, ellenáll­nak a vörösöknek. Május 3-án, szombaton, egyszerre lezuhantak, mint szárnyaszegett madár a föl- ajzott remények, a suttogó hírek a legrosszabbat mondották. Putnok felé menekülnek a vezetők, a terror­csapatok Maklárnál állanak, nevek száguldtak a levegőben, melyektől mindenki reszketett — Szamuelly... Már Kistályán vannak . . . Azon az éjszakán diktálta béke­föltételeit a Városházán Tormási, a terrorcsapatok vezére és reggel 6 órakor a vörösök trénje és ágyúi dübörögtek az uccákon. A rémület lett úrrá a városon. 5-én, hétfőn délelőtt elmentem a Törvényszékre, mivel ott volt a „Csoport“ — a köztisztviselők élel­mezési központja és „napom“ volt, cukor kellett, liszt kellett, szóval mentem. A törvényszéki palota előtt még nem volt akkor semmiféle par­kosítás, szüzén terült el a nagy tér. Hátborzongató látvány: a kapu előtt a kis háromszögben gépfegyver­osztag volt felállítva, a katonák sapkáján félméteres vörös pántlika, ragyogó új fölszerelés. Magyar kőnyvnapok junius 12 3 Megjelennek a ma­gyar Irodalom érté­kes munkál. Csak a könyvnapokon ér­vényes olcsó árakon. Előjegyzéseket felvesz az Egri Keresztény Saltószövetkezet könyvkereskedése :: egy. m. tanár, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, Karczos Béla idegenforgalmi hiv. vezetője, özv. Ebergényi Istvánné, Szegény- gondozó Nővérek főnöknője. mártírhalála Ezek voltak a híres terror-fiúk.. . Nem volt éppen kellemes menni szembe a gépfegyverrel, de hát mit meg nem tettünk akkor cukorért, zsírért . . . A szokásos másfélórai ácsorgás után hozzájutottam az élelmet je­lentő cédulákhoz és indultam haza. A nagy előcsarnokban egy csapat szuronyos terrorfiú ment a kijárat felé, az üvegajtónál találkoztunk. Egy mezítlábas fiatalembert taszí­tottak durván félre az utamból, a- mint kiléptem a csapóajtón. A fia­tal, 30 évesnek látszó ember fehér inge a mellén nyitva volt, sötét nadrágot viselt, hajadonfőit volt, kis barna bajusza. Akkor még nem vettem észre, hogy a keze hátra van kötve. Rámnézett és a szomorú barna szemben volt valami, ami érthetet­lenül és megmagyarázhatatlanul a szívembe markolt, valami végtelen sóvárgás az anya, az Élet után, mit tudok ebből szavakkal kifejezni. Annyira megrezzentem, hogy nem tudtam tovább menni, megálltam a lépcsők előtt. Ekkor elém állt az egyik terror­fiú és revolverét rám emelve igy szólt: „Annyit mondok az elvtárs­nőnek, hogy elpucoljon innen, mert megbánja!“ „Kérem,én már itt sem vagyok!“ hebegtem és sietve lementem. A gépfegyverosztag már eltűnt, a tér üres volt. Benéztem a Légmán- házban lakó kollégámhoz, Gál Pi­roskához. „Mi bajod, történt veled valami?“ „Revolverrel kergetett ki egy terrorista a Törvényszékről!“ „Jézus Mária, rakjunk ki vöröset az ablakba, valami készül!“ Piros papírlapok és rajzszögek már ki voltak készítve, minden ház ékesítette magát ilyenekkel, az abla­kokhoz rohantunk, hogy kiszögezzük. Ami az ablakhoz lépve szemünk elé tárult, az az Iszonyat volt. Ahol most az érseki palota kerítése mel­lett a kis park útja vezet, állt az ingujjas ember, szeme bekötve, arca felénk. Szembe vele, alig pár lépés­nyire, hat terrorfiú nekiszegzett puskával. Oldalt a vezénylő katona, aki revolvert emelt az imént rám. „Tűz!“ — vezényelt. — Fegyver­ropogás ... a szegény ember meg- tántorodott és hárahanyatlott, el­terült a földön. Vezényszó. A csapat vissza a Törvényszékbe. A halott ottmaradt fekve. A tér teljesen néptelen volt. 3/412 lehetett. Napsütés, tavasz, május . .. Fogvacogva néztünk egymásra- „Kivégzés!“ — rebegtük és nem mertünk mozdulni sem. Egy vörös katona, aki őrt állt a Törvényszék kapujában, az ablak­hoz lépett: „Elvtársnők, adjanak valaminő lepedőt, hogy azt a hulladögöt le­takarhassam !“ — „Lepedőm az éppen nincs, de egy szőnyeget adhatok“ — mondta Gál Piroska és némi keresés után átnyújtott a terrorfiúnak egy visel­tes torontáli szőnyeget. Némi félelemmel, de mégis meg­kérdeztük a terroristát, hogy miért ítélték ezt az embert halálra? „A püspök soffőrje a gazember és a tiszteket szöktette át a határon.“ Hát nem volt egri a terrorfiú, nem mondott volna püspököt és ép- úgy tudta volna mint én, hogy ér­sek urunknak nincs autója. Az avult pokróccal letakarta a halottat, ott feküdt az még égy fél­óra múlva is, azon a helyen, amely a kerítés falába illesztett emléktáb­lától körülbelül 15 méterre, most cserjésbe esik. Senki sem tudta, mi van a szőnyeg alatt, de nem is esett az útba. Amikor 12 óra után a városba indúltam, jött egy hullaszállító ko­csi, arra föltették és elzörögtek vele mellettem. Éjszakákon át kísértett a halálba menő ember pillantása, melyben ben­ne volt életének tragikuma, csak én értettem meg. Most már tudom, Megérkeztek a várva-várf viiáahirü 11 ff 111-motorkerékpárok 1$ §ü HaF 1939 éri modelljei Legújabban csökkentett árak: Bí 3 Hf Luxus 3 sebességváltós modell P 780«““ KS 290 CÜÍ Túra modell ...................... P1200.­H Z 2uÖ CID3 LUXUS Túra modell____ P 1400.­l iZ 350 Cilii Túra modell_________ P 1650.­S B 530 Cfií NORMAL Túra modell____ P 1950.­S B 58S Cili' LUXUS üninditós modell... P 2100.­Kedvezö fizetési feltételek. SiáUithatók raktárról mérsékelt számban.’ V ezérképviselet: Ml A II ÍTH Budapest, rfiAJL/ll IX VI., Lehel-utca 2. hogy ez volt a „morituri salutant“, tudom, hogy a kötelességteljesítés mártírja volt a szegény ingújjas, mezítlábas, megkínzott fiatal férfi, Russzó János, akinek haza kellett hozni az autót, mert így parancsol­ták és jött vele a mártírhalálba. Egy félóra múlva ott voltam Dingháéknál, amint Dingha ezredest elfogták, de ez már a további na­pok történetéhez tartozik. A zsidók szavazati joga Eger, május 5. A kormány rendeletet adott ki a zsidók közéleti és gazdasági tér­foglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. te. 4. §-ában meg­határozott országgyűlési képviselő­választójogi rendelkezések végre­hajtásáról. A törvény szerint az, akit az or­szággyűlési képviselóválasztók név­jegyzékébe felvettek és akit a tör­vény értelmében zsidónak kell te­kinteni, köteles ezt a körülményt bejelenteni a rendelet kihirdetését követő nyolc nap alatt a községi elöljáróságnál, illetőleg a város pol- pármesterénél. Annak, akit a törvény értelmében zsidónak kell tekinteni, csak akkor van választójoga, ha ő maga és szü­lői is Magyarországon születtek és ha a törvényben meghatározott egyéb előfeltételeken felül hitelt érdemlően igazolja azt is, hogy szülői vagy — amennyiben szülői 1867 december 31-ike után szület­tek—ezek felmenői 1867 december 31 óta Magyarország területén laktak. E kellék igazolása iránt a ké­relmet — írásban vagy szóval — a községi elöljáróságnál, illetőleg a polgármesternél kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell az igazolásra alkalmas bizonyítékokat. A kérelem illetékmentes. A színiévad megkezdéséig megújítják a színház nézőterét Kifestik a mennyezetet és áttapétázzák a páholyokat — Szépen halad a bérletezés Eger, május 5. A Városi Színház siralmas belső és külső állapotát tekintve a leg­alkalmasabb időben érkezett a város segítségére a Simonyi-féle színház­alap, amelyet a város most szerzett meg a Simonyi-féle végrendelet peres végrehajtása során. A közel tízezer pengős színház-alap lehetővé teszi azt, hogy a város valamennyire rendbehozassa a színházat s a mun­kálatok egy részét a város már a színiévad megkezdése előtt el kí­vánja végeztetni, így sor kerül most a menyezet és a folyosók kifestésére, de különös örömmel fogadja a közönség a pá­holyok át tapétázását. Eddig a páho­lyok látogatóinak különös gonddal kellett öltözködnie, mert a vörös tapéta megfestette a ruhákat. Most drapp színű tapétát választottak ki a kitapétázásra és különös figye­lemmel voltak a színtartó minőségre. A munkálatok már meg is kezdőd­tek s azokat Korány József végzi, mintegy 1300 pengő költség kereté­ben. Kicserélik még nagyobb nyí­lásúra a színpad vízcsapját, tűzbiz­tonsági okokra való tekintettel. Ezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom