Eger - napilap, 1939/1

1939-04-30 / 67. szám

Eger, L. évfolyam, 67. szám Á e a 12 fillér ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. április 30, ELŐFIZETÉSI DÍJ; egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Liceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP raBaBMsma5i«i!Bim»l*^HgMBia«ngMagBBBraBmmiii|ii'iiii| hwiii i iMMfejan 11 hm i imwinafcai»»«» wwt >50.^ \ -5, Bittér érvénytelennek nyilvánította az angol-német flottaegyezményt és a német-lengyel megállapodást, de kész áj szerződéseket kötni Hitler Adolf vezér és kancellár tegnap délben a birodalmi gyűlés előtt kétórás beszédben ismertette álláspontját és Rooseveltnek szánt válaszát. A vezér és kancellár személyes érzelmeinek kifejezésével kezdte be­szédét. — Alázatos köszönetét mondok a Gondviselésnek, amely elhívott engem arra, hogy a háború egykori ismeretlen katonájából szeretett né­pem vezérévé legyek. A Gondviselés megmutatta nekem az utat,amelyen haladva, népemet vérontás nélkül felszabadítottam legmélyebb nyomo­rúságából s azt újból felfelé ve­zettem. — Nem akartam mást, csak helyreállítani azt, amit mások egykor erőszakkal szétzúztak, csak jóvá akartam tenni, amit sátáni gonoszság vagy emberi esztelenség szétrombolt vagy elrontott. — A mai nagynémet birodalom­ban nincs olyan terület, amely ne tartozott volna hozzá ősidők óta, amely nem állott vele kapcsolat­ban, vagy nem állott volna német szuverénitás alatt. — A demokrata békediktátorok — mondotta — versaíllesi őrültsé­gükkel alaposan tönkretették a világgazdaságot. Esztelenül szét­szaggattak népeaet s államokat s ez hosszú évszázadok alatt bevált gazdasági, termelési és kereskedel­mi közösségek megsemmisítésével járt. — Én sohasem hagytam kétséget aziránt, hogy a versaíllesi szerző­dés revíziójának is valahol véget kell érnie és ebből az okból igen sok, talán vitás terület tekintetében döntést hoztam. A Saar-vidék vissza­térése valamennyi területi kérdést kiküszöbölt Európában Franciaor­szág és Németország között. A továbbiakban Ausztria bekebelezésére vonatkozólag kijelentette, hogy azt élete legmagasabb és legszentebb feladatának tekintette. A kancellár ezután rátért Csehország és Morvaország kérdésére. — Az első német érdek Cseh­szlovákiával szemben az ott élő 4 millió német felszabadítása volt. — Hogy a nyugati hatalmaknak e mesterkélt állam fenntartása po­litikai és katonai érdek volt, az kétségtelen. — Hogy mit vártak ettől az ál­lamtól, az a legfélreérthetetlenebbül kitűnik Pierre Cot volt francia lég­ügyi miniszter megállapításából, aki nyugodt lélekkel kijelentette, hogy ennek az államnak az lesz a szere­pe, hogy bármely viszály esetén a bombavető repülőgépeknek olyan re­pülőtere lehessen, amelyről kiin­dulva, néhány óra alatt megsemmi­síthetik a legfontosabb német ipari központokat. Éppen ezért érthető, ha a német állam vezetői a maguk részéről szintén elhatározták, hogy ezt a repülőteret megsemmisítik. Ä német-angol viszony tekintetében — folytatta a kancel­lár — egész politikai tevékenysé­gem folyamán mindig azt a gondo­latot képviseltem, hogy állítsuk helyre a szoros német-angol barát­ságot és együttműködést. Ez a kí­vánságom nemcsak érzelmeimnek felel meg, a két nép származásából is adódnak, hanem megfelel annak a felfogásomnak is, amelyet a brit birodalom fennállásának az egész emberiség érdekében való fontos­ságáról vallók. — De nemcsak angol, hanem né­met érdekek is vannak. — Majd kijelentette Hitler, hogy tudomásul vette Chamberlainnek azt a kijelentését, hogy nem lehet bízni Németország ígéreteiben. Minthogy kölcsönös bizalom nélkül szerződé­seknek nincs értékük, a német-an­gol tengeri egyezménynek sincs ér­telme. — Ha most Anglia a publiciszti­kában és hivatalosan azt a felfo­gást hirdeti, hogy minden körül­mények között fel kell lépnie Né­metország ellen és ha ezzel meg­erősíti a bekerítés ismert politiká­ját, akkor ezzel elesik az az előfel­tétel, amelyen a tengeri egyezmény nyugszik. — Mi nem akarunk semmit, ami valamikor nem tartozott hozzánk, nem akarunk egyetlen államot sem valaha is tulajdonától megrabolni, de azok az államok, melyek azt hiszik, hogy Németországot meg­támadhatják, olyan hatalommal és olyan ellenállással fogják magukat szembetalálni, amihez képest az 1914-ben tanúsított ellenállás jelen­téktelen volt. — Németország és Lengyelország között egy kérdés maradt nyitva, amely előbb utóbb természetesen megoldásra vár: Danzig német város és Németországhoz akar tartozni. A kérdés békés megoldására kon­krét ajánlatot terjesztettem a len­gyel kormány elé. — A lengyel kormány ezt az ajánlatomat elutasította. Az annak­idején Pilsudski tábornagy és kö­zöttem megkötött megállapodást Len­gyelország részéről megszegettnek tekintem és így ez a megállapodás többé nem áll fenn. Ezt közöltem is a lengyel kormánnyal. Ismétlem azonban, hogy ez nem jelent vál­tozást az említett Kérdésekről val­lott elvi felfogásomban. Ha a len­gyel kormány súlyt helyez arra, hogy Németországhoz való viszonyát új szerződéssel rendezze, azt csak örömmel üdvözölném. Rooseveltnek válaszolva kijelentette Hitler, hogy Németor­Eger, április 29. Az egri hegyközség közgyűlését Braun Károly polgármester, hegy­községi elnök április 30-án, vasár­nap délelőtt 10 órára egybehívta az 1939. évi hegyközségi költség- vetés letárgyalására. A költségvetést legutóbb ismertettük s az általában az eddigi hegyőrbér keretében mo­zog, úgy, hogy a gazdák számára Eger, április 29. Az egri szegénygondozás két nagy kérdése a szegények és gondozásra szorulók számának növekedése, más­felől pedig a társadalmi áldozat- készség csökkenése. Ez a két el­lentétes erő komoly válságba so­dorhatja rövid időn belül az egri szág mindenkinél jobban tisztában van a háborúnak és az azt követő időknek a nemzetekre való kihatá­sával. 0 (Hitler) fegyveres erőszak nélkül rendezte a szükséges politi­kai, gazdasági és szociális kérdése­ket. A többi pontokra válaszolva, megállapítja a német nép vezére, hogy a demokratikus lapok háborús fenyegetései hazugságok, amelyek­nek célja a világ békéje és nyugal­mának megzavarása, kísérlet a kis nemzetek megijesztésére, vagy leg­alább is idegessé tételére. Majd így folytatta válaszát a kancellár: Én nem viseltem egyetlen háborút sem. Évek óta kifejezésre juttatom, hogy irtózom a háborútól, de minden­esetre a háborús úszitástól is. Nem is tudom, hogy egyáltalán milyen célért kellene háborút viselnem. Roosevelt kijelenti, hogy vala­mennyi nemzetközi kérdést meg le­het oldani a tárgyalóasztal mellett. Elvileg tényleg hinni kell abban, hogy ez lehetséges. Példának okáért minden észszerűség és az emberies, általános és magasabb igazságos­ságnak minden alaptétele azt kel­lene, hogy előírja, hogy valamennyi népet egyforma részesedés illet meg a világ javaiból. — Örömmel fogadnám tehát, ha a tárgyalóasztal mellett csakugyan megoldásra lehetne juttatni ezt a kérdést. nem lesz drágább a hegyközség, mint eddig volt a hegyőrzés. Valószínű, hogy ez a közgyűlés nem tudja letárgyalni a költség- vetést, mert a határozatképességhez 600 tag jelenléte szükséges s ennyi aligha gyűlik egybe, ebben az eset­ben a legközelebbi közgyűlés a ta­gok számára tekintet nélkül hoz érvényes határozatokat. szegénygondozást, aminek a jelei már mutatkoznak is, el lehet ké­szülve tehát a város arra, hogy az Egri Norma szülőhelyén kerül csődbe. A szegénygondozás megmentése régóta fájó gondja a szegénygondo­zó bizottságnak. Különböző mozgal­Vasárnap délelőtt tárgyalja le a hegyközségi közgyűlés a költségvetést A szegénygondozó bizottság hétfőn délután elhatározó lépést tesz a szegényügyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom