Eger - napilap, 1939/1
1939-04-30 / 67. szám
EGER ' 939 április 30 Az egri ellenforradalom hat áldozata: Mészöly Géza, Busszá János, Liszkai Ignác, Balogh Antal János, Demeter István, Prokaj Erzsébet mák, előadások, filmek bevételéből próbálja szükségleteit fedezni a bizottság, ezek azonban nem bizonyultak elég hatásos eszközöknek. Legutóbb, a Mécs-esten Kriston Endre püspök már az intézményes és általános érvényű megoldás szükségességét hangoztatta, a bevételek adó-szerű biztosítását, a jövedelmek arányában. Ezeknek a gondolatoknak megvitatására a szegénygondozó bizottEger, április 29. A HONSz egri csoportjának közgyűléséről beszámolva közöltük, hogy a közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely szerint feliratban kéri a HONSz országos elnökségét nyomatékos közbelépésre a kormánynál a hadiözvegyek és hadiárvák fokozottaba gyámolítása érdekében. A felirat elöljáróban drámai hangon mutat rá a hadigondozottak elviselhetetlen helyzetére. A felirat szövege a következő : A HONSz Országos Elnökségének Budapest. A világháború legsúlyosabb áldozatai közé tartoznak azok a magyar hadiözvegyek, akik kenyérkeresőjüket és támaszukat vesztették el a nagy világégésben. A háborút követő években az akkor még fiatal, életerős asszonyok, hogy maguk s gyermekeik részére az élethez szükséges létminimumot előteremtsék, nem válogatva a munaanemekben, az élet nehéz keresztjét vállaikra vették. Az évek múltak s ez a kereszt egyre nehezebb lett és a hordozóik megviselve a sok nélkülözéstől egyre gyengébbek lettek. A kormányzat több esetben felfigyelt a nagy hadiözvegy-nyomorra — és igyekezett segítségükre sietni. Azonban a nagy nemzeti célok mindig megakadályozták, hogy a hadiözvegyek végre érdemeikhez mérten meg- sagíttessenek. S a hadiözvegyek megmutatták, hogy igaz magyarok s a hazát mindenek előtt valónak tartják és türelemmel viselték nehéz sorsukat. Elérkezettnek látjuk az időt, hogy ez a régen rendezésre váró kérdés végre elintézést nyerjen s a sokat szenvedett özvegyek legalább öreg ság május 1-én, hétfőn délután 5 órakor nagygyűlést tart a városháza nagytermében. A gyűlés tárgyát tekintve a bizottság a jövőben követendő módszereket illetőleg valószínűleg elhatározó lépéseket tesz. A bizottság ülésén dr. Hedry Lőrinc főispán elnököl, az ügy előadója pedig dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő lesz. napjaikra nyugalmas életet élhessenek. Teljes tisztelettel kérjük tehát a közggűlés határozata értelmében, az Országos Elnökséget, hogy tekintélyének egész súlyával odahatni méltóztassék: 1. ) a hadiözvegyi járulékok oly nagyságúra emeltessenek, hogy abból élvezőik a létminimumot biztosítani tudják, 2. ) fokozottabb mértékben tartassák be a hadiárvák megsegítését célzó azon törvény, miszerint ők az elhelyezkedési lehetőségeknél mindenki belőtt előnyben részesüljenek. Midőn fentiekre még egyszer teljes tisztelettel felhivjuk az Országos Elnökség figyelmét és a közgyűlés fenti határozatának teljesítését kérjük, maradunk Eger, 1939. április 27. bajtársi üdvözlettel: Dr. Szilágyi József, s. k. elnök. * 14 — Katonazenekar kíséretével adják elő az óbudai dohánygyár műkedvelői a János Vitézt. Egerben őszinte rokonszenvvel fogadják az óbudai dohánygyár műkedvelőinek egri előadását, a nemzeti repülőalap javára. Az érdekesnek ígérkező előadás nagy népszerűségre tarthat számot, mert a múlhatatlan magyar mesejátékot, a János vitézt mutatják be a műkedvelők. A darabhoz a Dobó István 14. honvédgyalogezred zenekara játssza a kíséretet. Az előadások kezdete: április 29-én, szombaton este 8 órakor. 30-án, vasárnap délután fél 4 és este fél 9 órakor. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger« napilapban hirdet. Eger, április 29. Vasárnap hat név fénylik fel az elmúlt húsz év történetéből. Hat becsületes magyar ember neve, akik életüket áldozták a magyar gondolatért a vörös uralom terroristáival szemben. Sötét időket idéz ez a hat név az emlékezők számára. A felfordulás, sötét indulatok, a testvériség nevében hivatalossá emelkedett fosztogatás, vérontásban kéjelgő idegen népbiztosok, bőrkabátos, kézigránátos terrorfiúk, leköpött keresztek, meggyalázott nemzeti jelképek és mindenütt szegénység, nyomor, ezek voltak külső jelei és belső tartozékai annak az időnek, amely kommunizmus néven örök fájdalma és sötét szégyeneként izzik vissza ennek az országnak. Ezt a szégyent áldozatok vére mosta le. S a hat név, amelynek szellemét vasárnap idézni fogja az ünnepi szónok, azt mutatja, hogy a nemzeti érzés ereje a vörös internacionalizmustól fertőzött társadalom minden rétegében egyformán feltámadt s őrnagy és földműves egyaránt áldozattá tudott válni a nemzeti gondolat oldalán. Különös büszkeséggel gondol az utókor az ellenforradalom földműves-hőseire, mert ők voltak azok, akik puszta kézzel szembeszálltak a vörös rémuralom vezetőivel és pribékeivel s mig Mészöly Géza őrnagyot az ellenforradalmi mozgalom magasabb érdekei elszólították Egerből és távozás közben akadt össze gyil- kasaival, a három földműves annak az ösztönszerűen felforrt paraszt- ellenforradalomnak az áldozata, a- mely felháborodásában és tiltakozásában el akarta söpörni a vörös csőcselék népboldogító hadait. Ez a három egyszerű földműves ember több számunkra, mint tiszteletreméltó név és követendő példa a nemzeti gondolat mártír-történetében. Ez a három név történelmi biztosíték a magyar nép jelleméről, hitének tisztaságáról, magyarságának törhetetlen épségéről, de ez a három név figyelmeztetés és nyomaték abban a küzdelemben amely ennek a népnek minél nagyobb élet- lehetőséget, minél több kenyeret, minél nagyobb műveltséget kíván juttatni az ország föld- kenyér és kultúraállományából. Ez a nép nemcsak jogosult az életre, hanem meg is érdemli azt! * A nemzeti feltámadás első esztendőiben felkutatták az áldozatok neveit, haláluk körülményeit, gyilkosaik neveit s ebben a hivatalosnak és hitelesnek látszó összeállításban az egri hősökről és áldozatokról az alábbi jelentés-szerű adatok olvashatók: Eger. I. A meggyilkoltak neve, életkora és foglalkozása: Liszkai Ignác földműves, Balogh Antal János, Demeter István, Prokaj Erzsébet 10 éves leány, egri lakosok. A gyilkosság helye és ideje: Eger, 1919. junius 22. A gyilkosság módja: agyonlövés. A gyilkosság ürügye: lázadó- és ellenforradalmi magatartás. A gyilkosságot végrehajtotta : Kovács József és társai vöröskatonák. A gyilkosság elkövetésének rövid leírása : Egerben, 1919. évi junius hó 22-én a tömeg fellázadt a kommunista vezetők ellen s benyomult a városházára. A kommunista szónokokat nem hallgatták meg s fenyegetőztek, hogy a városháza emeletére menekült vezetőket lehaji- gálják. A tömeg fenyegette a csarnokot elálló vöröskatonákat is, sőt állítólag egyet meg is sebesített. A vörös őrparancsnok erre állítólag jelt adott a lövésre, a vörös katonák a tömeg közé lőttek, mire az említett négy egyén meghalt, Falok János és több ismeretlen társa megsebesült. A gyilkosok sorsa a vörös uralom után: A bíróság a vádlottakat felmentette, mert bár a tanács- rendszer jogtalan alapon is nyugodott, a vádlottak azon joga, hogy a fenyegető tömeg támadásával szemben védekezzenek el nem vitatható. II. A meggyilkolt neve, életkora és foglalkozása: Sárbogárdi Mészöly Géza, 43 éves, nős, egri lakos» honvéd őrnagy. A gyilkosság helye és ideje: Tihaméri állomás, 1919. május 4. A gyilkosság módja: agyonlövés. A gyilkosság ürügye: ellenforradalmár. A gyilkosságot végrehajtotta: Tormássy féle terrorcsapat, Bárány, Blau és Vucsa nevű terroristák. A gyilkosság elkövetésének rövid leírása: A vörös uralom május elejei bukásának hírére Egerben is vissza akarták állítani a törvényes rendet. Erre a hírre leküldték ide Tormássy Az Erzsébet-fürdö és vízgyógyintézef Pszáp^flrdők árait leszállította. fiz egri H0D5z drámai hangú felirata az országos elnökséghez a haöiözuegyek és haöitíruák érdekében A megnagyobbodott Magyarország új térképe megjelent 1:750.000 méretben, a szlovák és lengyel határokkal M. KIr. Állam! Honvéd Térképészet kiadása. Ára 1 pengő. Kapható a „Keresztény Sajtószövetkezet“ könyvkereskedésében, Eger.
