Eger - napilap, 1939/1

1939-04-16 / 59. szám

Eger, L. évfolyam, 59. szám, Aha 12 FILLÉR ♦ Vasárnap * Trianon 20, 1939. április 16, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. BÚCSÚ a Népszövetségtől A magyar közvélemény osztatlan helyesléssel fogadta a kormánynak azt az elhatározását, mellyel Ma­gyarországnak a Népszövetségből való kilépését bejelentette. Ez a he­lyeslés azonban inkább csak ösztö­nös, érzelmeken alapuló volt, s tu­datossá, értelem szerint is indokolttá most vált, amikor gróf Csáky Ist­ván külügyminiszter hatalmas be­szédben, a világos és vitathatatlan érvek tömegével tárta fel Magyar- ország és a világ közvéleménye előtt ennek az elhatározásnak in­dokait. Valljuk be, a magyar közvéle­mény sohasem lelkesedett a Nép- szövetségért s a kiábrándulás egy­re tátongóbb, egyre szélesebb sza- kadékú lett. És valóban megvolt rá minden okunk. A palota, ame­lyet hangzatos szólamokkal a béke, az igazság, a kiegyenlítődés, a nem­zetek közötti együttműködés felleg­várául hirdettek, nem kősziklára, hanem homokzátonyra volt felépít­ve, hiszen alapjait a világtörténe­lem legigazságtalanabb békediktá­tumai, a páriskörnyéki szerződések rakták le. És a rossz fundamentu­mon rosszul funkcionált az egész gépezet. A húsz esztendő alatt vég­telenbe nyúló üléseken krokodilus könnyeket ejtettek az elnyomot­takért, szónokoltak a világ megvál­tásáról, énekeket zengtek az örök békéről, de nem volt egyetlen cse­lekedetük sem, amelyet az igazság szolgálata, az elnyomottak védelme, a kiengesztelődés szelleme melletti bátor kiállás jellemzett volna. Gróf Csáky István külügyminisz­ter a diplomata hűvösségével, kizá­rólag tárgyi érvekre szorítkozva, amelyek valójában nem is mások, mint a Népszövetség történelmének objektív rögzítése, mutatta ki az egész genfi intézmény tehetetlensé­gét, amely Magyarországot közvet­lenül érintően, főleg két fronton jelentkezett. Egyik a kisebbségi kérdés volt. Megdöbbentő a szám, amelyre külügyminiszterünk hivat­kozik. Kitűnik a száraz statisztikai adatokból, hogy az elnyomott és agyonsanyargatott kisebbségek két évtized alatt 881 panaszt nyújtot­tak be a Népszövetséghez s ebből mindössze hat jutott el odáig, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele. Meg­döbbentő, sőt felháborító eredmény ez, amely önmagában hordozza a kommentárt. A másik nagy probléma, amellyel a genfi egyezmény teljes csődöt mondott, a békeszerződések revíziójának kérdése volt. Az alap­okmány kimondja ugyan ennek le­hetőségét a 19. szakasz alkalma­zásával, de gyakorlati keresztülvi­telét olyan feltételhez — a teljes egyhangúsághoz, tehát az érdekelt állam hozzájárulásához is köti, ami önmagában lehetetlenné tesz minden jószándéku kísérletet. És ma már nemcsak mi vagyunk azok, akik megállapítjuk, hogy a békeszerző­dések idejében való revíziójának hiánya mennyi tragédia elé állította Középeurópát, hanem megállapí­totta maga a népszövetségi gondo­A diplomáciai és hadvezéri talál­kozások közül, amelyek az utóbbi időben minden irányból átszövik Európát, különös érdeklődésre tart­hat számot Göring római utazása, aki Mussolinival való találkozás céljából pénteken este az olasz fő­városba érkezett. A fővárosi lapok nagy fontosságot tulajdonítanak Göring és Mussolini találkozásának és hangsúlyozzák, hogy a két államférfi megbeszélései döntőek lehetnek Európa sorsát illetően, s azok bizonyára nem lesznek következmények nélkül. Római politikai körökben rá­mutatnak arra, hogy a mostani Mussolini—Göring találkozásnak a lat egyik legfőbb propagálója, az angol hivatalos politika, abban a beszédben, amelyet Chamberlain a múlt év őszén mondott el. Magyarországnak az adott körül­mények között valóban semmi ke­resnivalója sincs abban az intéz­ményben, amelyet közvéleményünk már régen genfi sóhívatalnak neve­zett el. Jóhiszeműen léptünk be s most, amikor távozunk, harag, gyű­lölet és fájdalom nélkül tudjuk, hogy a magyar igazság, ha nem is tudott áttörni a genfi márványfa­lakon, érvényesült az életben s dia­dalmas útja tovább vezet, előre a cél felé. nemzetközi helyzet súlyosságára va­ló tekintettel, különösen nagy fon­tossága van. A tengely két hatalma - hangsúlyozzák rondái politikai körökben — részletesen megvitatja az általános európai helyzetet és egyben újból kifejezheti a berlin— római tengely egységét. Göring tábornagy líbia és tripoliszi látoga­tása után jön el Rómába, tehát akkor, amikor látta Olaszország nagyszerű gyarmati hadseregét. — Észak-Olaszországban szintén meg­látogatta az olasz hadianyaggyára­kat, látogatásának tehát az általá­nos diplomáciai jellegen kívül ka­tonai jellege is van. változó jellegére való tekintettel gondosan szem előtt kell tartani a diplomáciai kifejezésmódok sza­batosságát. Ennek afc elvnek a nevében meg kell állapítani, hogy sem a kölcsö­nös lengyel-angol segélynyújtási egyezmény, sem pedig a lengyel­francia szövetség nem foglalhat ma­gában a Görögországnak és Romá­niának nyújtott egyoldalú biztosíté­kot. Ezért ezek a nyilatkozatok Lengyelország számára nem jelen­tenek és nem is jelenthetnek sem­miféle új kötelezettséget. Varsó a brit—lengyel egyezmény aláírása előtt még tárgyalni kiván. Varsói politikai körökben hang­súlyozzák, hogy a brit—lengyel egyezmény aláírása előtt Angliá­nak és Lengyelországnak még igen fontos kérdéseket kell tisztáznia. Angol csapatok vonulnak Palesztinából Egyiptomba A Palesztinából Egyiptomba ren­delt angol csapatok nagy része már elhagyta Palesztinát, A lapoknak megtiltották, hogy a katonai szállí­tásokról írjanak. Német hadihajók spanyol vizeken A spanyol vizekre indult német hadihajók spanyol, portugál és spa­nyol-marokkói kikötőkben, valamint Tangerben kötnek ki. Páris továbbra is «sohá»-val felel Róma követeléseire. A Dúcénak a fasiszta nagytaná­cson elmondott csütörtöki beszédé­vel kapcsolatban párisi politikai kö­rökben kijelentik, hogy a beszéd nem súlyosbította és nem könnyí­tette a helyzetet, de attól tartanak, hogy a „mindennapi feladat“, mire a Duce beszédében célzott, az olasz követelések megvalósítását jelenti, amire Franciaország már válaszolt és a jövőben is a hagyományos „sohá“-val fog felelni. Svájc lakossága gáz­álarcod vásárol. Berni jelentés szerint a katonai hatóságok felszólították a lakossá­got, hogy a gázálarcot mindenki sürgősen szerezze be. A franciák és angolok meg akarják szállni Tangert és spanyol Marokkót ? A Giornale d’ Italia tangeri jelen­tése szerint igen sok jelből arra lehet következtetni, hogy a franciák és angolok erőszakkal meg akarják szállni Tangert. A városban igen nagyszámú polgári ruhás francia tiszt tartózkodik. A szomszédos fi’ancia területről, valamint Gibraltárból hadikészülő­déseket jelentenek. A tudósítás sze­rint nem lehetetlen az sem, hogy a franciák és angolok nemcsak Tangert, hanem spanyol Marokkót is meg akarják szállni. Csütörtök óta a nemzeti Spanyol- ország nagyszámú csapatokat kül­dött spanyol Marokkó területére. Mussolini és Göring megbeszélései döntők lehetnek Európa sorsára ügyminiszter ismertetni fogja a leg­utóbbi napok eseményeit. Ciano be­szédét az olasz rádió is közvetí­teni fogja. A fasiszta kamarát ma délután 4 órára ünnepélyes ülésre hívták össze. Az ülésen beterjesztik Albá­niának Olaszországhoz való csato­lását. Az ülésen Ciano gróf kül­Ma délután összeül a fasiszta kamara Lengyelországot nem köti a Romániának adott anool—francia biztosíték latkozatával, utalnak arra, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet állandó A lengyel lapok foglalkozva az angol és francia miniszterelnök nyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom