Eger - napilap, 1939/1
1939-04-16 / 59. szám
L 2 EGER 1939. április 16. Határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani az egri hegyközség közgyűlését Április 16-án tekintet nélkül a megjelentek számára megtartják a közgyűlést Eger, április 15. Mint ismeretes, Heves vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága az egervárosi hegyközség szervezeti és ügyviteli szabályzatát, amelyet a hegyközség 1938. december 18-áu tartott alakuló közgyűlése tárgyalt le, jóváhagyta. Ezek után Braun Károly polgár- mester, hegyközségi elnök a hegyközséget április 10-én délelőtt 10 órára a városháza nagytermébe közgyűlésre hivta egybe, hogy a húsz tagú választmányt megalakítsa és az esetleges indítványokat letárgyalja. A közgyűlést azonban határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani.'A szervezeti szabályzat értelmében ugyanis a közgyűlés a tagok legalább egyharmad részének jelenléte esetén határozat- képes. Az egri hegyközségnek 1780 tagja van, ennek egyharmada 624, ezzel szemben mindössze 21 tag jelent meg a közgyűlésen. A hegyközségi közgyűlést április 16-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tartják meg a városháza nagytermében. A közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül érvényes határozatokat fog hozni. Kardoss Géza május 15-én kezdi meg nyolchetes egri idényét Eger, április 15. Kardoss Géza és társulata, mint ismeretes, a „bombasikerü“ ungvári idény után Munkács mellőzésével kényszerszabadságra ment, Munkács ugyanis nem tudta biztosítani a támogatásra irányuló legelemibb kívánságokat sem. A társulat igazgatója most levélben értesítette a város vezetőségét, hogy egri idényét május 15-én szeretné megkezdeni s azt nyole hétre tervezi. Egyben kérte azt is, hogy az utazás költségére bizonyos előleget folyósítson a város a színtársulat szubvenciója terhére. Ezt megelőzőleg Ózdra utazik a színtársulat. Hz Eger és Uiőéke Ipartestületnél lehet kisipari kölcsönt kérni Rz Ipartestületnél most folgik a kölcsön feltételeit ismertető tájékoztató kidolgozása Eger, április 15. Az ország iparossága körében az a kívánság merült fel, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, amely tudvalévőén a vidéki iparosság hitelellátását intézi, decentralizáció útján tegye lehetővé a kölcsönfolyósítások gyorsítását. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének elnöksége elhatározta, hogy az ország mintegy háromszáz ipartestületében megbízza az ipartestületi jegyzőt a kisiparosok kölcsönügyeinek előkészítésével és a felkérendő IOKSZ-megbizottak útján az eddiginél gyorsabb és simább lebonyolítási eljárást biztosít. Az IOKSZ-megbizottak tökéletes tájékoztatást nyernek a kölcsönfolyósítások szabályairól, megfelelő és részletes útbaigazítást nyújtanak a kölcsöntigénylő iparosnak, eljárnak és előkészítik a szükséges kérvényeket és azok mellékleteit és így gondoskodnak arról, hogy az IOKSZhoz már olyan kérvények kerüljenek be, amelyek gyors elintézése eleve is biztosítva van. Az új rend mellett a vidéki iparosok mentesülnek minden utazgatástól, elkerülhetők lesznek az okmányok és adatok pótlásával járó fölösleges leve- lezgetések, de sok fölösleges költség és időveszteség is elkerülhető. Az ipartestületi jegyzők készséggel vállalják ezt a fontos megbízatást és az ezzel járó teendők elvégzését, mert így eredményesebbé tehetik az IOKSZ munkáját és segítségére lehetnek a gondjaikra bízott iparosságnak a termelő munkát biztosító kisipari kölcsönök gyorsabb folyósításában. Az IOKSZ a napokban megkeresést küldött Halmay Sándor egri ipartestületi jegyzőnek is, aki szintén közölte, hogy készséggel áll a hitelakció rendelkezésére és vállalja a megbízást. Halmay Sándor a mai napon már meg is kezdte a hitel folyósításával kapcsolatos tájékoztató kidolgozását, amelyből az érdekeltek pontosan megtudhatják majd, mit kell tudniok, hogy a szükséges ipari kölcsönökhöz minden nehézség nélkül és minél rövidebb idő alatt hozzájussanak. A tájékoztató összeállítási munkájának befejezése után, az ismertetőt lapunkban is közölni fogjuk, — minden valószínűség szerint a hétfői számban —, úgyhogy a kölcsönök iránti kérelmek már a jövő hét elején beadhatók az Ipartestületnél. Repülő, füzér és motoros akart lenni a legények eleje a sorozáson Eger, április 15. Az első sorozás ! Húsz esztendő óta az első szabad lélekzetvétel, az első kurjantás, az első nemzetiszín pántlika, ami alálobog a hetyke legénykalapon. Ez a külsősége, a szíve annak a nagy belső megújulásnak, amit ez az ország űj és diadalmas hadseregével a világ felé mutat. Húsz esztendő után ez volt az első sorozás, de talán 1848 óta az első magyar célú sorozás. Ez a hadsereg, amely most már esztendőről-esztendőre megújul a fiatal nemzedékek erejével, egészen a miénk, belőlünk és értünk való, minden egyes katonája a fegyveres magyar felségjog képviselője, minden fia mindnyájunk édes büszkesége. Öreg veteránok titkolt elérzéke- nyülése, édesanyák aggódó, de fényes szeme kísérte az első kocsikat, az első elfogódott legényeket az első fősorozásra, amelyet most tartottak meg a Mária-utcai Földműves olvasókörben. Három napig tartott a sorozás s a dr. Szabó Szilárd elnökletével működő bizottság előtt csoportokban jelent meg az 1918-as évfolyam. A fiúk javarésze egészséges, sportolt, kisebb részén azonban meglátszott a háborús nemzedéknek sok hiányossága, a kevés tej, a szülők rosszul tápláltsága. A nagyteremben, ahol az előkészületek folytak a vizsgálatra, minden legény elcsendesedett, aztán a mérce alá állt, majd a krétával megrajzolt körbe, ahol az orvos tartott szemlét a hadsereg jövő reménységei fölött. A kárpátaljai legendás repülőharcok keltette lelkesedés erősen meglátszott a sorozáson. Arra a kérdésre: milyen katona szeretnél lenni, a besorozott legtöbbje azt válaszolta: repülő. Aztán ha ezt nem ajánlotta az orvos, hajlandó volt alkudni a tüzérség és a motoros alakulatok között. Ez volt a három kedvelt fegyvernem. De különösen a levegő hősi küzdelmeire áhitozott mindenki s ez a tünet olyan általános volt, hogy még a felnémeti cigánylegény is ragyogó ábrázattal jelentette ki, hogy „repülő“ szeretne lenni. Persze, mind bevették a „legények elejét“ s az újoncok nyomban le is tették az esküt. Felkerültek a pántlikák a kalap köré, a gomblyukba, a dobogó szívek fölé, nótától zengett a környék, így ballagtak az újoncok a sorozásról. A két szép, kemény esztendő elébe. Légoltalmi szirénapróbák Egerben Új. naggteljesítméngű szirénákat szerelnek fel a város területén Eger, április 15. A légoltalom eredményességének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő riasztás. A riasztó hangjeleknek kellő időben kell elhangzani, és azoknak olyan erőseknek kell lenni, hogy a jelek a város bármely részében minden körülmény között észlelhetők legyenek. Az eddigi helybeli légoltalmi gyakorlatok mind arra az eredményre vezettek, hogy a szükségszerűen mostanáig használt hangjelzés — harangok félreverése, harangozás — semmiesetre sem megfelelő. Egyrészt a harangok kiszolgálása nehézkes, másrészt pedig a jeleket a város nagyobb részében nem is lehetett hallani, — ahol pedig talán mégis meghallhatok voltak, ott is nem voltak eléggé feltűnőek, és így a riasztás egyik legfontosabb követelményét: a kellő lélektani hatást nem váltották ki. Ezeken a tapasztalatokon okulva a város légoltalmi vezetősége elhatározta, hogy fokozatosan az elektromos meghajtású sziréna-riasztásra tér át. Ez a már általánosan használt és mindenütt bevált rendszer teszi egyedül lehetővé azt, hogy a város közönsége szinte pillanatnyi késedelem nélkül és minden körülmény között értesüljön a közelgő légitámadás veszedelméről. Sajnos az ilyen riasztó-berendezés egyáltalában nem olcsó. Egyrészt a szirénák beszerzési ára meglehetősen magas, másrészt pedig a központi vezérlés létesítése — egy f Az összes tavaszi ruha-, kosztüm- és kabátanyagok, valamint nyári divatselyem és mosóáru-különlegességeink pazar választékban már raktáron vannak. Az érdeklődő vevőközönséget készséggel meghívjak azok megtekintésére. SEILER és TÓTH, Széchenyi- és Érsek ucca sarok. Telefon 89. \J
