Eger - napilap, 1939/1
1939-01-01 / 1. szám
Eger, L. évfolyam, 1. szám. Ara 12 FILLÉR ♦ Vasárnap * Trianon 20, 1939. január 1. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VARMEGYEI politikai napilap 1939 első napján az Eger ötvenedik évfolyamának első számát tesszük olvasóink asztalára s a lap címe mellett megkoszorúzva jelenik meg ma és az év többi napjain a jubileumi évszám. Aki olvasta Breznay Imrének, Eger jeles történeti kutatójának legutóbb megjelent ismertető cikkét az Eger múltjáról, az tudja, hogy a lap maga régibb ötven esztendőnél, mert 1863 júliusában indult el, tehát 76 évesnek kellene lennie, de idők folyamán többször szünetelt, vagy változott írógárdája változott névvel vitte tovább a régi szellemet, újra kezdvén az évfolyamokat. Ötven év óta a betűk milliói so- j rakoztak fel ez alatt a cim alatt s j emberek sokasága vállalta a vidéki újságíró kicsit megalázó, hálátlan, | kicsit szent hivatását s találkozott ! abban a törekvésben, hogy ezt a szép várost még szebbé, okosabbá, gazdagabbá, műveltebbé tegye. Idő- í mította a koreszméket a város sa- j játos lelkületéhez s vitte olvasóit új j szellemi mozgalmak felé, igyekezett | érthetőbbé tenni s a maga munka- * területén megoldani a magyar sors- ! kérdéseket, dédelgette a hely sze- retetének és megbecsülésének emel- \ kedettebb értelmében az itt ható, j vagy innen kiindult emberi értékeket, s tolta sokszor fáradt izmokkal, sokszor véres vállal a kisváros sár- ; ba ragadt szekerét, próbált tárgyi témát adni a személyi megszólások ; alacsony élvezete helyett, erejéhez képest előbbre vitte a köz fejlődé- ; sét mindenütt, minden vonalon. Ezek • voltak a nagy célok s ezek ma is. És szüntelen volt a munka és szün- ) télén ma is. Ezekben a célokban, ebben a munkában benne volt és van a város minden polgára és minden érdeke. Kezdve attól, hogy az egri termelő szebb és jobb gyümölcsöt termeljen, í hogy az iparosnak hitele, tudása, elismerése legyen, hogy a kereskedő ízlése finomodjék s hogy itt tartsuk számára a kenyeret jelentő vevőt, j hogy az íróasztal embere felüdüljön | a kultúra szépségében, hogy min- ; denki találkozzék mindezek mellett a nemzet testét erősítő, lelkét üdítő sportban. Persze, ha körülnézünk az ötve- ; nedik évfolyam elején, számot kell vetnünk azzal, mi sikerült, mennyi valósult meg ezekből > célokból, mennyire volt hasznos az újság, az i újságírói munka. Talán nem sok, talán kevés látszik belőle. Erőnk sokszor nem volt elég a feladatokhoz, méreteink szerénysége, képességeink gyarló volta, a fogyatékos segítség, amit mégis hálával éreztünk, a gáncs és könnyű ítélkezés, amit fájdalmasan kellett éreznünk ingadozóvá és sokszor reménytelenné tette a cél és a munka, a munka és eredmény közti viszony alakulását. De mégis egy csepp voltunk és vagyunk a többi közt, egy csepp, ami vájja a követ, hogy nagyobb legyen a tér, amelyben egyre teljesebben, feltáruló igazságainak és szépségeinek egyre gazdagabb valóságával fér el maga a magyar élet. Egy csepp, de büszke önérzettel mondhatjuk, hogy nem is akartunk többnek látszani, aminthogy arról sem mi tehetünk egészen, hogy nem lehettünk nagyobbak. De nem is kifelé nézünk most, egy vidéki lapnak kevéssé igényes jubileumán, hanem önmagunk felé fordulunk, megvilágítjuk a kezeket, amik bosszú láncolatban gymásínak., adták a tollat, a szíveket s az eszméket, amelyek irányították az írás „acélhegyű ördögét“. Lehet, bizonyos, hogy sok minden nem sikerült és nem úgy sikerült, ahogy szándékoltuk, de szándékunk jóhiszeműségével, hitünk erejével becsületesen állunk mindenki előtt. Mindig a jót, a szebbet, a nagyobbat, a boldogabbat akartuk és hittünk abban az örök isteni törvényben, a- mely fát lombosodik a magból és magasabb homlokúvá teszi az embereket. Ez a hit hevítette hetvenhat esztendő óta, ötven évfolyamban azokat, akik elődeink voltak a végvári tollforgatásbau s akik azóta tisztes pozíciókban dolgoznak a közösség javáért, vagy az Isten kisebb íródiákjaiként fogalmazzák a magyar, sajtó mai gondolatait. Az ötvenedik év elején sem tudunk többet és mást adni ennél a jó szándéknál, ennél a becsületes hitnél és törekvésnél. Érezzék meg ezt és segítsenek nekünk, vidéki újságíróknak, akik sokszor, eloltva este a szerkesztőségi lámpákat, megállunk a sötétbe süllyedt íróasztalok fölött és szorongva érezzük, hogy egyedül vagyunk. Segítsenek hinni és dolgozni magukért, magunkért, mindnyájunkért, a város népéért, mert a kis kövek fényesebb fényével ragyog elő csak az ország egész ékessége. Kapor Elemér dr. — Dr. Szentbenedeki Ede rendőrtanácsost az egri rendőrkapitányság éléről a kassal rendőrkapitánysághoz helyezték át A magyar királyi belügyminiszter dr. Szentbenedeki Ede rendőrtanácsost, az egri rendőrkapitányság ideiglenes vezetőjét a kassai rendőr- kapitánysághoz helyezte át és egyben megbízta a kassai kapitányság vezetőhelyettesi teendőinek ellátásával. Az áthelyezés őszinte sajnálkozást váltott ki egész Eger társadalmában. Dr. Szentbenedeki rendőrtanácsos több mint nyolc éve teljesít Egerben szolgálatot és ez idő alatt nemcsak felettes hatóságainak megbecsülését érdemelte ki, hanem nemes gondolkozásával, a kisemberekkel szemben tanúsított szociális megértésével az egész társadalom osztatlan szeretetét és tiszteletét megnyerte puritán személye. Eger társadalma és vezető körei azt remélték dr. KaáliNagy Marcel rendőrfőtanácsos távozása után, hogy dr. Szentbenedeki lesz az egri kapitányság vezetője nemcsak ideiges megbízatással, hanem végleges ■ve,zéssel is Most értbefő sai- né.'attal tölt el mindenkit a csalódást Dr. Szentbenedeki Ede rendőrtanácsos vezetésének rövid ideje alatt is üdvös intézkedésekkel emelte Eger közrendjét. Csak röviden említjük meg, hogy a hóstyai szurká- lásokat a minimumra csökkentette, a piac rendészeti intézkedéseivel szigorú rendet és tisztaságot teremtett az élelmiszerek árusításában, Eger utcai rendjének korszerű szabályozásával emelte a városi közlekedés színvonalát. A dr. Szentbenedeki Ede távozásával okozott szomorúságot enyhítheti azonban az a körülmény, hogy a szolgálat magasabb érdekei parancsolták Egerből Kassára a magyarul, németül és tóiul beszélő rendőrtanácsost, s megbízatása a kassai rendőrkapitányság vezetőhelyettesi állásában kitüntető hivatali emelkedést is jelent. A távozó rendőrtanácsos egyébként ma, szombaton délelőtt adta át hivatalát dr. Radnay Zoltán rendőrkapitánynak, akit az egri kapitányság vezetőhelyettesi teendőinek ellátásával bíztak meg. A Felvidék fővárosában, Kassán, hétfőn foglalja el új hivatalát dr. Szentbenedeki Ede. R rendőrkapitányság vezetőjének búcsúja Szentbenedeki Ede dr. elhelyezésével kapcsolatban az alábbi sorok közlésére kérte fel lapunkat: ’— Gyors áthelyezésem, s* r'A idő rövidsége miatt nincs alkalmam jogásztársaim, jó barátaim, ismerőseim, jó akaróim kezét búcsúzóul megszorítani. Hálásan köszönöm működésem alatt szóval és tettel kifejtett támogatásukat, s e rövid néhány szóban búcsúzom: kérem tartsanak meg emlékükben! Eger, 1938 évi december hó 31. dr. Szentbenedeki Ede s. k. m. kir. rendőrtanácsos, a kassai rendőrkapitányság helyettes vezetője. Január 1-től megkezdik a mezőgazdasági öregségi járadék fizetését Egerben 140 igényjogosult jelentkezett «nyugdíjért» — Három szociális rendelkezés lép életbe az év elején A mezőgazdasági munkásság eddig nagyon elhanyagolt rétege volt a magyar társadalomnak A törvény- hozás, megértve a kor szellemét s a becsületesebb magyar élet parancsát, ebben az évben törvénybe iktatta, hogy megsegíti a mezőgazda- sági munka rokkantjait és elöregedettjeit. A törvény értelmében az a mezőgazdasági munkavállaló, aki 65., illetve ha tűzharcos 63. életévét az év végéig betöltötte, öregségi járadékra jogosult, ha keresete az utóbbi időben túlnyomórészben gazdasági múnkavállalói viszonyból eredt és 45. éve betöltése után 15 éven át évenként legalább 15 hetet mint mezőgazdasági munkás dolgozott. A mezőgazdasági munkások igazolványt kapnak s a birtokosok Qsak igazolványos munkást szerződtethetnek. A járulékokat január \ 1-től már fizeti az Országos Mező- gazdasági Biztosító Intézet s az ország területén mintegy 75 ezer öreg munkás kap járadékot. A járadék alapjául szolgáló tökét kisebb részben maguk a munkások, nagyobb részben a birtokosok fizetik. Egerben összesen száznegyvenen jelentkeztek öregségi járadékért. A jelentkezettek igényjogosultságát részben már elbírálta a helyi járadékbizottság, részben pedig a közeli napokban bírálja el. Az iratok felkerülnek a Biztosító Intézethez s a jogosultak valószínűleg még januárban megkapják az öregségi díjat. Január 1-én még két új szociális rendelkezés lép életbe: a családi munkabér a sokgyermekes munkások fizetésének pótlására, valamint a kereskedelmi tisztviselők és segédmunkások minimális fizetése.
