Eger - napilap, 1939/1

1939-01-01 / 1. szám

2

1939. január 1.

EGER

Táviratok a világ minden részéből.

Imrédy Béla miniszterelnök tegnap az ónodi kerület több községében ismertette a kormány programját. Délelőtt Hejőcsabán, délután pedig Ónodon mondott a miniszter- elnök nagyobb beszédet, amelyben ismertette a kormány reform politikáját, szociális célkitűzéseit. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy politikájának középpontjában a falu szociális helyzetének javítása áll, külpolitikai tekintetben pedig a tengely hatalmakkal való szorosabb együttműködést hangoztatta a független, öncélú, öntudatos nemzeti politika biztosításával. — Csáky István gróf külügyminiszter az ózdi kerület mandátumát tegnap vette át a miskolci városházán. A man dátum átadásánál jelen volt Imrédy Béla miniszterelnök és Jaross Andor miniszter is. Csáky István meleg szavakkal köszönte meg a küldöttségnek a kerület bizalmát. — Kassán az Egyesült Magyar Párt most tartotta meg a felszabadulás után első ülését, amelyen igen nagy számban vettek részt a párt vezetői. Az ülésen elhatározták, hogy a párt működését továbbra is változatlan szellemben vezetik tovább. — A szlovákiai magyar kulturegylet Nyitrán tartotta gyűlését, amelyen megjelent Eszterházy János is. A gyűlésen elhatározták, hogy a kul- túregylet működését kiterjesztik a vegyes lakosú falvakra is. Szóba került az iskoláztatás ügye is és megállapították, hogy a Felvidéken jelenleg 50 magyar iskola 150 tanítóval, a Kárpátalján pedig 15 magyar iskola működik. A gyűlésen elhatározták az iskolák fokozottabb anyagi támogatását és további isT

SZEM

hashajtó dragée

ß IZWSITJA A jó EM ESZTEST

kólák felállításának szorgalmazását.

— A szlovákiai országos hivatal tegnap váratlanul népszámlálást rendelt el, amit ma végre is hajtanak. A népszámlálás során azt is megvizsgálják, hogy kinek van illetősége a mai Szlovákia területén.

— Hácha cseh köztársasági elnök táviratban fejezte ki újévi jókívánságait Horthy Miklós kormányzónak.— Hitler vezér és kancellár az újév alkalmából felhívást intézett a birodalom lakosságához, amelyben kiemeli, hogy a nemzeti szocializmus első éveiben a belső megerősödést tűzte ki célul, az utóbbi évek a külpolitikai kérdések megoldását

Az új év küszöbén munkatársunk felkereste Braun Károly polgármestert, hogy megkérdezze [a jövő év kilátásairól.

A polgármester a következőket mondotta:

— 1939 lesz a városi háztartás életében a legmélyebb pont. Igen

Eger, december 31.

Az egri Szegénygondozó Bizottságnak sikerült Mécs Lászlót, a kiváló papköltőt egri előadóestre megnyernie. Az előadóest minden valóA nyelv élő valami, mely állandó | változásoknak van alávetve. Szavak | esnek ki a használatból és újak keletkeznek helyettök. A nyelv fájáról lepergő levelek megtermékenyítik a nyelv talaját s ebből a humuszból új élet fakad. A nyelvvel együtt változik azután a stílus is, a szavak használata és kötése, a mondatfüzés, sőt az írásban közölt mondanivalók egész szerkezete.

Ezt már az irodalmi műveknél is tapasztalhatjuk s innét van újabban, hogy a múlt század második s harmadik negyedének íróit mai nyelvre iparkodnak átültetni, mint azt például a Jósika regényeinél teszik.

S ha már az irodalmi művek is eny- nyire a kor és a sajátos nyelvhasználat hatása alatt állanak: mennyire hat a kor az újságok nyelvezetére. Hiszen a hírlap a napi élet krónikása, tehát nyelvében is alkalmazkodik születési idejének szokásaihoz, beszédmódjához: a divathoz.

Ennek igazolására szedtem össze pár hírt a régi „Eger“ számaiból, melyek világosan mutatják, hogy miképen gondolkoztak az emberek 70—80 esztendővel ezelőtt s bizonyítják azt is, hogy a jól szerkesztett hírlap mindenütt taníthat, ha akar s ha jószándékú.

Kezdem egy halálozási hírrel, mely 1872-ben szept. 12-én jelent meg a 37. számban.

„Polgártársaink jelesebbjeinek sorából ismét kiragadt egyet a halál. Juhász János hit. ügyvéd, Eger város volt főbírája, a közügyek terén fáradhatatlan munkássága-, lelkes buzgalma-, gazdag ismeretei-, higgadt, komoly gondolkozásmódja- s igazságszeretete-, a magánéletben pedig megnyerő,

eredményezték. A további cél — mint a felhívás mondja — a hadsereg megerősítése, a négyévi terv végrehajtása, az új területeknek a birodalomba való bekapcsolása. — Daladier francia miniszterelnök holnap délelőtt 10 órakor indul el Párisból Toulonba, ahonnan tovább folytatja útját Korzika és innen majd Tunisz felé. — Vajda- Vojvada Sándor, akit a román kormány berlini követté akart kinevezni s aki rövidesen Németországba akart utazni, felesége betegségére való hivatkozással lemondta berlini útját s a hírek szerint a követi kinevezést sem fogadja el.

szigorú takarékosságra lesz szükség, hogy ezen túljussunk. 1940- ben már enyhül a helyzet, mert több adósságtól megszabadulunk, 1941-ben már fóllélekzik a város, az üzemek szanálása befejeződik és megkezdődhetik, persze igen óvatosan az alkotó munka.

színüség szerint január 14 én lesz a Városi Színházban, ahol Mécs László legújabb verseiből szaval. Az érdekes és szép élményt ígérő est iránt példátlan érdeklődés nyilvánul meg.

barátságos modora- s előzékenységéről általán ismert s közbe- csülésben álló férfiú nincs többé!“ Majd, midőn gyászjelentését és rövid életrajzát közli, így fejezi be híradását: „Kit ily jeles életpálya, annyi szép s nemes tettek emelnek ki polgártársainak soraiban, az nem halt meg a jövőnek, mely előtt derék példaként fog mindenha tündökölni, — se tudatban lelje legfőbb vigaszát a bol- dogultnak kesergő családja.“ Manapság a halálozási hírekkel könnyen végez a sajtó. Egyszerűen közli a tényt s nagyon kivételes eset, ha az elhunytnak érdemeiről ily részletesen számol be s még ritkább, hogy mint követendő példát állítsa az élők elé. E hir terjengősnek látszik ugyan, de tartalmas és oktató is egyszersmind.

Még érdekesebbek a házassági hírek, amelyeket manapság szintén csak mint tényt jegyeznek föl a hírlapok, de szinte kivételes, ha csak egy-két jelzőt is tesznek a házasságra lépők neve mellé. Ré- gente nem így fogták fel a dolgot s talán az érdekeltek zokon is vették volna, ha a sok díszítő jelző elmarad a mennyasszony, vagy vőlegény neve mellől.

Lássunk erre is példát. Az egyik 1876-ban jelent meg az „Eger“ hasábjain (okt. 26., 46. szám).

„(Hymen) Hölgykoszorunknak ismét egy kedves és bájos rózsáját szakasztá keblére. Balzó Etelka úrhölgy, városunk egyik derék, veterán polgárának ép oly művelt, mint szeretetre méltó leánya, múlt kedden, f. hó 24-én tartá menyek- zőjét művelt fiatalságunk egyik kiváló tagja-, lapunk szép tehetfi jöuő éu lesz a udrosi háztartás életében a legmélyebb pont

Mécs László előadóestét tart az egri szegénygondozás Javára

Szerelvények az „Eger“ régi számaiból

ségű, szorgalmas munkatársa-, dr. Kősztler József gyakorló komeop. orvossal. ... A díszes násznép részvéte mellett végbement fényes esküvőt a menyasszonyi háznál, otthonias, barátságos, fesztelen kedélyesség, eleven, talpraesett, s különösen a násznagyok részéről is igen süke- rült pohárköszöntések, de legkivált a bájos menyasszony nyájassága, vidám kedélye s szeretetre méltósága által is fűszerezett lakoma követte, melyet a messze éjig tartó, a mindvégig derült hangulatú táncmulatság zárt be. Szivünk mélyéből kívánunk a derék ifjú pár nemes frigyéhöz tartós zavartalan boldogságot.“

Csak természetes, hogy a nyo- szolyóasszonyokat éppen úgy felsorolja, mint a násznagyokat, nyo- szolyóleányokat és vőfélyeket s — mint látjuk — nem fukarkodik a fiatal pár egyéniségének áradozó jellemzésétől.

A másik himenhír az 1872. évf. 48. számában jelent meg november 28-án.

„(Hymen). Párádról írják lapunknak: Néhai Sir Antal, egykor Eger egyik legbuzgóbb polgárának fia, Sir Lajos, egri fü- szerkereskedő, vasárnap, f. hó 24-én tartá esküvőjét Párádon, Slovák Ferenc-, a parádi üveggyár igazgatójának szellem- és kellemdÚ8 leányával: Annával. A menyegző, a menyasszonyi háznál, nagyszámú rokonok és barátok részvétele mellett, fényes vigalommal tartatott meg, hol az ifjú pár boldogságára sok pohár üríttetett ki.“

Mint ebből a hírből látjuk, a vőlegény édesatyjáról emlékezik meg elismerő szóval s valóban, aki ismeri Egernek ezt a korát, jól tudja, hogy Sir Antal nagyon érdemes, tekintélyes kereskedő volt Egerben s ő alapította nálunk az első magánjellegű gyorskocsi vállalatot.

Csak még a színházi rovatból akarok megemlíteni egy-két jellemző példát. Ezek egyrészt azért érdekesek, mert annak a kornak szokásos stílusát, másrészt a lapnak oktató törekvéseit tükrözik vissza. De nem utolsó korfestő természetük sem, mert éppen közleményeikkel és tanítói szándékukkal nyújtanak művelődéstörténeti adatokat.

1866. február végén kezdette meg játékát az Egri Kaszinó nagytermében Csaby társulata. Az első előadásokról szóló tudósítások után a következőket mondja lapunk (8. sz ): „Színház. . . észrevehette a társulat, hogy közönségünk finom ízlése még nem qualifikálódott oda, hogy színirodalmunk számos élvezhető csemegéi helyett ily sü- letlen, sikamlós, emészthetetlen kotyvasztékkal beérje, s ha lassacskán újra nekiindult Thalia temploma látogatásának, ilyesmikkel igen könnyen el lehet riasztani. Legyen elég ennyi figyelmeztetésül.“

Ugyanez a színházi tudósítás azonban a közönséghez is intéz megro- vási kalandot a következőkben:

„ . . Még egy pár szerény észrevételt szeretnénk színház-látogató nemes ifjúságunkhoz kockáztatni, ha — meg nem haragudnának. Míg egy részük ugyanis, felvonások közt csapatostul vonul a culissák mögé, hogy bírálati-gyakorlataikat melegében s „in facie loci“ nyilváníthassák az érdekelteknek, — addig egy pár komolyabb hangulatú, hátul mél-