Eger - napilap, 1938/1
1938-06-29 / 103. szám
Eger, XL1X. évf. 103. szám. Ä R Ä 8 FILLÉR ♦ Szerda ♦ Trianon 19, 1938. június 29, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176.- POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Szavak és cselekedetek A debreceni gazdagyűlésen negyvenezer ember előtt beszélt Imrédy Béla miniszterelnök. Kifejtette kormányának gazdasági és szociális irányú programját és rámutatott arra az egyenes útra, amelyen a kormány halad és a nemzetet a boldogulás felé akarja vezetni. Amikor programját ismertette, felvetette azt a kérdést, hogy vájjon nem sok-e immár a beszéd, ami részéről és barátai részéről is elhangzott, mert sokan kifogásolják, hogy Magyarországon mindenkor több volt a szó, mint a cselekedet. A miniszterelnök megfelelt erre az ellenvetésre, szokása szerint nyíltan, őszintén, határozottan. Megmondotta, hogy a beszédekre szükség van és volt, kellett és kell beszélni, mert az őszinte szó erejével, a becsületes igék fényével kell világosságot deríteni a félhomályban, el kell oszlatni azt a ködöt, amelybe túlzó és idegen eszmék Utánzói önmagukat burkolják, de amellyel a nemzet tisztánlátását is zavarják s azt a veszélyt keltik, hogy az ország szekere holt vágányra kerül. Viszont azonban nem kétséges, hogy a szavak csak akkor feleslegesek és károsak, ha tettek nem követik őket. Annak, aki cselekszik, dolgozik és alkot, nemcsak joga, de kötelessége is utalni a cselekedetekre, a beszélő tettekre. A cselekedetek szava azonban rendszerint halk és szerény, míg a köd- beburkolódzó álpróféták, akiknek kenyere a lekicsinylés, mindennapi imádsága pedig a vakmerő ígérgetés, harsány kürtöket használnak, tulbömbölik a cselekedetek szerény szavát, hangjuk erejével tévesztik meg a tömegeket. Ezért kellenek a szavak, ezért kell a becsületes, őszinte propaganda még akkor is, ha beszélő cselekedetek légiója áll a politikai vásári pecsenyesütök üzleti sátrával szemben. Rá kell mutatni arra, hogy ez a kormány, amely Imrédy Béla szavai szerint a győri program gazdag örökségét vette át, pontosan teljesít mindent, amit ígér, egyik szociális és gazdasági alkotását a másik követi a törvényhozás előtt. Hogy ezt a kormányt nem gátolják a szavak a cselekvés terén, nem akadályozzák és nem tartják vissza attól, hogy a nemzet hajóját a szirtek közt átvezesse a nyugalmas révbe. Ez a kormány alig hat hét alatt máris százmillió pengőt meghaladó munkát juttatott a honvédség korszerű felszerelésén dolgozó magyar iparnak, megkezdette a bekötő utak építését, előkészítette a belső kölcsön első 125 milliós részletének lejegyzését, szabályozta az egyesületi életet, megalkotta a szesz- és hegyközségi törvényjavaslatokat, tehát megvetette alapjait a hazai szőlő-, gyümölcs- és bortermelés okszerű fejlesztésének. Megalkotta a Nemzeti Bank korszerű reformját, ezzel kölcsönhöz juttatja a legkisebb gazdasági alanyokat is, akik eddig fedezet hiányában hasztalan kilincseltek kölcsönökért, belenyúlt az áralakulás kérdésébe, lehetetlenné tette a kizsákmányolást, megteremtette a nemzeti repülőalapot. És mindezt alig hat hét alatt. Annak az államférfinak, aki a cselekedetek ilyen sorozatára tekinthet vissza, joga és kötelessége is beszélni, mert ki kell nyitni a tömegek szemét, hogy tisztán lássanak és látván, ítélni tudjanak. Ebben az országban minden vonalon folyik az építő munka. A szavak magvetést jelentenek, amely után nyomban következnek a sarjak, a csemeték és szemünk előtt izmosodnak. Ködben bujkáló felelőtlenek ködös elméletei és zűrzavaros igehirdetései nem lehetnek akadályai ennek az építő munkának, amelynek végső célja a miniszterelnök debreceni beszéde szerint minden nyomornak, minden szenvedésnek megszüntetése, a magyar családok életszínvonalának emelése, a kisemberek setét gondjainak intézményes eloszlatása. ■ ■ Nagyméltóságod uradalma a mezőgazdasági foglalkozásból élők nagy számának nyúlt nemcsak munkát, hanem tisztes megélhetést is.. Rz OMGE köszönő levele dr. Szmrecsángi Lajos érsekhez Eger, június 28. Az elmúlt vasárnapon az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben tömörült nagy gazdáknak másfélszáz főnyi csoportja tett tanulmányutat Heves vármegyében s tanulmányozta különös figyelemmel az egyházi birtokokat. Az egri érsekség és főkáptalan gazdálkodása nem volt ismeretlen az ország kitűnő gazdái előtt, mert az évről évre ismétlődő mezőgazdasági kiállításokon mindig országos sikert arat különböző tenyészetével a két gazdaság, a személyes tapasztalatok azonban minden várakozásukat felülmúlták. A szakszerűség, a gazdaságilag képzett értelem vezetése, a tanulságosnál tanulságosabb részletek, az egyes birtoktestek kihasználása, az állattenyésztés fejlettsége mellett a mindezekből megnyilvánuló haladó szellem, az európai gazdasági vívmányok szemmeltartása bámulatba ejtette a képzett gazdákat is. Még nagyobb volt csodálkozásuk és elismerésük, amikor vitéz Subik Károly pápai prelátus, jószágkormányzó előadásából megtudták, hány iparost, munkást, cselédet, napszámost tart el az érseki uradalom s hogy az uradalom mezőgazdaságának minden nyolc holdján egy-egy család él tisztességes körülmények között1 A szociális kötelességteljesítésnek e ténye előtt mondotta gróf Somsich László, az OMGE elnöke: Megbizonyosodtunk arról, mennyire helyt nem állók azok a piszkos kis támadások, amelyeket bizonyos oldalakról tendenciózusan dobtak a közvéleménybe. Mi tanúságot tehetünk arról, hogy az egyházi birtokok száz százalékig betöltik hivatásukat. Ez az elismerés hatja át gróf Somsich László levelét is, amelyet az OMGE nevében most intézett dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónállóhoz, megköszönvén neki úri vendéglátását. A levél szövege a következő: Kegyelmes Uram 1 Engedje meg, hogy úgy a magam, valamint az egyesület nevében ezúton is hálás köszönetét mondjak Nagyméltóságodnak azért a nagyértékü támogatásért, amely- iyel az érseki uradalmak megtekintését lehetővé tenni és így tanulmányi kirándulásunk sikerét biztosítani méltóztatott. Társaságunk minden tagja ő- szinte elragadtatással és a szakemberek elismerésével állapította meg, hogy az egri érseki uradalom a mezőgazdasági kultúrának igen magas színvonalán áll. Ugyancsak nagy örömmel és őszinte elismeréssel állapíthattuk meg azt is, hogy Nagyméltóságod uradalma a mezőgazdasági foglalkozásból élők nagyszáma részére nyújt nemcsak munkát, hanem tisztes megélhetést is. Az uradalomban látott szép eredményekhez őszinte szívvel gratulálunk és külön köszönetét mondunk a szíves vendégszeretetért, amellyel nagyszámú társaságunkat fogadni méltóztatott. Kérem Nagyméltóságodat, hogy egyesületünk közérdekű törekvéseit a jövőben is meleg pártfogására méltatni szíveskedjék és vagyok kiváló tiszteletünk és őszinte nagyrabecsülésünk nyilvánításával Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevében gróf Somsich László s. k. elnök. Hasonló levelet intézeti Somsich gróf az érseki uradalom jószágkormáayaójdhoz, vité* 8vhik v Kál^-.y. pápai prelátus, apát, oldalkanonokhoz. Ebben a levélben kiemeli Somsich gróf, hogy az érseki uradalom vitéz Subik Károly nagy szaktudású irányítása mellett az állattenyésztés és a mezőgazdasági kultúra minden ágazatában kimagaslóan szép eredményeket ért el és közli, hogy az OMGE vándorgyűlésének hallgatósága nagy örömmel fogadta gazdag, tapasztalatokban bő és sok értékes tanulságot nyújtó előadását. Táviratok a világ minden részéből. Hodzsa csehszlovák miniszterelnök — a Prágai Magyar Hírlap jelentése szerint — szerdára táviratilag magához hívta az Egyesült Magyar Párt vezetőit, Eszterházy János, Jaross Andor és Szüllö Gézát. — Mussolini kihallgatáson fogadta Badoglio tábornagyot, Pariani hadügyi államtitkárt és a vezérkar főnökét, akikkel katonai kérdésekben hosszasan tanácskozott. — A londoni benemavatkozási bizottság | ma délután összeül. Az ülésen az önkéntesek elszállításával kapcso- ! latos pénzügyi kérdéseket beszélik j meg. — A spanyol nemzetiek csak- : nem minden frontszakaszon folytat- ] ták előnyomulásukat. A köztársasá- giak több helyen heves ellenállást tanúsítottak. A harcok során a köz- ! társaságiak száz halottat vesztettek, négyszáz ember a nemzetiek
