Eger - napilap, 1938/1

1938-01-01 / 1. szám

Eger, XL1X. évf. 1. szám, ahh 12 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. január 1, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP !2 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. Az új választógdgl tfirvénytavaslai A magyar politikai élet sorsdöntő fordulóponthoz érkezett: elkészült a választójogi törvényjavaslat s ami­ként azt Darányi Kálmán miniszter­elnök több ízben kilátásba helyezte, még ebben a naptári évben, decem­ber 30 án az országgyűlés elé ter­jesztette a nagyjelentőségű javas­latot. Hosszú évtizedek elkeseredett harcai után kerül politikai életünk napirendjére a választójogi törvény. Alig van olyan problémája a ma­gyar életnek, amely annyi küzdel met, olyan ádáz pártharcokat és vi­tákat idézett volna elő a magyar közéletben, mint a választójog s ez­zel kapcsolatban különösen a titkos szavazás kérdése. Darányi minisz­terelnök és kormányának helyes po­litikai éleslátására és bölcsességére murát, hogy immár alkalmasnak és elérkezettnek látta az időpontot ar­ra, hogy ezt az évtizedek óta va­júdó kérdést nyugvópontra juttassa és a mai kor követelményeinek, va­lamint a nemzet egyetemes érde­keinek szerencsés összhaugbahoza- talával véglegesen szabályozza. A választójogi törvény az ország- gyűlési képviselők számát 245-ről 260-ra emeli fel. A jövőben a ja­vaslat szerint 135 egyéni választó- kerület lesz, amelyek mindegyiké­ben egy egy képviselőt és egy-egy pótképviselőt választanak, és lesz 125 lajstromos mandátum, olyau választókerületekben, amelyik mind­egyikében több képviselőt fognak választaui. A választás kétféle vá­lasztójog alapján fog történni és pedig: részben az országgyűlési kép­viselői választójog, részben a tör­vényhatósági választójog alapján. Az egyéni választókerületekben azok fognak választani, akiknek ország- gyűlési képviselői választójoguk van. A lajstromos választókerületek egy- részében csak azok választanak, akik törvényhatósági választók, más részében azok, akiknek országgyű­lési képviselői választójoguk van, lesznek viszont olyan lajstromos kerületek is, ahol a képviselők egy részét az országgyűlési képviselői választójoggal rendelkezők, másik részét pedig a törvényhatósági vá­lasztók fogják megválasztani. A vá­lasztások időpontját, a választókerü­letek beosztását, székhelyét és azt, hogy egyes lajstromos kerületek hány képviselőt fognak választani a belügyminiszter rendelettel álla­pítja meg. A javaslat leglényegesebb és leg­nagyobb jelentőségű intézkedése az, hogy az összes választókerületek­ben kivétel nélkül a titkos szava­zás rendszerét vezeti be. Ezzel te­hát az új választójogi törvény ele­get tesz a modern demokrácia és parlamentárizmus követelményeinek s lehetővé teszi, hogy minden vá­lasztójoggal bíró magyar állampol­gár befolyásoktól mentesen, kizáró­lag saját lelkiismeretének szavára hallgatva, nyilváníthassa akaratát. A választójogi jogosultság felté­teleiben a javaslat az eddigi tör­vénnyel szemben bizonyos változta­tásokat alkalmaz. így férfiakra és nőkre nézve egyaránt az eddigi két évi helybenlakás helyett, hat évi helybenlakást ír elő. Férfiaknál a iavaslat 24 évről 26 évre emeli a kezdő korhatárt és 4 elemi iskolai végzettség helyett az elemi iskola 6 osztályának sikeres elvégzését írja elő. A nők választójogát ille­tően a javallat a 6 elemi iskolát végzett nőknél csak akkor ismeri el a választói jogosultságot, ha sa­ját vagyonának jövedelméből, vagy saját keresetéből tartja el magát, vagy olyan férfiúnak felesége, vagy özvegye, aki a választói jogosult­ság kellékeinek megfelel. Olyan nők, akik nem végeztek 6 elemit, csak akkor kapnak választójogot, ha legalább írni és olvasni tudnak és legalább 4 élő gyermekük van. Miután a javaslat szerint a vá­lasztások egy része a törvényható­sági választói jogosultság alapján folyik le, nagy fontosságúak a tör­vényhatósági választójog változásai is. így az egyetemi vagy főiskolai végzettségű egyéneknél ez utóbbi választójog szempontjából a javas­lat a 24 életév betöltését kívánja meg, középiskolai végzettségűeknél a 26 év, 6 elemi iskolát végzettek­nél 28 év, írni és olvasni tudóknál pedig 30 év a korhatár. Ezenkívül más megszorításokat is alkalmaz a javaslat, úgy hogy végső eredmény­ben az országgyűlési választók szá­ma 27%-kai, a törvényhatósági vá­lasztók száma pedig 26%-kai fog csökkeni. A józanul és lelkiismeretesen Ítél­kező magyar közvélemény bizonyára megnyugvással fogadja ezt a nagy gonddal és körültekintéssel elké­szített törvényjavaslatot, amely egy­részt a régen óhajtott titkos szava­zást honosítja meg, másrészt azon­ban az elkerülhetetlen megszorítá­sokkal megvédelmezi a nemzetet a szélsőségek és nemzetellenes törek­vések veszedelmétől. Eger város képviselőtestülete csü­törtökön délután 4 órakor tartotta rendes decemberi közgyűlését Braun Károly polgármester elnökletével. A közgyűlést rendkívül nagy érdek­lődés előzte meg, mert most tár­gyalta a képviselőtestület a polgár- mester nyugdíjazási ügyét s erre az alkalomra nemcsak a képviselőtes­tület tagjai jelentek meg úgyszólván teljes számban, hanem zsúfolásig megtelt a karzat is a város érdek­lődő polgáraival. A közgyűlést egyébként egy rend­kívül érdekes és nagy súlyú meg­A közgyűlést Braun Károly pol- 1 gármester nyitotta meg és bejelen­tette, hogy napirend előtt dr. Óriás Nándor képviselőtestületi tag szó­lal fel. Óriás Nándor dr. felszólalásában hangsúlyozta, hogy az utolsó magyar királykoronázás 21. évfordulója alkal­mából szükségesnek tartja, hogy hatá­rozati javaslatot terjesszen elő olyan kérdésekben, amelyekben egyetért a közgyűlés minden tagja. Utalva az alkotmányosság, a szélsőségek és a titkos választójog kérdéseire, a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Braun Károly polgármester a város BépvlseMHesttUetAuek egytuutfá bizalom- nyilvánítása után visszavonta nyugdíjazási kérvényét Kötelességemnek ismerem, hogy helyemen maradjak — mondotta a polgármester Eger város közönségének hűségnyilatkozata az alkotmány mellett nyilatkozás vezette be, Eger város polgárságának hűségnyilatkozata az alkotmány mellett, állásfoglalása a ! szélsőségekkel szemben s intelme az ország lakosságához a titkos választójoggal kapcsolatban. Ez a nyilatkozat, amely dr. Óriás Nán­dor érseki jogakadémiai tanár ha­tározati javaslatában kapott határo­zott formát, egyike marad Eger város közélete legméltóságosabb fé­nyeinek s mindenkor mutatni fogja azt a nemes és tiszta szellemet, : amely ezekben a nehéz időkben a város polgárságát eltöltötte. — Eger város közönsége a koronázás huszonegyedik évfor­dulója alkalmából kegyelettel és hódolattal hajlik meg száműzetés­ben elhunyt királyának emléke előtt, tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodik a szentistváni állam­eszmét és az ország ősi alkot­mányának integritását magasztos egységben szimbolizáló szentkoro­nához, egyértelmű akarattal el­ítéli az ország belső békéjének megbontására törekvő szélsősége­ket és hitet tesz a törvényes rend uralma mellett. — Egyben a választójogi reform küszöbén x nemcsak a város polgárainak, de \ a csonkaország egész lakosságá­nak is nyomatékosan figyelmébe ajánlja és lelkére köti, hogy a közjogoknak minden melléktekin­tet félretételével, sőt a szorosan vett helyi érdekek háttérbe szo­rításával is egyedül az ország érdekében való gyakorlása mind­annyiunk lelkiismeretesen mér­legelendő és híven teljesítendő kötelessége. — A határozati javaslatot lelkes éljenzéssel fogadta el a képviselő­testület. A polgármester nyugdíjazási ügye Ezután Braun Károly elhagyta a polgármesteri széket, a gyűlésterem jobboldali padsoraiban foglalt he­lyet és megkezdődött nyugdíjazási ügyének tárgyalása. Frank Tivadar v. főjegyző ismer­tette először a polgármester nyug­díjazás iránti kérvényét, amelyben 1938 június elsejével való nyuga- lombahelyezését s 1938 január 1-től szabadságolását kéri. Elhatározásá­nak okait nem közli, csak azt em­líti meg, hogy betöltötte negyve­nedik szolgálati évét. Ugyancsak ismertette a főjegyző dr. Lipcsey Péter kormányfőtaná­csos írásbeli indítványát, amelyben az indítványtevő méltatja a polgár- mester érdemeit, különösen taka­rékosságát. Közérdeknek tartja, hogy á polgármester helyén ma­radjon és befejezze pénzügyi prog- rammját, még akkor is, ha egyéni­leg megérdemli is a nyugalmat hosszú munkássága után. Az állandó választmány — foly­tatta a főjegyző — letárgyalta a kérelmet és az indítványt s azt javasolja, méltóztassék legteljesebb bizalmáról biztosítani a polgármes­tert s felkérni, hogy közérdekből vezesse tovább is a város ügyeit és vonja vissza nyugdíjaztatási kérel­mét. A polgármester úr tegnap már nyilatkozott, hogy amennyiben a közgyűlés bizalmáról meggyőződik, hajlandó is erre. A közgyűlés az állandó választ­mány javaslatát egyhangú lelkese­déssel fogadta el s Frank Tivadar ezt enunciálta is, majd a közgyű­lést öt percre felfüggesztette. — Tűszúrások és alaptalan támadások nem kedvetlenítenek el .. A közgyűlést öt perc múlva ismét Braun Károly nyitotta meg és a következőket mondotta: — Az ál­landó választmány tegnapi ülésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom