Eger - napilap, 1937/2
1937-08-29 / 138. szám
Eger, XZ VJII. évf. 138. szám Aeh 10 F1LLÉ1 ♦ Vasárnap # Trianon 18, 1937 augusztus 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 FILLÉR, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Óriási mértékben pusztít a rothadás az egri szőlőhegyeken Braun Károly polgármester: a tavalyi termésnek egyharmadára sincs már kilátás Gyöngyösön Is megkezdődött a katasztrófa-szüret Eger, augusztus 28. Egy héttel ezelőtt még a nagy termés gondja nyomta az egri szőlőhegyeket: az értékesítés nehézségei, hordógondok, borközraktár létesítése foglalták le a gazdáknak és a város vezetőségének figyelmét; egy héttel ezelőtt jelent meg az Eger—Gyöngyösi Újságban dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő cikke, amelyben a kormány részéről nagyobb arányú intézkedéseket sürgetett a bő termésbe fűló szőlőgazdaság megsegítésére. Egy hét alatt azonban teljesen megváltozott a helyzet. A szőlősgazdák helyett a rothadás szüretel az egri hegyeken, még pedig olyan mértékben, aminöre eddig alig akadt példa. A moly elszaporodása és az esős időjárás, valamint a jégverés készítették elő azt a nagyarányú rothadást, amely Braun Károly polgármester kijelentése és becslése szerint 70-től 90 százalékos kárt okozott már eddig is a szőlőkben. A rothadás a minőségben és meny- nyiségben egyformán pusztít. Ugyancsak a polgármester becslése szerint a múlt évi termés egyharmadára sincs kilátás. A gazdák közül néhányan már megkezdték a szüretet, hogy a még ép fürtökből bort szűrjenek, de a must olyan penészes, hogy a borok nem fogják elérni a törvényben előírt 9 fokot. Egy csapásra megszűnt a hordóhiány, de most annyi rossz esztendő után a rossz termés veszedelme sötétlik a „víg egri“ borvidék fölött. A szomorú helyzetbe legfeljebb az hozhat némi vigasztalást, hogy a borárak emelkedni fognak, de még mindig igen kétséges, hogy elő lehet-e teremteni csak a termelési költségeket is. Az egri gazdatársadalom a legnagyobb aggodalommal tekint a közeljövő elé. Gyöngyös, augusztus 28. Az utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása miatt Gyöngyösön és környékén is megkezdték tegnap a szüretet. Elősegítette még a szüret korai megindulását az a katasztrofális árzuhanás, amely az export szünetelése miatt állott be és amelynek következtében tegnap Gyöngyösön a több, mint kétezer mázsás felhozatalból alig 300 mázsát tudtak 8—12 filléres áron eladni. Ma Gyöngyösön mindenki a szőlő- termelés tragédiájáról beszél és a gyönge borárak miatt a termelőtársadalom kilátástalan télnek néz elébe. Mivel a csemegeszőlőt egyáltalán nem vásárolják, a gazdák egymásután kezdik meg annak szüretelését, hogy a mostani szárazabb napok alatt minden gondjukat felszámolják és a gazdasági évet minél előbb befejezzék. így a mézesfehér és saszla szüretelése a délebbi fekvésű szőlőkben mindenütt folyik és naponta többezer mázsás tételekben szállítják a borkereskedők szüretelőtelepeire. Ami az árat illeti, szinte hihetetlenül hangzik: kilónkét 6 fillért fizetnek és még így is nehéz eladni a termést, mert a kereskedők legalább 16 Malligand-fokos musthoz kötik magukat. Ilyen ár mellett a gyöngyösi szőlőtermelők 30—40 százalékos deficittel „termelnek“, mert a tavaszi 3—3 és fél pengős napszám és az általános drágulás mellett, a szőlő ára az 1935. évi 12—14 és az 1936. évi 8—10 fillérről, az idén 6 fillérre csökkent. A must minősége egyébként kielégítő, általában 18—20 cukorfokos mustot szüretelnek. Hétfőn rendkívüli közgyűlést tart Gyöngyös képviselötesliilete Gyöngyös, augusztus 28. Gyöngyös város képviselőtestülete hétfőn délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart Orosz Ernő polgármester-helyettes elnöklésével. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának első pontjaként a képviselőtestület üdvözli dr. Szmrecsányi Lajos egri érseket. A továbbiakban tárgyalják a városi villamosúm, víz! mű, a Mátravasút és a városi ház- ! tartás 1938. évi költségvetését. A tárgysorozaton szerepel több képviselőtestületi tag indítványa, amelyben a Bene-utca Mérges-patakig terjedő részének dr. Puky Árpád polgármester nevéről való elnevezését javasolják. Ezenkívül több kisebb fontosságú ügy kerül napirendre Az egri belvárosi kereskedők ipari áramot kérnek a neon- és kirakatvilágításra A kereskedők kérelme méltányos és növeli az üzemek bevételeit Az egri kereskedőtársadalom üz- | leti értékét, a fejlődés és haladás | felé való törekvését és ízlését mu- I tatja az az üzletcsinosítási mozga- j lom, amely az utóbbi hónapokban ! megindult Egerben s míg egyfelől | tagadhatatlanul hódítja a közönséget, másfelől munkát ad az építő iparoknak. Az egri kereskedők belátták, hogy a közönség megnyerésére nem elég üzleteiket fővárosi versenyképességű árúval ellátni, hanem fontos a „csomagolás“ is, az üzlet szépsége, tisztasága is. Énnek köszönhető, hogy ma már a belvárosban sok olyan üzlet található, amely bátran mér- kozhetik a budapesti belvárosi kereskedésekkel. Az év elején új lépéssel haladt előre ez a mozgalom és megkezdték a neon-fényes világítás alkal- j mazását. Érdekes megemlíteni, hogy Egerben a Hangya szövetkezet vezette be először a neon-reklámot a székháza tetőzetén felállított nagyméretű felírással, a vonzó példát a Széchenyi utcai Rudlof-cég követte, majd legutóbb Pál Károly divatüzletét látták el szép neon-felirattal, j Az egri belváros esti képe most I már ragyogni, fényleni kezd s Eger | városi jellege újabb színnel gazda- í godik. ! A további fejlődést kívánja munkálni az a mozgalom, amely legutóbb indult meg az egri kereskedők körében. A belvárosi kereskedők közös kérelmet terjesztettek elő a városi gépüzemek igazgatóságához, hogy a neonvilágításhoz biztosítson számukra ipari áramot. A kérés kiterjeszkedik az esti kirakatvilágításra s a belvárosi cégek hajlandók zárás után több óráig is kivilágítva tartani kirakataikat abban az esetben, ha megkapják az 50 százalékos díjú ipari áramot. A kereskedők kérelme méltányos és hasznos minden szempontból. Már Eger városi fejlődése miatt is különös figyelmébe ajánljuk azt az üzemi igazgatóságnak. A nagyvárosi utcák képét rendkívül emelik a kivilágított kirakatok s a néhány kivilágított kirakat is bizonyítja, mit jelent egy város számára a fényes esti utcasor. (Nem is számítva, hogy a különben is falusi és szegényes közvilágítást mennyire emeli). De anyagilag is előnyös a kérelem teljesítése a város szempontjá- . ból, mert az üzemek olyan jövede- ! lemhez jutnak, amelyről egyébként szó sem lehetne. A zárórán túli világítás ugyanis Egerben nincs szokásban a drága áramdijak miatt. I A kereskedők bíznak abban, hogy I az igazgatóság rövidesen teljesíti az I ipari áramra vonatkozó kérelmet s i minél hamarabb megindulhat az egri ; üzletek fokozottabb fejlődése. Fel munkára a uáros, a megye, az ország becsületéért! A Gyöngyös—Mátra Hét rendezőségének felhívása a vármegye közönségéhez Gyöngyös, augusztus 28. A Gyöngyös-Mátra Hét előkészítése hónapok óta országos érdeklődés középpontjában áll. Az egész ország örömmel üdvözölte azt a gondolatot, amely végre lehetővé tette, hogy a távoli vidékek közönsége is felkereshesse Gyön- \ gyöst s a híres magyar subalpin- hegységet, a Mátrát. A város társadalmi egyesületei Gyöngyös érdekében megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek akkor, amikor megrendezik ezt a nagysza- | básúnak ígérkező s a vármegyei i kereteket túlhaladó eseménysorozatot. A Szőlősgazdák Országos Kongresszusa egymaga nagy jelentőséget biztosít az ünnepi hétnek. A további programm pedig mégjobban kidomborítja az egész hét legfőbb célkitűzését: bemutatni a csonka hazának, mit jelent az ország életében Gyöngyös. Nehéz és nagy feladat, amelyet néhány ember magára vállalt, mégis nem lehet kétséges a siker, ha Gyöngyös város közönsége, de egész Heves megye is azzal a lelkesedéssel áll a rendezőbizottság munkája mellé, amelyre a várost is, a megyét is nagy történelmi múltja, magas színvonalú mezőgazdasága, európahírű exportforgalma és idegenforgalmi szempontból egyedülálló értékű vidéke kötelezi. A siker nem a rendezőbizottság érdeke, hanem érdeke az egész vidéknek, amely Csonkamagyarorszá- gon egyedül képviseli az elrabolt
