Eger - napilap, 1937/1
1937-05-25 / 83. szám
Aba 6 fillér Eger, XL VIII. évf. 83. szám ♦ Kedd ❖ Trianon 18,1937 május 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG vArmeqtei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Félórás harangzúgás jelezte Egerben a szentév megnyitását Megnyitó ünnepségek Egerben és Gyöngyösön Eger, május 24. Szombaton, a szentév előestéjén az egész országban megszólaltak a harangok, hogy hirdessék az eucharisztikus szentév megnyitását. Egerben az esti harangszó után félórán keresztül zúgtak a templomok harangjai, ünnepélyes áhítattal emlékeztetve a lélekemelő eseményre. A főpásztori rendelkezés értelmében vasárnap a szentév kezdetéül Kriston Endre felszentelt püspök ünnepélyes szentmisét pontifikáit a főszékesegyházban, a szentmisén a hatóságok, hivatalok, intézmények képviselői, valamint az iskolák tanulóifjúsága testületileg megjelentek. A szentmisén ünnepélyesen kihirdették a magyar püspöki kar közös pásztorlevelét, amely magasztos szavakkal méltatja az Eucharisztiát> tanításában a lélek életének, a szeretet kötelékének nevezve az Oltári- szentséget, amely a „szentségek szentsége, mert nemcsak Krisztus által rendelt kegyelemközlő jel, hanem magát Krisztust tartalmazza, a szentségek és az üdvösség szerzőjét, lelkünk legfőbb pásztorát és püspökét . . .“ Az előkészületi év megnyitása alkalmából az egyházközség délután 5 órakor ünnepi gyűlést tartott a ferences Fehérteremben, ahol a város katolikus társadalmának minden rétegéből nagy számú közönség jelent meg. Itt Kiss István dr. teológiai tanár magával ragadó erejű beszédben állította hallgatósága elé az 1938. kettős jubileumi esztendő jelentőségét. gt A magyarságot az Eucharisztia- hoz elvezető Szent István első koronás magyar fő nagy életének jelentőségét abban hangsúlyozta, hogy keleti álmodozásra hajló népének lendítő eszményt adott, amikor keresztvíz alá állította és elindította az európai népek porondján. Csodálatos bölcsességgel és zseniális meglátással államalkotó erejének tudatára és akaratára emelte. A magyar nemzetet Szent István nagyhatalomnak álmodta, keleti és déli expanzióval s bár Európa térképe máskép alakult, a szentistváni állameszme állta a harcot, ma is él, bár a jelen megviselte. Hiányzik belőle annak a hárommillió magyarnak a felzárkózása, akiket csak a kötelességeken és nem a jogokon keresztül kapcsoltak be a magyar történelemalkotásba. A magyar értelmiség is erőtlen, nincs önbizalma, évtizedes erőtlenség üli meg a nemzeti gondolkozást. Szent István koronája gazdátlan s végül az újabbkori európai felzúdulás is ellenünk tört, miköz- j ben a fajok egymásra Uszított öncélú heroizmusa véres történelmet inscelnál. De Szent István államalkotó eszméje mindezek ellenére ma is élő valóság s ne engedjük a megcáfolt történelmi legendák halálos ködében szétfoszlani. Bizzunk magunkban is, hiszen mi európa 34 nemzete között nagyságra a 17-ik, népességre a 11-ik vagyunk, földrajzi helyzetünk kiváltságos, higy- jünk a Szent Koronában s abban, hogy fejére tesszük jogos birtokosá- ; nak. Közhangulatot kell teremtenünk a Szent Korona mellett életünkkel, munkával és meggyőzéssel. Meg kell oldani a szociális kérdést, demonstrálni kell a magyar nép etikáját, erejét s ápolni a nemzeti érzést hagyománytiszlelettel a magyar élet minden vonalán. A másik ünnep: az Oltáriszent- ség ünnepe lesz. Az Eucharisztia sugara melegít az édesanyánk ölelésében, az első szentáldozásban, a kegyelemhullás perceiben s a halottak megbékélt nyugalmát is az enyhíti meg. Mi, legifjabb keresztény népe Európának, még nem éljük át teljesen az Eucharisztiát. Nem kaptunk erre elég ébresztő nagy szentet sem, aztán meg mon- golosan középszerűek is vagyunk lelki élményeinkben, a testvérharcokban elszikesedett a lelkünk. De fejlődünk. Készüljünk fel a szentévre, erre az országraszóló nagy lelkigyakorlatra. Lángoljunk a májusi tűzzel, lobogjunk a harangok szavával, hívjuk Krisztust, új korunk Krisztusát, s — az írás szavaira emlékezve — égig érő bizalommal induljunk új történelmi célunk: Krisztus felé, mert csak ilyen bizalommal találhatjuk meg őt. A nagyhatású beszéd után a közönség meleg együttérzésének adott kifejezést a szónok szavai felett. A műsoron még Morandy Gabriella bensőséges pátosszal szavalt s az Angolkisasszonyok intézetének énekkara vallásos dalokat énekelt. Gyöngyös ünnepe Lélekemelő ünnepséggel nyitották meg Gyöngyösön is az eucharisztikus szentévet és Szent Isván-jubi- leumi esztendőt. Délelőtt 9 órakor a Szent Ferenc rendi templomban ünnepélyes szent mise volt. A szent misét P. Kovács Raymund házfőnök mondotta. A misén az Alsóvárosi Énekkar énekelt Markő József kántor vezényletével. Tiz órakor ünnepélyes díszközgyűlés volt a Kulturház- ban, ahol dr. Tremkó Ferenc álAz Államvasutak igazgatóságának közlése szerint május 27-én, a csütörtökre eső Űrnapján filléres gyors indul Budapestről Egerbe. A filléres Budapest keleti pályaudvarról reggel 7 óra 24 p-kor indul, Egerbe Gyöngyös, május 24. Ünnepi fény és öröm áradt vasárnap minden gyöngyösi polgár arcáról, amikor a város legragyogóbb múltra visszanéző egyesülete: a Kaszinó Egyesület ünnepelte fennállásának százéves jubileumát. Az egyesület, amely a legválságosabb időkben a nemzeti érzés táplálója és ápolója volt, centennáriumi ünnepségével nemcsak a város és a megye, hanem az ország hasonló intézményei érdeklődésének középpontjába került. A jubileumi ünnepségek délelőtt 10 órakor a Mátra Országzászló megkoszorúzásával kezdődtek, ahol dr. Bakó Oszkár, a Kaszinó tb. igazgatója lelkes és hazafias beszédben tett hitvallást a nagymultú egyesület megalkuvást nem ismerő lángoló hazaszeretetéről. Ezután az itt felállított tábori oltárnál vitéz Subik Károly prelátuskanonok elfoglaltsága miatt Magnin Adorján latorvos, egyházközségi elnök a szentév és a Szent István jubileumi év jelentőségét méltatta. Este 7 órakor áj tatosság után P. Kovács Raymund házfőnök vezetésével körmenet indult a gyönyörűen kivilágított Szent Ferenc rendi templomból. Mintegy négy ezer főnyi tömeg vett részt az impozáns körmeneten, amelynek útvonalán a Kapisztrán- cserkészek állottak fáklyás sorfalat. Az Urak Mária-kongregációja, az alsóvárosi egyesületek, az iskolák növendékei s a hívek ezrei gyertyával a kezükben, szép sorokban, ünnepi áhítattal vettek részt a körmenetben, amely ünnepi külsőségeivel megkapó látványt nyújtott. érkezik 10 óra 28 pkor, vissza indul 20 óra 16 pkor és Budapestre 23 óra 23 pkor érkezik. A tavaszi idény első egri fillérese iránt bizonyára a megszokott nagy érdeklődés nyilvánul meg. prépostplébános szentmisét mondott, amelynek végén megáldotta a 776. sz. Hertelendy Gábor Iparoscserkészcsapat zászlaját. A szentmise alatt a Katolikus Énekkar Pátzay János, az Iparos Dalkör pedig 7b- mits György karnagyok vezénylete mellett énekelt. Fél 12 órakor a Kaszinó Egyesület otthonában tartották meg a jubiláló egyesület^ díszközgyűlését, amelyen hatalmas számmal vettek részt az egyesület tagjain és a város előkelőségein kívül, a megye, és az ország egyéb kaszinóinak kiküldöttei, továbbá dr. Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán, Henkey Honig Vilmos ny. tüzérségi tábornok, a Miskolci Kát. Kör elnöke, dr. Temesváry Imre ország- gyűlési képviselő, a TESZ küldöttsége, élén dr. Zilay Kiss Jenővel és dr. Javorniczky Jenő min. tanácsos az Ereklyés Országzászló Bizottság képviseletében. Űrnapján filléres gyors jön Budapestről Egerbe Országos érdeklődés mellett ünnepelte meg százéues jubileumát a Gyöngyösi Kaszinó Egyesület Ünnepélyes szentmise, díszközgyűlés és műsoros est a jubileum rendjén
