Eger - napilap, 1937/1
1937-06-01 / 87. szám
Eger, XL VIII. évf. 87. szám Ara 6 fillér ♦ Kedd • Trianon 18,1937 június 1, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI VJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Eger és Gyöngyös ünnepelte meg Eger, május 31. Eger és Gyöngyös hazafias társadalma kegyelettel lélekkel, bensőséges érzésekkel áldozott május utolsó vasárnapján a világháború elesett hősei emlékének. A Hősök Napján reggel 9 órakor Kriston Endre felszentelt püspök ünnepé lyes szentmisét mondott a főszékesegyházban, amelyen a honvédség, hatóságok, hivatalok, intézmények egyesületek és az iskolák tanuló- ifjúsága testületileg, zászlók alatt vettek részt. Ugyanakkor a többi felekezetek templomaiban is istentiszteletet tartottak. A Hősök Temetőjében 11 órakor kezdődött a kegye- letes ünnepség az egyházi, katonai és polgári előkelőségek és nagyszámú közönség részvételével. Megnyitóul az egyesitett egri dalkörök a Hiszekegyet énekelték Huszthy Zoltán vezényletével. Frindt Jenő pápai kamarás, érseki titkár emelkedett szellemű emlékbeszédben példaképül állította az ősök áldozatos hősiességét az utódok elé. Waitzik Jenő joghallgató és Hauer László közig. tanf. hallgató izzó érzésektől telítve szavaltak, a dalkar a Nem, nem, sohá-t énekelte, befejehazafias kegyelettel a Hősök napját í zésül a honvédzenekar a Himnuszt játszotta. Ezután vitéz Hochenbur- ger Antal vk. ezredes, állomásparancsnok a honvédség, Braun Károly polgármester a város közön- I sége, Macassy Antal ny. ezredes a frontharcos főcsoport és dr. Szilágyi József v. tisztiorvos a hadirokkantak nevében helyeztek el koszorút a hősi kereszt talapzatán. Fél 11 órakor az izr. templomban külön gyászünnepély volt, amely a sírkertben imával és a sírok megkoszorúzásával ért véget. Gyöngyös finnepe. Gyöngyösön is kegyelettel adóztak a világháborúban hősi halált halt hősök emlékének. Délelőtt 9 órakor Magúin Adorján prépost-plébános ünnepélyes szentmisét mondott a Szent Bertalan templomban. Mise után a leventék megkoszorúzták a névtelen katonák sírját. Délután 5 órakor a felsővárosi sírkertben a hősök sírjánál az összes gyöngyösi egyesületek és iskolák, valamint a honvédség résztvételével kegyeletes emlékünnepély volt, ahol dr. Náray Béla városi főügyész méltatta az elesett katonák példamutató hősiességét. Szmrecsányi Miklósról teret nevezett el Eger város képviselőtestülete a szombati közgyűlésen Eger, május 31. Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta májusi rendes közgyűlését. A közgyűlés foglalkozott azzal a lapunk hasábjain elsőízben felvetettt gondolattal, amely határozati indítvány formájában abban a tárgyban érkezett a képviselőtestülethez, hogy a város teret nevezzen el nagyérdemű művészettörténeti kutatója: dr. Szmrecsányi Miklós nevéről, aki éppen egy évvel ezelőtt húnyt el, nagy gyászba borítva az egész magyar szellemterületet. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az indítványt, osztatlan kifejezést adva ezzel annak a megbecsülésének és hálájának, amelyet a város halhatatlan lelkű barokk-búvárlójának emléke iránt érez osztály és társadalmi külömbség nélkül. Valóban, nem is adózhatott volna méltóbban Eger városa Szmrecsányi Miklós halála évfordulóján nagyérdemű polgára kegyeletének, mint ezzel a tiszteletre méltó elhatározással, amely egyben bizonysága annak is, hogy a város közönsége méltányolni tudja és akarja nagy szellemi értékeinek jelentőségét és azok munkájának érdemét. Az indítványt dr. Erlach Sándor terjesztette a gyűlés elé s az így hangzik : Tekintetes Képviselőtestület! Tíz esztendővel ezelőtt választotta meg a Tekintetes Képviselőtestület Eger város díszpolgárává dr. Szmrecsányi Miklóst, aki azóta — mindnyájunk legőszintébb fájdalmára — megtért őseihez. A napokban megjelentek Budapesten az elhalt íróhoz és tárgyához illő előkelő kiadásban Szmrecsányi Miklósnak „Eger művészetéről“ szóló tanulmányai és jegyzetei, Kapossy János és Radisics Elemér szakszerű összeállításában. Ezzel az egri műkincsekkel dúsan illusztrált vaskos monográfiával Eger városa hivatalosan is előlépett a műemlékek városává. — Műkincsei, műemlékei fényes sajtó-termékben léptek ki az olvasó világ elé s váltak ez által közkincsekké. A művészeti kérdésekben nemzetközi súllyal bíró Radisics Elemér kommentárjai pedig általános érvényűvé approbálják Szmrecsányi Miklós megállapításait és felfedezéseit. E fényes kiállítású könyv által diszpolgárunk még halála után is a leghatásosabb módon állott Eger város művészeti, kulturális és idegenforgalmi érdekeinek szolgálatába s hálálta meg Eger városának díszpolgárrá történt megválasztását, melyre vonatkozólag Radisics Elemér igen helyesen mondja a könyv előszavában, hogy: „Eger városa önmagát tisztelte meg, amikor Szmrecsányi Miklós kultúrpolitikai tevékenységét díszpolgári oklevéllel tüntette ki“. Úgy érzem, hogy Eger városa még nem rótta le eléggé maradandó módon a háláját nagyérdemű díszpolgárával szemben s ezért azt vagyok bátor indítványozni, hogy mél- tóztassék nevéről egy teret elnevezni és pedig a most Foglár térnek nevezett teret, azzal, hogy Foglár kanonok nagy érdemeit méltóztassék a Foglár intézmény mellett elvonuló „Papnövelde utca» nevű utcát „Foglár utcára“ való átkeresztelésével megtisztelni. Indítványomat kérem napirendre tűzni, ahol azt — a szükséghez képest — szóval is megindokolom. A közgyűlés az indítvány és az állandó választmány javaslata értelmében a mai Foglár-teret dr. Szmrecsányi Miklós-térnek, a Papnövelde utcát pedig Foglár György utcának nevezte el s a polgár- mester azonnal intézkedett, hogy a mérnöki hivatal megfelelő névtáblákkal jelölje meg a házakat az új elnevezés szerint. Gyöngyös képviselőtestülete egyhangúlag a vasárnapi záréra mellett döntött és elutasította a Kereskedelmi Csarnok kérelmét Gyöngyös, május 31. Gyöngyös város képviselőtestülete vasárnap foglalkozott a Gyöngyösi kereskedelmi csarnok kérelmével, amely a gyümölcsidény alatt a vasárnapi záróra részleges felfüggesztésére irányult. A kérelmet a kereskedelmi csarnok a kereskedelmi minisztériumhoz intézte, a minisztérium azonban a képviselő- testülethez küldte le állásfoglalás végett. Az állandó választmány a kérelem elutasítását javasolta a képviselőtestületnek, arra való hivatkozással, hogy a kérelemben megjelölt állítólagos gazdasági érdeksérelmek nem állnak arányban azzal a hátránnyal, amelyet a kérdésnél figyelembe veendő hitéleti, valláserkölcsi és szociális szempontok a kérelem teljesítésével szenvednének. A vitában elsőnek Varga Miklós szólalt fel. A kormány a nyolc órai munkaidő bevezetésével nap-nap után korlátozza az egyes iparágakban a hétköznapok teljes kihasználását, nyilván szociális és nemzeti szempontból. Nem igazságos tehát, hogy egy másik foglalkozási ág, a kereskedelem még az ünnepnapját se tölthesse el munka nélkül. Különben is a tapasztalat szerint sem a termelők, sem a kereskedők soha nem szenvedtek különösebb károkat azért, mert a kereskedelem szüret idején, amikor az időjárás is igen sok kellemetlenséget okozhat, egy- egy hétköznapon megtartotta a maga ünnepét s ennek következtében a kereskedelmi élet egy-egy napra megállt. A kérelem elutasítását indítványozta. Magnin Adorján prépost, plébános szintén az elutasítás mellett foglalt állást: A kérelem gazdasági érdek- sérelmekre hivatkozott. Igen tekintélyes kereskedők véleménye szerint azonban a vasárnapi kereskedelmi forgalom az üzleti élet szempontjából teljesen jelentéktelen. A kérelemnek a kereskedők veszteségével való megindokolása
