Eger - napilap, 1936

1936-06-03 / 88. szám

1936 június 3.

EGÉR-GYÖNGYÖSI OJSÁG

1

fogalmazásban a zsúfolt nézőtér állandó tapsai között. A műsor első

részében az impozáns hatást nagyban elősegítette Szalay Lajos főszékesegyházi orgonaművész, aki a fő- székesegyliáz orgonáján kísérte művészi készséggel a számokat.

Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a gyermekkórussal csodát művelt Kádár László tanító, akinek vezényletével a kis elemisták tökéletes összhangban adtak életet a Karácsonyi dal (Krisztus megszületett) és a Krisztus oratóriumból „0 Filii et Filiae“ kottáinak. Szünet után Liszt világi műveiből a XIV. magyar rapszódia friss és andalító témáit a száztagú szimfonikus zenekar szintén Huszthy avatott karmesteri keze által hozta a közönség elé. Ezután az érseki tanítóképző énekkara Isten légy örökké áldott cimű művel és a gyújtó hatású Katonadal-lal bizonyította be újra, hogy Bitter Dezső tanár ismét komoly és szép munkát végzett és határozott karmesteri keze alatt a kiváló hanganyag állandóan fejlődésben van.

A műsor angyalian bájos száma volt a Játékkórus, amelyet a Szent Erzsébet legendából Huszthy Zoltán vezényelt és a gyermekkórus adott elő zenekari kísérettel. A Lelkesedés dala és a Magyarok Istene a legnehezebb férfikari müvek közé tartozik, úgyhogy Magyarországon eddig jóformán meg sem próbálkoztak előadásával. A legmaibb értelemben vett modern harmonizálása, nehéz melódiája és tématikája ennek a két műnek a férfikar előadásában jutott érvényre Huszthy vezényletével.

A műsort a Gaudeamus Igitur zárta be. Az összes énekkarok zenekari kísérettel pompásan teljesítették a nagy feladatot, amelyet a színesen variált, népszerű dal előadása megkívánt. A közönség a vezénylő Huszthy Zoltánt a befejezés után lelkesen ünnepelte.

Huszthy Zoltán országos társkarnagy, Eger zenei életének kitartó ápolója és a mai naptól feltámasz- tója, egy évvel ezelőtt határozta el, hogy megrendezi a Liszt-hang- versenyt, amelynek teljes sikere most igazolta őt. Hallatlan energiával, csüggedést nem ismerő munkával dolgozott ez az Istenáldotta tehetségű ember, akinek művészi lelke és képessége csodát müveit Nem lehet eléggé megdicsérni őt és nem lehet felbecsülni munkája jelentőségét. A műsor zenei részét ő válogatta össze, neki kellett éjt nappá téve a hiányzó kottákat elkészíteni, az énekkarokat és a zenekart a nyilvánosság próbáját megálló tudásban összehangolni.

De a hangverseny sikerét nemcsak a zenei rész biztosította, hanem az a kitűnő rendezés is, amelynek pontossága, minden zökkenőtől mentes folyamatossága Karczos Bélának, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének érdeme. Az ország minden részéből idesereglett nézők, a

fővárosi sajtó képviselői megállapították, hogy sehol az országban ilyen maradék nélküli tötéletes rendezésű szabadtéri előadást nem látták sem Szegeden, sem Tatató- városban. Karczos Béla készítette a nézőtér tervrajzát, kérte kölcsön az ülőhelyekhez szükséges padokat, székeket, az ő tervei szerint történt a főszékesegyház kivilágítása és az állástalan tanítók, cserkészek, jogászok az ő vezetésével percek alatt vezették helyére a nézőt.

Nyiltszíni tapsot kapott a hatalmas előadó tömegek felvonulása a lépcsősorra minden alkalommal. Dr. Tóth József jogakadémiai tanár vezette az énekes csoportokat helyükre és az ő intésére mint egy ember mozgott az ezres tömeg.

Eger, június 2.

Pünkösd első napja óta Egerben is emlék hirdeti a trianoni megcsonkított magyarság fájdalmát, da a mfi fölött égre magasodó háromszinű zászló mindennél erősebb hitünket lengeti a feltámadásban.

Az Egri Polgári Asztaltársaság gondolatából, nemes szándékú elhatározásából és Egsr közönségének áldozatkészségéből emelt orizágzászlós trianoni emlékművet pünkösd vasárnapján impozáns ünnepi külsőségek között avatták fel az egyházak, hatóságok, hivatalok, társadalmi egyesületek, iskolák, az ózdi, deb- rec 3ni, miskolci, gyöngyösi és káli frontharcosszervezetek alakulatainak, valamint az ország minden részéből összegyűlt, mintegy 10 ezernyi közönség jelenlétében. A frontharcos vendégeket — köztük Vojcsek Ottó ny. ezredest, a budapesti központ kiküldöttjét, — Braun Károly polgármester s az egri frontharcos főcsoport dísz- szakasza zenekarral fogadta a lombdísszel ékített vasútállomáson. A Samassatáren felállított emlékmű előtt 11 órakor zászló- erdő Blatt helyezkedtek el az egyesületek, távolabb a közönség sűrű tömegei szorongtak.

Megnyitóul a városi zenekar a Siózatol játszotta, majd Heykál Béla joghaligBtő méiyhatású szavalata után Urmánczy Nándor, az Ereklyéi Országzászlő Nagy bizottság elcöke lépett a félár- bőcra eresztett országzászlő elé. Beszédjében a kővetkezőket mondotta :

— ^Msleg szerettei üdvözlöm ennek a városnak mindtn lakosát és köszönetét mosdok mindazoknak, akik hazafias munkájukkal és adományaikkal megteremtették az országHuszthy Zoltán és Karczos Béla, nemcsak Eger kultúrájának arany- könyvébe írták be nevüket, hanem túl a lokális kereteken országos viszonylatban is olyan missziót teljesítettek, amelyet egy hivatalos, vagy egy hírlapi elismerés nem is honorálhat. Két ember, akik nem jártak külföldi tanulmányúton, nem voltak famulusok Toscanininél és Reinhardtnál, Egerben, elzárva a világtól, az étet rohanásától és biztonságot adó ismeretétől a hasonló művészi teljesítményeknek, a maguk erejéből, lendületéből hivták életre ezt a szabadtéri produkciót, amelynek minden mozzanata az ö teremtő tudásuk gyümölcse volt, sok száz szereplő önzetlen hozzájárulásával.

zászlót. Ez az országzászlő az irredenta gondolat oltára. Es itt, ebben a városban valóban helyén is van. Mert nemcsak a magyar élniakerást hirdeti, hanem a múlt sok emlékei közt emléke lesz történelmünk egyik legszomorűbb korszakának. Szétszakítva, megalázva, meggyalázva, mohó ellenségektől körülvéve szenved nemzetünk; határkövet állítottak magyar föld és magyar föld közé és mindent elkövetnek, hogy ezek a határkövek örök- életű tilalomként álljanak magyar és magyar között.

— De Szent István országának területi és lelki egységét nem szakíthatják szét. őrzi azt nemcsak a vérségi kapcsolat minden szála, hanem a múlt ezer szenvedése, dicsősége és Isten akarata, amely a kárpátok birodalmát egységesnek terem tette Eonek az egységnek szimbóluma ez az országzászlő. Hirdeti, hogy a megszállás csak ideiglenes bitorlás és kötelességünkké teszi, hogy küzdjünk elszakított testvéreinkért, hogy ne nyugodjunk egy pillanatig se, inig vissza nem szerezzük Nagy- msgyarországot.

— A magyarság élete csupa harc volt ezer évig; akad évszázad, amelyben egyetlen békés esztendőt sem lehet találni. De ha üt az óra, folytatjuk a hsrcot. Mert ez a nemzet soha mm volt kiihiiű és pípogya. Miadig helyi állt igazáért és ha kellett, fegyverrel védte meg ezt. Nincs igazuk ároknak, akik azt hangoztatják, hogy kis nemzet vagyunk. Mi tizenötmilliói nemzst vagyunk, tele tehetséggel, tisztességgel, becsülettel és — vitézséggel. Tényezői voltunk s még azok lehetünk az európai politikának, ha hiszünk a nemzet

Négyessy Árpád dr.

Urmánczy Nándor impozáns ünnepi külsőségek között avatta fel az egri országzászlós trianoni

emlékművet

A m. kir. Jótékonycélú

államsorsjAték

húzása

már június 5-én

Próbálja ki szerencséjét és a legközelebbi sorsjegyáru sító üzletben vagy dohány- tőzsdében szerezze be 3-— pengőért az államsorsjegyet.

Kis kockázat, nagy lehetőség.

40.000 ar. pengőt nyerhet!

elpusztíthatatlan életerejében.

— Szűk börtönben élünk, ahol nem lehet és nem fejlődből virágzó élet i ezért kötelességünk, hogy leromboljuk a börtön falait, a magunk, családjaink, jövőnk kívánja ezt. Mert csak Nagymagysrország tud mindenkinek biztos megélhetést nyújtani. Ezért el kell készülnünk az alkalmas pillanatra: ne áltassuk magunkat, mert határainkat nem fogjuk tudni békés űion visszaszerezni. A világ már tudja, milyen nagy bűn volt a 21 milliós nemzet feldarabolása s milyen tűzfészket teremtett Európa közepén. Da bármennyire értékeljük is a nagy nemzetek rokonszenvét, ajándékképen ők sem fogják tudni visszaadni, amit elvesztettünk.

Higyjünk jövőnk nagyságában és akkor erős akarattal meg fogjuk tudni valósítani azt a vágyat, amely mindnyájunk lelkét élteti és égeti.

— Ebben az országzászlöban csodálatos erő van. Egy táborba parancsolja a magyarságot, alatta érezzük, hogy testvérek vagyunk a szenvedésben és testvéreknek kell lennünk a küzdelemben.

— És most hozzád szólok, nemzeti lobogónk. Kezd meg hivatásod. Erősítsd a magyarok szívét, acélozd karját és tedd hatalmassá szívükben a leszámolás vágyát, hogy elérkezzék minél előbb Nagymagyar- ország.

Dr. Erlach Sándor átadja a zászlót

A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a Városi Zenekar a Himnuszt játszotta, majd az Országzászlő Bizottság nevében dr. Erlach Sándor ügyvéd költői szépségű beszédben átadta a zászlót a város közönségének.

Felavattuk Orczágzászlőnkat — mondotta.

— Olyan nagy, pártokat egybefogó, idők és eszmeáramlatok fölé emelkedő, grandiózus volt