Eger - napilap, 1936
1936-06-03 / 88. szám
4 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁG 1936. június 3. NYARALJUNK MÁTRAFÜREDEN! e gondolat, mely Urmfinczy Nándor hazafiasságtól ágú nemes koponyájából kiröppent, hogy eleinte féltem, nem fogják e az abban rejlő nagy értéket apró pénzre váltani, felparcellázni, ha a Szabadságtéren lévőnek példájára országszerte árborcra vonják a trikolort? A trikolort, a szentséges piros- fehér-zöld szint, melynek szimbolikus értékét és jelentőségét ihletett költők énekelték meg. ▲ szélben lengő üde bárom szint, mely alatt felvirágozva és énekelve mentünk az országhatárok védelmére. Az ereklyés zászlót, melyet annak tartója teste köré csavarva mentett meg, ha kellett, az ellenség karmai elöl. Nem, nem apróztuk fel a nagy eszmét, hanem elvetett megváltói erdő nőtt ki, szent színein két büszkén viselő zászlóerdő, mely Balassagyarmattól Szegedig, Soprontól Kisvárdáig hirdeti, hogy ennek a nemzeti szi nű zászlőerdőnek újból tovább kell terjednie Eperjestől Temes várig, Pozsonytól Brassóig. S ha ott, a végvárakon ismét lengeni fog a nemzeti zászló, akkor majd ezt is fel fogjuk vonni az árboc csúcsáig, mert nem maradhat félárbocon örökké, sfit huszonöt évig sem. Ide helyeztük ezt a szimboli bus zászlót, ahol jobb kezemet dél felé kinyújtva kezdődik a síkság, az arany kalásszal ékes rőnaság, — ahol bal kezemet észak felé kinyújtva kezdődik a várakkal büszkélkedő felvidék, a sejtelmes susogásű erdőség, mely cierfakoszorűt terem a Lsnkey Jánosok számára. Ide helyeztük az Isten házának közvetlen közelébe, hogy az Úristen mindig rajta tartsa a szemét ős áldja meg mind a két kezével. Ida helyeztük a nemes fgy- házfejedelemnek, Telekeiy püspök hazafisága méltó letéteményesének, a patrőnus zászlós ur palotájának szomszédságába, — hogy védő tekintetét naponta legeltethesse rajta. Ide helyeztük el, tengelyébe annak az utcának, melyet a káptalanról neveznek, arról a káptalanról, mely mindig egy ■orban vitte a kereszttel a nemzeti zászlót. Ide helyeztük, ahol mögötte áll a Magyar Nemzeti Bank, mely védi a magyar pengőt, amit kétszáz évvel ezelőtt, nagy Rákóczi borában »Libertásnak« neveztek. A pénz értékében sok libériái rejlik. Ide helyeztük a zászlót, ahonnan hallhatja Rákóczi harangjának harcba szőlítő hangját Kapisztrán rendjének, a Ferenc- rendi barátoknak tornyából. Ide helyeztük a zászlót, hogy naponta láthassák az apácák zsúfolt leányiskoláiból azok, akik az országot felszabadító hősöket fobják majd adni a nemzetnek. Ide helyeztük, légvonalban csekély távolságra a megszentelt várromoktól, ahol az egri nők a Dobó István fiait felülmúló harci tűzzel védték!ezt a hős vértől piroiult, bort, búzát, ős hősöket termő anysföldet. —Ide helyeztünk.Omágzászlő, a szomszédságába annak az emléknek, melyet azok diojöségére emeltünk, akik hősi halált hallak érted s akik veled együtt várjftk a feltámadást, mikor Rother- mere lord legújabb vigasztaló szavai szerint «újra megkondűl- nab Magyarország ünnepi harangjai.» — S miután felavattuk e szép, szimbolikus jelképat, legelső szavunk lesz előtte az Istené. Imádkozzunk előtte a mindenütt jelen lévő örök Istenhez t Mi Atyánk, Magyarok Istene, ki trónolsz ez ország felett, jöjjön el a Te országod, legyen a Te akaratod is, hogy ez a szegény, sokat szenvedett, de jobb sorsra érdemes ország legyen ismét nagy, hatalmas Ss egységes. Add vissza honfoglaló kezektől remekba alkotott természetes határait. Bocsásd meg az ö vétkeit és add meg népének az egymást megértés nemes erényeit és fiainak mindennapi kenyerét, de szabadítsd meg a párt- viszályoktól és külső ellenségtől. Amen. — Ezzel az imádsággal köszönöm meg ez Országzáizlő magasztos gondolata apjának zászlónk ünnepélyes felavatását és adom át ez Orizágzászlő Bizottság nevében ezt a Polgári Asztaltársaság buzgőlkodására közadakozásból emelt hlenódiu moi Eger városának, annak képviseletében érdemes polgármesterének és azzal a kéréssel, hogy őrizze azt meg és ápolja hozzá fűzött érzéseinket ős gondolatainkat addig is, míg a nagy határok visszaszerzésekor büszkén felszökkenhet a zászló sz árboc osűoiár9, közelebb a Magyarok Istenéhez I Braun Károly polgármester a város közönsége nevében átvéve a zászlót, tett ezután fogadalmat arra, hogy az emlékművet mindenkor szent szimbólumként fogja őrizni a város pol- gáríága. — Az elhangzott szép szavak kíséretében nekem átadott or- Bzágzászlőt — mondotta — Eger megyei város közönsége nevében mélységei köszönettel, jóleső őrömmel és bálatelt szívvel veszem át. — ígérem, hogy ezt a művet, amelyet a város polgárságának hazafiasságtól áthatott áldozatkészsége emelt, mindenkor a hazaszeretet oltárának tekintem, különös gonddal őrzőm, vődelAnna Mária Üdülő tölgyfa erdő közepén, modern berendezés, nyitott és fedett étterem. mezem, becsülöm és beoiültetem. Ez a mü nem hivalkodik hatalmas nagysággal, sem anyagával, sem külsőségeivel, hanem mint e város népének leikéből kiszakadt és anyaggá merevedett fájdalmas, daoos felkiáltás tőr ez ég felé, örök tiltakozásul országunk testének szétdarabo Uia ellen és őrök figyelmeztetésül a magyar nemzet gyászára mindaddig, míg az árboc dácsára fel nem kúszhat a zászló. Különös büszkeséggel és bizakodással tölt el mindannyiunkat az a tudat, hogy az egri orizágzászlő létesítése az egri iparos osztály zömét magában foglaló, nemes törekvéseiről jól Umert egyesület: az Egri Polgári Asztaltársaság kebeléből indűlt ki és fogta fit a város egész lakosságát. — Fanatikus és rendíthetetlen bittel telik meg a lelkünk, hogy e város polgárságának szellemét, szent hazafias hevületét a múltakéhoz méliőaD, vérrel, becsű’ letes munkával, szívvel, kitartással, a minden áron való győzni- akarással ős tudással kivívott egri névhez ma is illőnek láthatjuk. — Az a szellem, amely ezt a müvet létrehozta, vezérelje ezután is az egri polgárt minden cselekedetében. Ez a szellem egyszer még is oiak győzedelmeskedni fog, mert gyökere a magyar múltba ereszti mélyen a szálait, termő talaja a megcsű- folt, de kétségbevonhatatlan magyar igazság, ágai pedig a viharos magyar jelenen keresztül a magyar jövendőnek hoznak termő rügyeket. — Adja a Mindenható, hogy ez az Országzáizlő, amely mott a magyar nemzet gyászának és fájdalmának a lobogója, mielőbb a diadalmas magyar feltámadás, a legnagyobb magyar ünnep hirdetője lehessen. — Engedje a magyarok Istene, hogy mindazok, akik ma Itt sorakoznak e félárbocon tartott zászló előtt, még valamennyien itt lehessenek annál a pillanatnál is, amikor felszökik majd a zászló a magasba az árbcc lettjére, büszkén és győzedelmesen hirdetve az e'rabolt és szét darabolt szent magyar föld ősz- szeforrfiiát, Nsgymagyarorizág újjászületésének ragyogó hajnalát. NAGY PANZIÓ, Gross Sándor a Kereskedelmi Csarnok volt bérlőjének bérletében. 4 családi villabérlet. Nyitott, feEsutfin a Hiszekegy hangjai mellett feiröppant a zászló és pattogó vezényszavakra az első őriég felállt a talapzaton. Az emlékmű megkoszorúzása következett ezután. Busás Endre dr. v». főjegyző a törvényhatóság, Nemecsek Aurél v. tanácsnok Eger város közönsége, Kakuk Jenő városi főezámvevő az egri Honiz, Frank Tivadar főjegyző az egri frontharcos főcsoport nevében, azonkívül a nyíregyházi, debreceni ez ózdi frontharcos fő- cioportok parancsnokai, Illés Ödön ny. ezredes a nyugdíjas katonatisztek egri főcsoportja, Ivámzky Lajos elnök a Polgári Asztaltársaság, Mészáros Károly joghallgató a jogakadémia, 8 le- gényegyleti Colping ifjúság, Ceé pány Bálint a Dobó Asztaltársaság és dr. Ébner BólánS a Mansz nevében helyeztek el koszorúkat lelkes-szép jelmondatok kíséretében. Befejezésül ,a külömböző alakulatok és iskolák ifjúsága díszmenetben vonult el az orizágzászlő előtt. Az ücnepség után az Orazfig- zászló Bizottság izükebbkőrű ebédet adott a Koronában, ahol Erlach Sándor dr. és Zelenák Ödön az Orizágzászlő Bizottság nevében üdvözölték Urmánciy Nándort, aki meghatoitan mondott köszönetét az ünneplésért. Vasárnaptól tehát ott leng a zászló az emlékművön, amelynek homlokzatán a «Trianon, 1920 június 4» gyászos dátum alatt aranybetűben oiillog a madáchi biztatás: «Istennek magyar népe: küzdve küzdj ős bízva bízzál!» Az Egri Polgári Asztaltársaság hazafias összetartásból fakadó lendületes kezdeményező erejét dicséri elsősorban, hogy ez a mű megvalósulhatott. Eger közönsége mint a nemes polgári erények oszlopára tekinthet erre a tisztei egri egyesületre. — Bronzérmet nyert Horváth János egri fényképész a brüsszeli fénykép kiállításon. Horváth János, az ismert egri fényképész isméi újabb sikerrel gyarapította Hírnevét, a Brüsszelben nemrég megtartott VII. Nemzetközi Művészi Fényképkiállításon bronzérmet nyeri kiállított képével. Tekintve a fényképkiállítás résztvevőinek hatalmas és szép anyagát, Horváth János képének bronzéremmel való jutalmazása igen jelentős eredménynek számit. TlUÍTnurtÍ71 60 á93üal. elsőrenTANITOKHAZA^ű «mm*. figöei. mes kiszolgálás. dett étterem. MATRAFURED, A MATRA GYÖNGYE!
