Eger - napilap, 1936
1936-04-30 / 69. szám
Ä H Ä 6 FILLSB %er, XLV11. év/. 69, szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 17, 1936 április 30. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL 2 SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Heves vármegye törvényhatóságának közgyűlése egyhangúlag elfogadta a megyei alapok múlt évi zárszámadását A közgyűlés vitéz dr. Jávor Ernőt másodfőjegyzővé, dr. Lukács Gyulát árvaszéki ülnökké választotta meg Heves várhegye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt tartotta zárőazémadási közgyű léiét a vármegyeháza nagytermében. Az úgyszólván teljes számban megjelent bizottsági tagok előtt dr. Hedry Lőrinc főiipán nyitotta meg a közgyűlést é* nagy beizédben emlékezve meg az ország helyzetéről, a következőket mondotta: Erőgyarepodácunk két szempontból vehető bírálat alá: erkölcsi tartalom és a nemzeti jövedelem növekedésének izem pontjaiból. Ha egy állam erkölcsi unalmát, állampolgárainak kötelességteljeiitése, ragaszkodása a joghoz és az igazsághoz és a szociális megértés határozzák meg, úgy emelt fővel állapíthatjuk meg, hogy ennek a cionka országnak nélkülözésekkel sújtott nemzedéke erején felül hozott és hoz áldozatot egyrészt a megciookult or-zág aránytalanul megnagyobbodott szükségleteinek szolgálatában, másrészt erejének megfeszítésével járul hozza ennak a szociális hbrcnak enyhítéséhez, melyet társadalmunk jelentős rőtedének kell megélhetéséért megvívnia. Jóleső elégtétellel köny véljük el tehát erkölcsi tőkénk érintetlenségét és ennek dús hozadákát, a közrend, a nyuga lom és a szociális béke erőt adő állt potát. Az érem másik oldalát a nemzeti jövedelem kérdése képezi. Mezőgazdasági terméseredményünk ez elmúlt év folyamán nem volt kedvezőnek Koodhatő, sőt ez ország egyes vidékein egyenesen kataszirőfá- lis volt, mégis az áremelkedések következtében mezőgazdasági termelésünk nem maradt el az előző év eredménye mögött. Külkereskedelmünk hatvan millió aktív egyenleget eredményezett. Az ipari termelésben foglalkoztatott munkások száma növekedett, a munkanélküliség tetemesen ötökként és idegenfor galmuok harminc százalékkal emelkedett. A világpolitika égboltján ez elmúlt félév alatt sötét felhők vonultak fel. Kettős eggod-lmak között éltünk, míg egyrészről féltettük az 'igazságos békeeszmé nyékét szolgáld bábepolitikánkat, másrészt résztvevő aggállyal kísértük figyelemmel a velünk baráti érzésben egybeforrott Olaszország súlyos komplikációit. Nem hiába azonosak az olasz zászló színei Magyarország színeivel, az olasz törekvések győzelme a mi nemzeti céljainkért folytatott küzdelmeink előrejutását is jelenti. Recsegnek már a háború utáni bosszú-békék épületeinek gerendái. Majd a nemzeti érzésében gigantikussá nőtt Németország, majd az eltepoiottnak hitt Ausztria, ismét a Dardanellákon őrtöliő Törökország törnek le egy-egy darabot a békék bilincseiből — és Angliából uz igazságos világ tapsaitól kísérve hengzlk el Rothermere lordnak tekintélyes és erélyes szava a jogtalanul kifosztott, a cselező- vök ügyessége és a békeszsr- zők tudatlansága miatt augcion- kított Magyarország határainak revíziója érdekében. Közeledik a magyar jóvátétel napja, esek legyünk okosak, higgadtak és erősek. A revízió az, amely egyedül ad teljes aegíisdget olyan nemzeti problémáink mego'dásában, mint amilyenek között egyik legsúlyosabb az ifjúság elhelyezésének kérdése. Férfikorba jutva, itt áll egy kitűnően képzet*, szenvedésekben magkt mányedeU generáció, sürgeti a cselekedni akeró emberi ösztön és a tér a cselekvésre oly szűk, és azon már oly sokan verejtékeznek mindennapi után. Emeljük magunkhoz ezt a mártír ifjúságot, ne legyünk türelmedének és el ítélöb, ba néha-néha kitör itt ott belőlük a keserűség, hanem mindenki igyekezzék támogará ukra lenni, mert a jövő M gyarorazág terhe már ez ő erő- vállaikra vár. Bizalommal kér m törvényhatóságom megértő közönségét, hogy szeretettel és együttérző áldozatos m gyár szívvel karolja fel a sínylődő magyar Ifjúság ügyét, ossza m-g v>-le kenyerét, hogy ennek ellun*ben átadhassa neki a régi boldog Magyarországról a mi leltünkben élő azt az ideált, amelyet az már nem Iáhatott, de amelyet szenvedései árán boldogan elérni, leiké ben élő izzó vágy. A törvényhatósági bizottság nagy lelkesedéssel, hosszasan ünnepelte a főispánt, majd dr. Bútás Endre főjegyző felolvasta a nyomtatásban megjelent aiis- páni jelentésnek azt a részét, amely elismerésselemlékezik meg a nyugalomba vonult lobiás József miniszteri tanácsos és az Egerből elhelyezett Balassa Márton I. oszt, számvevőségi tanácsol elévülhetetlen érdemeiről s indítványozta,hogy azokat a közgyűlés jígyzőkőnyvlban örökítse meg. A bizottság részéről dr. Ssabó Szilárd méltatta ez eltávozó fő- tisztviselök nagyjelentőségű munkásságát, majd a bizottság egyhangúlag elfogadta a jegyző könyvi megörÖBÍlásről tett javaslatot. Az alispáoi jelentéshez elsőnek Ssinyei-Merse Jenő országgyű lési képviselő szólalt fel. Hatá lyosabb intézkedéseket sürgetett a tarnamérai jegyző sikkasztásával kapcsolatban a községi vizsgálatok szigorítására, majd kérte a bizottságot, hogy támogassa a kormányt az egészséges ivóvíz biztosítására megindított falusi kút-akciójában, mert a statisztika adatéi szerint a községekben megvizsgált 14 ezer kút közül csak 3600 kútnak a v z<? egészséges ■ így a magyar nép egészségügyi helyzete egyenesen kétségbeejtő. Az egészségtelen viszonyok miatt egyedül Haves megyében 500 tífuszos megbetegedés fordul elő évente, átlag 50 halálesettel s a múlt évben több mint 3000 tífusz oltást kellett adni a lakosságnak. A kormány úgy kíván segíieni a községeknek, hogy erre a célra 280 ez«r pengőt állított ba az állami költségvetésbe és hajlandó viselni a létesítendő kutak költségeinek felét. Végül megemlékezett az egri várásatások páratlan értékfről és javasolta, hogy az ásatásokat vegyék fel a vér megyei ínségmunsák keretébe, mert egri, megyei és országos érdek, hogy a két év után bekövetkező Sz?nt István-évra elkészüljön a vár teljes feltárása. Szigeti Pál dr. megemlékezett arról, hogy a megye közönsége az elmúlt rossz évben 108 százalékos eredménnyel fizette be «dóját és arra kérte a hatóságokat, bogy a jó termésre v’lő tekintettel ne vigyék túlzásba az adóbehajtást, Kritztián Imre azt kérte, hogy ez állam a kútfúrási munkálatok költségeit teljes egészükben fedezze. Vida Ferenc az álláshslmozások ellen szólalt fel. Hedry Lőrinc dr. főispán az egyes felszólalásokra válaszolva, kijelentette, hogy az ínségmunkáknál az az elv, hogy maradandó értékű alkotásokba fektessék az ínségpénzeket. Sikerült elérni, hogy az egri várásatásokat, kepcsolatban a székesfehérvári és esztergomi feltárásokkal- szélesebb mederben folytathassák. Köszönetét fejezze ki a főispán az adőviszonyok javulása felett elhangzott elismerő szavakért. Általános elv az adéke- zelésnél : a kímélet. Az álláthal- mozásokról szólva, megjegyezte a főispán, hogy ez a kérdés országos jelentőségű, állandóan napirenden lévő problémája a magyar életnek. Ezen a téren íz összeférhetetlenségi törvény ú- j bb módosításával lehetne ae- gíuni. A tárgysorozatra térve dr. Búzás Endre főjegyző érdekes bejelentést tett. Vbőz dr. Jávor Ernő árvaszéki ülnök és dr. Lukács Gyula másodfőjegyző tekintettel Brra, hogy eddigi pozícióikban nem találták meg a megfelelő működési kört, elhatározták, hogy munkakörüket, illetve állásaikat kicserélik. Ilyen cserére azonban a törvényes rendelkezések nem adnak módot, ezért állásaikról kölcsönösen lemondtak és a két állást a közgyűlés a sürgősség miati pályázat kiírása nélkül azonnal betöltötte. A jelölő bizottság jelölése alapján a közgyűlés egyhangúm választotta meg dr. Lu- kőos Gyulát árvaszéki ülnökké, vitéz dr. Jávor Ernőt vármegyei mésodfőjegyzővé. Vitéz dr. Jávor Ernő tzonnal letette a hivatali esküt, Lukács Gyula dr. betegsége miatt akadályoztatván a megjelenésben, később teszi le azt. A kővetkezőkben a bizottság több vármegye országos érdekű átiratainak letfirgyalása után elfogadta a megyei alapok 1935 évi zárszámadásait. Ünnepélyes keretek között zajlott le a gyöngyösi uitézi értekezlet Gyöngyös, április 29. Hatalmas seregszemléje volt Gyöngyös város és a gyöngyösi járás vitézeinek az az ünnepélyes értekezlet, amelyet Gyöngyös és a járás vitézei vasárnap rendeztek meg a gyöngyösi városháza negytf rmában. Fél 10 órakor Magúin Adorján prépost plébános ünnepi szentmisét mondott a szent Bertalan templomban, amelyen vitéz Szinay Bála tábornok, vitézi törzsk«pi- tányon kívül a vármegyei vitézi szák előkelőségei teljes szám ban megjelentek. Magnin Ador-