Eger - napilap, 1936

1936-04-30 / 69. szám

Ä H Ä 6 FILLSB %er, XLV11. év/. 69, szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 17, 1936 április 30. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ­HIVATAL 2 SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Heves vármegye törvényhatóságának közgyűlése egyhangúlag elfogadta a megyei alapok múlt évi zárszámadását A közgyűlés vitéz dr. Jávor Ernőt másodfőjegyzővé, dr. Lukács Gyulát árvaszéki ülnökké választotta meg Heves várhegye törvényható­sági bizottsága hétfőn délelőtt tartotta zárőazémadási közgyű léiét a vármegyeháza nagyter­mében. Az úgyszólván teljes számban megjelent bizottsági ta­gok előtt dr. Hedry Lőrinc fő­iipán nyitotta meg a közgyűlést é* nagy beizédben emlékezve meg az ország helyzetéről, a kö­vetkezőket mondotta: Erőgyarepodácunk két szem­pontból vehető bírálat alá: er­kölcsi tartalom és a nemzeti jö­vedelem növekedésének izem pontjaiból. Ha egy állam erköl­csi unalmát, állampolgárainak kötelességteljeiitése, ragaszko­dása a joghoz és az igazsághoz és a szociális megértés határoz­zák meg, úgy emelt fővel álla­píthatjuk meg, hogy ennek a cionka országnak nélkülözések­kel sújtott nemzedéke erején felül hozott és hoz áldozatot egyrészt a megciookult or-zág aránytalanul megnagyobbodott szükségleteinek szolgálatában, másrészt erejének megfeszítésé­vel járul hozza ennak a szociá­lis hbrcnak enyhítéséhez, me­lyet társadalmunk jelentős rő­tedének kell megélhetéséért meg­vívnia. Jóleső elégtétellel köny véljük el tehát erkölcsi tőkénk érintetlenségét és ennek dús hozadákát, a közrend, a nyuga lom és a szociális béke erőt adő állt potát. Az érem másik olda­lát a nemzeti jövedelem kérdése képezi. Mezőgazdasági termés­eredményünk ez elmúlt év fo­lyamán nem volt kedvezőnek Koodhatő, sőt ez ország egyes vidékein egyenesen kataszirőfá- lis volt, mégis az áremelkedések következtében mezőgazdasági termelésünk nem maradt el az előző év eredménye mögött. Kül­kereskedelmünk hatvan millió aktív egyenleget eredményezett. Az ipari termelésben foglalkoz­tatott munkások száma növe­kedett, a munkanélküliség tete­mesen ötökként és idegenfor galmuok harminc százalékkal emelkedett. A világpolitika égboltján ez elmúlt félév alatt sötét felhők vonultak fel. Kettős eggod-lmak között éltünk, míg egyrészről fél­tettük az 'igazságos békeeszmé nyékét szolgáld bábepolitikánkat, másrészt résztvevő aggállyal kí­sértük figyelemmel a velünk ba­ráti érzésben egybeforrott Olasz­ország súlyos komplikációit. Nem hiába azonosak az olasz zászló színei Magyarország színeivel, az olasz törekvések győzelme a mi nemzeti céljainkért folytatott küzdelmeink előrejutását is je­lenti. Recsegnek már a háború utáni bosszú-békék épületeinek gerendái. Majd a nemzeti érzé­sében gigantikussá nőtt Német­ország, majd az eltepoiottnak hitt Ausztria, ismét a Dardanel­lákon őrtöliő Törökország tör­nek le egy-egy darabot a békék bilincseiből — és Angliából uz igazságos világ tapsaitól kísérve hengzlk el Rothermere lordnak tekintélyes és erélyes szava a jogtalanul kifosztott, a cselező- vök ügyessége és a békeszsr- zők tudatlansága miatt augcion- kított Magyarország határainak revíziója érdekében. Közeledik a magyar jóvátétel napja, esek legyünk okosak, higgadtak és erősek. A revízió az, amely egyedül ad teljes aegíisdget olyan nem­zeti problémáink mego'dásában, mint amilyenek között egyik leg­súlyosabb az ifjúság elhelyezé­sének kérdése. Férfikorba jutva, itt áll egy kitűnően képzet*, szen­vedésekben magkt mányedeU ge­neráció, sürgeti a cselekedni akeró emberi ösztön és a tér a cselekvésre oly szűk, és azon már oly sokan verejtékeznek mindennapi után. Emeljük ma­gunkhoz ezt a mártír ifjúságot, ne legyünk türelmedének és el ítélöb, ba néha-néha kitör itt ott belőlük a keserűség, hanem min­denki igyekezzék támogará ukra lenni, mert a jövő M gyarorazág terhe már ez ő erő- vállaikra vár. Bizalommal kér m törvény­hatóságom megértő közönségét, hogy szeretettel és együttérző áldozatos m gyár szívvel karolja fel a sínylődő magyar Ifjúság ügyét, ossza m-g v>-le kenyerét, hogy ennek ellun*ben átadhassa neki a régi boldog Magyaror­szágról a mi leltünkben élő azt az ideált, amelyet az már nem Iáhatott, de amelyet szenvedé­sei árán boldogan elérni, leiké ben élő izzó vágy. A törvényhatósági bizottság nagy lelkesedéssel, hosszasan ünnepelte a főispánt, majd dr. Bútás Endre főjegyző felolvasta a nyomtatásban megjelent aiis- páni jelentésnek azt a részét, amely elismerésselemlékezik meg a nyugalomba vonult lobiás Jó­zsef miniszteri tanácsos és az Egerből elhelyezett Balassa Már­ton I. oszt, számvevőségi taná­csol elévülhetetlen érdemeiről s indítványozta,hogy azokat a köz­gyűlés jígyzőkőnyvlban örökít­se meg. A bizottság részéről dr. Ssabó Szilárd méltatta ez eltávozó fő- tisztviselök nagyjelentőségű mun­kásságát, majd a bizottság egy­hangúlag elfogadta a jegyző könyvi megörÖBÍlásről tett javas­latot. Az alispáoi jelentéshez elsőnek Ssinyei-Merse Jenő országgyű lési képviselő szólalt fel. Hatá lyosabb intézkedéseket sürgetett a tarnamérai jegyző sikkasztá­sával kapcsolatban a községi vizsgálatok szigorítására, majd kérte a bizottságot, hogy támo­gassa a kormányt az egészséges ivóvíz biztosítására megindított falusi kút-akciójában, mert a sta­tisztika adatéi szerint a közsé­gekben megvizsgált 14 ezer kút közül csak 3600 kútnak a v z<? egészséges ■ így a magyar nép egészségügyi helyzete egyenesen kétségbeejtő. Az egészségtelen viszonyok miatt egyedül Haves megyében 500 tífuszos megbete­gedés fordul elő évente, átlag 50 halálesettel s a múlt évben több mint 3000 tífusz oltást kel­lett adni a lakosságnak. A kor­mány úgy kíván segíieni a köz­ségeknek, hogy erre a célra 280 ez«r pengőt állított ba az állami költségvetésbe és hajlandó vi­selni a létesítendő kutak költsé­geinek felét. Végül megemléke­zett az egri várásatások párat­lan értékfről és javasolta, hogy az ásatásokat vegyék fel a vér megyei ínségmunsák keretébe, mert egri, megyei és országos érdek, hogy a két év után be­következő Sz?nt István-évra el­készüljön a vár teljes feltárása. Szigeti Pál dr. megemlékezett arról, hogy a megye közönsége az elmúlt rossz évben 108 száza­lékos eredménnyel fizette be «dó­ját és arra kérte a hatóságokat, bogy a jó termésre v’lő tekin­tettel ne vigyék túlzásba az adó­behajtást, Kritztián Imre azt kérte, hogy ez állam a kútfúrási munkálatok költségeit teljes egé­szükben fedezze. Vida Ferenc az álláshslmozások ellen szólalt fel. Hedry Lőrinc dr. főispán az egyes felszólalásokra válaszol­va, kijelentette, hogy az ínség­munkáknál az az elv, hogy ma­radandó értékű alkotásokba fek­tessék az ínségpénzeket. Sikerült elérni, hogy az egri várásatáso­kat, kepcsolatban a székesfehér­vári és esztergomi feltárásokkal- szélesebb mederben folytathas­sák. Köszönetét fejezze ki a fő­ispán az adőviszonyok javulása felett elhangzott elismerő sza­vakért. Általános elv az adéke- zelésnél : a kímélet. Az álláthal- mozásokról szólva, megjegyezte a főispán, hogy ez a kérdés or­szágos jelentőségű, állandóan na­pirenden lévő problémája a ma­gyar életnek. Ezen a téren íz összeférhetetlenségi törvény ú- j bb módosításával lehetne ae- gíuni. A tárgysorozatra térve dr. Búzás Endre főjegyző érdekes bejelentést tett. Vbőz dr. Jávor Ernő árvaszéki ülnök és dr. Lukács Gyula másodfőjegyző tekintettel Brra, hogy eddigi pozícióikban nem találták meg a megfelelő működési kört, el­határozták, hogy munkakörüket, illetve állásaikat kicserélik. Ilyen cserére azonban a törvényes rendelkezések nem adnak mó­dot, ezért állásaikról kölcsönö­sen lemondtak és a két állást a közgyűlés a sürgősség miati pályázat kiírása nélkül azonnal betöltötte. A jelölő bizottság je­lölése alapján a közgyűlés egy­hangúm választotta meg dr. Lu- kőos Gyulát árvaszéki ülnökké, vitéz dr. Jávor Ernőt várme­gyei mésodfőjegyzővé. Vitéz dr. Jávor Ernő tzonnal letette a hi­vatali esküt, Lukács Gyula dr. betegsége miatt akadályoztatván a megjelenésben, később teszi le azt. A kővetkezőkben a bizottság több vármegye országos érdekű átiratainak letfirgyalása után el­fogadta a megyei alapok 1935 évi zárszámadásait. Ünnepélyes keretek között zajlott le a gyöngyösi uitézi értekezlet Gyöngyös, április 29. Hatalmas seregszemléje volt Gyöngyös város és a gyöngyösi járás vitézeinek az az ünnepé­lyes értekezlet, amelyet Gyön­gyös és a járás vitézei vasárnap rendeztek meg a gyöngyösi vá­rosháza negytf rmában. Fél 10 órakor Magúin Adorján pré­post plébános ünnepi szentmisét mondott a szent Bertalan tem­plomban, amelyen vitéz Szinay Bála tábornok, vitézi törzsk«pi- tányon kívül a vármegyei vi­tézi szák előkelőségei teljes szám ban megjelentek. Magnin Ador-

Next

/
Oldalképek
Tartalom