Eger - napilap, 1936
1936-04-30 / 69. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. április 30. ján a Keresztény és vitézi szellemről mondott magasizárnya- láiű szembeszédet. A városházán ezután kezdődőt! az értekezlet, amelyen ellőnek vitéz Kemény Alajos alezredes, Heve« vármegye vitézi tzékkepitánya üdvözölte a megjelenteket. Kiss Klárika szép virág oiokorral üdvözölte vitéz Sti nay Béla tőrzakapitácyt, ezután vitéz dr. Kits Kálmán járáai vitézi hedaagy tartotta meg ér dekes éa nagy figyelmet keltő beszámolóját a járáai ét vitézi élet legutóbbi 10 esztendejéről. Ezu'án az a hat vitézi várományos, akik a májusi országoé vitézi avatáson elnyerik a vitézi óimét: Antal Imre, Előháei László, Juhász Pál, Lipcsey János, Oláh Imre éa Stendrőváry József ünnepélyeién letették a vitézi esküt. Vitéz Ssinay Béla tábornok, iörzckapitöny fejezte be az értekezletei a keresztény nemzeti gondolat ápolását és a leventeintézmény megbeciüiéiél kérve a megjelentektől. Délben 150 terítékes társas- ebéd volt a Katolikus Legény- egyletben, ahol több pohárkő- tzöntő hangzott el. SAfiVtMÁé legbiztosabban az llvlllllnl Erzsébetfürdő iszapfürdője gyógyít! A vármegye alispánja kiírta a pályázatot a gyöngyösi városgazdái állásra Gyöngyös, április 29. Félévénél hosszabb ideje tart már a harc Gyöngyösön a múlt év őizén Endréss József nyugdíjazásával megüresedett városgazdái állás elnyerőiéért A mii időkre jellemző, hogy hónapok őta érdeklődtek jelöltek akadémiai oklevéllel, kertészeti tanintézeti és felaömez^gezdasági iskolai végzettséggel. Mindez azonban korai volt: az előzetes harcok ciak arra nyújtottak Bikáimat, bogy a gyöngyösi képviselőtestület gondolkodásában teljesen megérlelődjék a régi elv: Gyöngyös legyen a gyöngyösieké. így öli a helyzet me, amikor OkoMoafinyi Imre alispán május 15-i batáridővel meghird6tta a városgazdái állást, amelyre pályázhatnak a feczapiikola négy osztályát végzettek, azonban a várói mezőgazdasága és szőlő- birtoka kFzdhatéce céljából, magasabb képzettséggel: szölövin- celléri szakiskolával, kertészeti tanintézeti, vagy gazdasági akadémiai oklevéllel bírók előnyben részesülnek. A kérvényt Hevaivármagye alispánjához kell címezi! és a polgármesteri hivatalba kell Gyöngyösön benyújtani. A kép viselőtestület körében egyébként bárom pályázó neve van forgalomban. ezek: Zsiga István, ha- loesay L* jós és Munkácsi Ferenc. H/IH !o,yé hó 30-án IVlnj premier a KIS KORONÁBAN I Wittenberg Ernő a rádióból is közismert karmester öttagú jazz-zenekarával játszik. _________A dobnál Ficzek énekel. B erzsenyi Dániel emlékének szentelte vasárnapi gyűlését a Gárdonyi Társaság A Gárdonyi Társaság vasárnap ünnepi műsorral hódolt Bar- zsenyi Dániel emlékének, halála százéves évfordulója alkalmából. A ciszterci gimnázium tornatermében, a megjelent nagyszámú érdeklődő közönség előtt Török Kálmán pápai prelátu», a Társaság elnöke nyitotta meg a gyűlést, néhány mesteri szóban foglalva össze a halhatatlan költő értékeit. — A Gárdonyi Társaság — mondotta — nevében vallja célját és rendeltetését. — E név a magyar irodalom- történetben ércnél maradandóbb emlék. N künk Fárosz, mely rávilágít az irodilomnak femőbb hivatására. Ez a fenaőbb hivatás általánosságban szólva: az esztétikai és etikai szépségek kultuszának szolgálata. A kettős szolgálat összetevődőse biztosítja, — felül az élet szennyes po- rán, — az irő és költő emelkedettségét s szárny altatja oly esz- \ méDyek ős ideálok felé, amelyek szellemi és erkölcsi életünkre nemesítő hatással vannak. — A mai irodalomnak ily szem- ! pontból való áttekintáse ős bí- i rálata nem mentene fel mindenben és egészben a kemény ítélettől. De a kíméletes kritika választóvize e nélkül is el tudja különíteni az igazi értéket a salaktól s míg azt szellemi gyarapodásunk részeként fémbélyegzi, emezt mint értéktelent, a napi élettartamon is alul becsüli. — Az író és költő hivatása mindenkor szent feladat. Ét ha annak ideje érkezett, hangsúlyozottabban kell megszőlaltatniok a kor uralkodó eszméit s az uralkodó eszméknek oly irányt kell jelölniük, mely fajiságudk erkölcsi erejét nem sorvasztja, hanem hathatósan gyarapítja. — Eí utóbbi hivatásra vonatkozóan, Kemény Ziigmond, az irodalmi tekintély súlyával állapítja meg, hogy általában a nemzeti élet sebolssm lép uj korszakba anélsül, hogy ezt a költészet ne készítse elő s ne ő adja meg a folyamatba indult tö■ rekvéseknek a legpregnánsabb kifejezést. — Az elhivatoitafignek éppen nyelvünk és irodalmunk űjjá*züI tetősének nyíló korszakában a nemzeti szellem és nemzeti érzés egyik legkiválóbb, legpregnánsabb képviselője Berzsenyi Dániel, a magyar óklasszikai iskolának vezérköltőjs s mint ilyen, a mfgyer ódaköltészetnek halhatatlan lantosa. — Fenségesen szárnyaló költészetének forrása a páratlan erkölc i hevület, szövetségben képzeletének plasztikus hatalmával. N nci költészetében egy léha gondolat, égy könnyelmű hang, de annál több msgaiztoi; egész iránya komoly és eszményi, — állapítja meg költészetéről a magyar irodalomtörténet aeropág- jának itélőmestere: Beöthy Ziolt. — Midőn ez év során, Berzse- ryi százéves halálfordnlóján, a hálás nemzet emléktüzeket gyújtogat, a Gárdonyi Társaság a Berzi8Dyi-h9gyomácyokhoz valő törhetetlen ragaszkodással hevíti lobogásra a ráemlékezésnek kegyelettel őrzött parazsát. Társaságunk nevéhez akar méltó lenni, midőn Gárdonyi írói [leikével virraszt a Berzsenyi hagyományok fölött s nyílt vallást tesz azok mellett oly időkben, mikor a halhatatlan lantos újra cda mondhatná nemzetének: „Romlásnak indult hajdan erős magyar., Odamondhatná, hogy a nemzet és irodalma ldkimegtisztu- lássál vele együtt tekintsen fölfelé s ne feledje az ő imádségos fohászkodását, midőn lantján fel- zendíii a meghódolás himnuszát. „Isten, kit a bölcs lángesze föl nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt.,.“ — Berzsenyi halálának százados évfordulóján nem mondhatnék méltóbb panegyriizt, mint Köloseynsk e szavait: Ha költő nevet csak sz érdemel, ki nemesített érzelmeket hordoz keblében, ... ki a való életet magasabb szempontból vévé fel s dalát a szépnek és jónak s az örök dicsőségnek szentelő: valljátok meg, akkor a költő bizonyos jótevője az emberiségnek s nevét a hála tisztelet érzelmeivel kell emlegetnünk! A négy tetszéssel fogadott megnyitó után Csathó Kálmán tiszteleti tag olvasta fel «János és a bicikli» című, finom megfigyeléssel és egyéni zamatú humorral megírt elbeszélését, amely a kitűnő író előidáeában nagy hatást keltett meggyőző emberi motívumaival, változatos ős színes stílusával. A közönség a felolvasás után meleg ünnepiéiben részesítette Csathő Kálmánt. lemesfalvi Antal rendes tag vitéz Somogyvári Gyulának Berzsenyi emlékezetére irt versét adta elő őszinte érzéssel, végül dr. László Vinoa ciszterci gimnáziumi tanár, rendes tag olvasta fel «Bir/senyi Dániel emlékezete» című tanulmányát. Széles tudással, a lélekbutatő pedagógus befelé irányuló szemléletével állította össze Berzsenyi Dániel emberi és költői egyéniségének vonásait s néhány biztos vonással felvázolt korrajz keretébe költészetének jelentőségét ■ mindezeken túl halhatatlanságának okát magyarázta és méltatta. Az alapos, értékes tanulmányt a közönség állandó érdeklődése és lelkes tapsa kísérte. Az ülést, amely egyben a társaság magas színvonalú munkaévének utolsó ülése volt, Török Kálmán pápai prelátus, elnök zárőizavai fejezték b?, amelyben köszönetét mondott Eger bultűrközönségének egész év- ban tanúsított nagy érdeklődéséért. Rügylyukasztó „balálbogarak“ milliárdja? lepték el a gyöngyösi szőlőterületeket Átlagosan 50, egyes helyeken ÍOO százalék a kár Gyöngyös, április 29. Az utíbbi napokban a gyöngyösi és gyöngyöskörnyéki határban milliói számban léptékéi a szőlőterületeket a rügylyukasztó rovarok. A lakosság úgyszólván tehetetlen a kártevőkkel szemben, amelyek az enyhe tél következtében szaporodtak el ilyen katasztrófád« mértékben. Munkatársunk kint járt a határban és érdeklődött a szőlősgazdáknál a kár iránt. A nagy* rédei határban a szőlők úgyszólván le vannak tarolva, egyss részeken 100, de általánosságban 50 száz »lábos a kár. A gyöngyös-soymosi és halászi, valamint a gyöngyösi szőlőben szintén nem kisebb a kár. A hírneves visontai szőlőkben, amely a legkiválóbb és legkorábbi szőlőt szállította mindenkor a piücra, általánosságban 90 százalékos a pusztítás és katasztrófád« belyzetet teremteti ezen a virágzó szölőkultűráju vidéken. A gyümölcstermelőn intéző megállspitása szériát a járás 20 ezer katasztrális holdat kitevó szóiéiban általánosan 50 százalékos a kár. Beszélgettünk néhány szőlősgazdával, — 30 év őta nem volt ilyen csapás ezen a vidéken — mondják kezüket tördelve. Ez egy új fajta sáskajárás, amely könyörtelenül lerágja a fiatal rügyeket, sőt még a vesszőbe is befűr, úgy hogy az idéa termést alig remélhetünk. Nyakunkon a szőlőmuoka, azonban kora reggeli óráktól kezdve családunk apraja-nagyja kint van a határban és szadi a fekete bogarat, amit mi »halálbogárnak« hívunk.