Eger - napilap, 1935/2

1935-08-31 / 137. szám

IHÄ 6 FILL&B Eger, XLVL évfolyam 137. szám # Szombat ♦ Trianon 16, 1935 augusztus 31, ;R a i ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOSTAI SZÁLLÍTÁS- 3AL EGY HÖNAPRA i I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- T AKAR ÉBPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG WáüMüflYSI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG : EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT.BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Magyarország kormányzója szózatot intézett a nemzethez a magyar gyermek érdekében Nagybányai vitéz Horthy Mik­ién kormányzó tegnap részt vett Harkányban az Anyák Ünnepén éc ebből az aikalomből izőzatot intézett a nemzethez a magyar jövő: a magyar Gyermek érde­kében. — Az egész onzig tiszteletét, megbecsülését és háláját kívá­nom tolmácsolni azoknak a ma­gyar anyáknak — mondotta töb­bek között —, akik hiven és önfeláldozőan megteszik a ma­guk kötelességét a ma oly ne­hezen küzködő családdal, a tors- üldözött hazával és a válságoktól megviselt társadalommal szem­ben. Azoknak a magyar enyfik- nak, akik tudják, hogy az életnek ma fokozottabb szenvedéseiért is bőven kárpótolják őket az anyai szív mélységes örömei és külö­nösen azoknak,akik nem tévesz­tik szem elől, hogy az Isten áldását nem szabad elhárítani maguktól. — Szomorúság tóit el, ha arra gondolok, hogy az országban tok helyen és külöaöeen ezen a vi­déken egész községekben mint­egy járványezerüen pusziit egy erkölosi betegség. E romboló irányzat hatása alatt vannak, akik azt képzelik, hogy elég, ha egy gyermekük van, az majd tovább folytatja fajtájukat. El­felejtik, hogy az emberi élet sorsa Itten kezében van s igen sokszor megesik, hogy az egyet­len gyermek elhal s a szülőket öregségükre nem veszi körül a gyermekek és unokák szeretető és gondozása s nem marad egyebük egy puszta fakereszt­nél a temetóban, házuk és föld­jük pedig idegén kézre jut ha­láluk után. — Mindenkinek meg kell tennie kötelességét fajával szemben, ha nem akarja, hogy ősei templomának tornyában el­némuljanak a harangok, hogy apáinak házában idegen jövevé­nyek üssenek tanyát és hogy a föld, amelyet nemzedékeken át az ő családjának verejtéke ön­tözött, a jövőban másnak hozza a gyümölcsöt. — Az egész társadalom életé­nek alapja a házasság s annak gyümölcse, a gyermek. A család az a sej*, amelyen keresztül a nemzet tovább fejlődik és ha a sejt beteg, a nemzet is elsorvad. Valamikor a magyar nagysága egyenlő volt a ma hatalmas nyu­gati népekével. A mi nemzetünk azonban itt, a népek országűi- ján, nehéz történelmi feladatot teljesített, testével fedezte az utat, amelyen keresztül kelet hó­dító vágya a művelt nyugatot pusztulással fenyegette. Évszá­zadokon fit tizedelték a magyar népet a hősies küzdelmek. Sióm­ban kis nemzetté lettünk. Ha ma mi magunk ritkítjuk sorainkat Önzésből, vagy erkölciellenes, ká­ros irányzatnak hódolva, köny- nyan támadhat az a veszély, hegy a pusztulásnak kitett he­lyeken csupán történelmi emlék­ké válik a magyar név, amely­nek pedig fajunk belső értékei, katonai erényei és politikai te­hetsége B8gy megbecsülést szer­zett világszerte. Aki elbukik a küzdelemben, az hős, de aki ön­maga ítéli pusztulásra saját faj­táját éa engedi át másnak ősei örökét, az sem szánalomra, sem megbecsülésre nem tarthat szá­mot. — A kormány programjába veita azokat az intézkedéseket, ame­lyek a népesség megfelelő sza­porodása érdskében az ezt aka­dályozó káros irányzatok le­küzdésére, továbbá a gyerek- egészségügy és nevelés fejlesz­tésére szükségesek és ma meg­valósíthatók. Első helyen áll ezek közt az a törvényjavaslat, amely lehetővé kívánja tenni a kiebir- tok-bitbizományok létesítését, hogy a kisbirtokosoknak ne kell­jen félniök további gyermekál­dás esetén földjük felaprőződá- sától, viszont a többi gyermek, aki nem örököl földet, még min­dig elhelyezkedhetne akár más pályán, amely hajlamainak, vagy tanulmányainak megfelel, akár a közép- éa nagybirtok mező­gazdasági üzemében. Szükség van azonban az egész magyar társadalom közreműködésére. Mindenkinek, nemcsak az állam­nak és a köztestületeknek, ha­nem a vállalatoknak és a ma­gánosoknak is kötelessége, hogy egyenlő alkalmasság esetében annak adjanak munkát éc azt alkalmazzák, akinek nagyobb családja van. Mindent meg kdl tenni a házasságkötések meg­könnyítése, a gyermekágyi?* anyák megsegítése érdekében és viszont meg kell nehezíteni a válást. Az egéiz magyar társadalom lelkiismerete elé kívántam idézni mindezeket a kérdéseket, hogy ezekkel minél szélesebb körök­ben foglalkozzanak és hogy ezek' nek felkarolása és megoldása körül tegye meg mindenki a ma­gáét, ezt, ami módjában áll. A vármegye egész társadalmának részvéte mellett temették el Isaák Gyulát Több ezer főnyi közönség kísérte utolsó útjára a vármegye felsőházi tagját. Eger, augusztus 30. A vármegye egész társadal­mának nagy részvéte mellett helyezték örök nyugalomra szer­dán délután 4 órakor Isaák Gyula királyi tanácsos, nyugal­mazott főispánt, Hevesvármgye felsőházi tagját. Hátfőn délu'án fslravataiozták Isaák Gyulát a vármegyeháza tanácitermőben és a gyáizolő közönség sűrű tömegekben ke­reste fel a koporsóban nyugvó kisimult arcű halottat, hogy bú­csút vegyen a nagyképességü vezető egyéniségtől és a ciupa- szív embertől, akinek nemes alakját a szeretet és b.csülés övezte körül. Szerdán délután a vármegye­ház udvarán ravatalozták fel a díszes koporsót és már három órától sűrű tömeg feketéllett a vármegye székháza kerül. A koporsó mellett a gyászoló családon hívül helyet foglaltak a felsőház képviselői: Kriston Endre felszentelt püspök és bori Borhy György császári és kirá­lyi asztalnok, a képviselőház képviseletében Mayer János volt földművelésügyi miniszter és dr. Petro Kálmán orizággyűlési kép­viselő, a Nemzeti Egység meg­bízáséból Ivády Béla volt föld müvelésügyi miniszter, a NÉP elnöke, felsorakozott a várme­gye tisztviselői kara dr. Búzás Endre vro. főjegyző vezetésével, az egész főszolgabírói kar, a vármegye összes községi jegyzői, a Vitézi Szék, a Negyedmesteri Testület, az Egri Önkéntes Tűz­oltó- és Mentőegyesület küldött­sége. A virágokkal és koszorúkkal borított koporsó elölt Paulik Béla egri református lelkész végezte a szertartást nagy segédlettel és mondott beszédet az elhunyt érdemeiről. Az egri református- egyház ’presbitériuma zsoltáro­kat, a király és kormfinyződíjas Egri Dalkör pedig Hmzthy Zol­tán vezényletével gyászdalt éne­kelt. Á felsőház hatalmas, nemzeti- színű szalaggal átkötött babér­koszorúját Borhy György felső­házi tag helyezte el Isaák Gyula koporsójára, a Törvényhatóság és a Nemzeti Egység nevében pedig Htclry Lőrinc dr. főispán mondott búcsúbeszédet. Midőn az élet törvénye — mon­dotta — a maga kérlelhetetlen következetességével itt mostjoon* tot tesz egy munkáé és példás élet után, — eljöttünk ravatalod elő tisztelőid, barátaid, híveid és munkástársaid Isaák Gyula, és a lelkűnkben megrezdülő fájdalmas érzésekből merítek akkor, mi­dőn elbúcsúzom Tőled Heves- vármegye Törvényhatósága és közönsége és a Nemzeti Egység országos pártja nevében. Végig tekintek hosszú, mun­kás pályádon és ebben a nyil­vános elszámolásban nagyot nő a Te szerény, csendes szemé­lyed. Tizenhat éven át főszol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom