Eger - napilap, 1935/2

1935-08-31 / 137. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG ■! Ili «III 1935. augusztus 31. gabiráje, tizenöt évig főjegyzője, kilenc évig alispánja, végül fő­ispánja voltéi szülő vármegyéd­nek. Negyven évet meghaladó közpályádon végig világít egy harmonikui lélek nyugodt kőte- lességteljesítése, hölci tieztánlfi- táia. Három ideál vezette tevé­kenységedet: Atyádnak, a megye hajdani alispánjának előtted állő példája, vármegyédnek odaadó ■zeretete és a mindenek felett való köteleiségteijesítés. E hár­mas vezérelv követése következ­tében pályád nyílegyenes volt, nem voit azon kisiklás, elhajlás soha. Nam voltál harcos lélek, mégis mindig győztél, mert szív- jóságod, az ellentéteket ki; gyan- líteni tudó képességed lefagy- vérzett mindent és mindönkit. Minő bölcs isteni rendelői, hogy a világháború vérzivatara és ez azt köve'.ö felfordulás, ország- vesztés, forradalmak gyászos napjaiban a Te lehiggedt, jóság­tól sugárzó egyéniséged állóit e vármegye élén, aki simogató atyai gyengédséggel ápoigsttad, vcd- ted a reád bízott nagy család, b váraugyének izgalmaktól meg­gyötört lázas szervezetét. Nem kerested soha a reklá­mot, sem az ünneplések zijái, — életed a munkás hétköznapok áldásihoső sorozata, — halk sza­vad mégis mint a munka hatal­mas himnusza csendül most itt falénk. Mindenki tisztelt mert intakt jellemű ember voltál, — mindenki b ciült, mert lelked egész odaadásával voltál szol­gája a rádbízott közügyaek és mindenki szeretett, mert Te is szerettél mindenkit, mert ez éle­ted, az egyéniséged maga volt a megtestesített jóság és szeretet. Mint politikus is hadd tűzzek egy babérágat emléked fölé. Magyar lelked sugallatát követ­ve akkor is munkát vállaltál, mi­dőn közpályád fáradalmai után élvezhetted volna a visszavonu­lás nyugalmát. A nemzeti egység gondolata újabb tevékenységre ösztönzött és itt is példát mu­tattál abban, hogyan kell töré­keny, hajlott korú testtel, — mégis fiatalokat is megszégye­nítő, kötelességtudó fegyelmezett séggei eszmét, célt, országot szolgálni. Az ütőkor ítélete, a tettek mindent túlélő értéke Pantheoot épít azok számára, kik életük­ben kortársBikat erényekben felülmúlták; Isaák Gyula! Ha- vesvármegye érdemes volt alis­pánja! ő<i vármegyénk főidig hajtott zászlója előtt, — tisztvi­selő társaid tisztelettel megha­jolt sorfala között, — barátaid, tisztelőid, vármegyéd népe sze- retetétöl kísérve lépj be ezen eszmei Pantheonba a légy me­gyédnek, népednek követe, szó­szólója az Úr zsámolya előtt ! Isten veled! Az emlékbeszéd és ez Egri Dalkör éneke után a halottat a gyászkooiira tették és a több ezer főnyi tömeg megillc tádött csend­ben kísérte el utolsó útjára Isaák Gyula kihüit teteméi, amelyet a Fájdalmas Szűzről nevezett te­metőben helyeztek örök nyuga­lomra. A miskolci körzeti iparosgyütés egyhangúan az Iparos nyugdíjintézet felállítása mellett foglalt állást Eger, augusztus 30. A miskolci kamarai kerület iparteetületekba tömörült kézmü- iparossága legutóbb a Kamara ■zékházában nagygyűlést tartott. A tárgysorozat pontjai közül a legnagyobb érdeklődőstaziparos- ság nyugdíjszsrvezetánek meg­valósításáról szőlő nyugdijter- vezet váltotta ki, amelyet Ring Gyula az IPOK elnöke ismerte­tett. — Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjintézet felállításához az iparosoknak kell hozzájárul­niuk. A kormányok eddig azzal tériek napirendre a kérdés fölött, hogy nem lehet megolda­ni a nyugdíjkérdést,mert hiszen maguk az iparosok sem értenek egyet. A kívánságuk most az, hogy számarányuknak megfele­lő támogatást kapjanak a kor­mánytól. — Kétmillió pengő volna az az összeg, amivel az államház­tartásnak hozzá kellene járulni évente ez iparos nyugdíjintézet­hez. — Minden iparos iparigazol­vfinya kiállííftsafeo.* fizesse be a nyugdíjintézetbe való belépés fel­vételi díját, valamint egy évi tagsági dijat.— Ezzel el lehetne , érni, hogy csak azok mennének iparos pályákra, akik megfelelő tőkével rendelkeznek ■ nem pe­dig azok, kiknek már semmi veszteni valójuk nincs. — Mert ezek konkurrálják la a régi tiiz- tességes iparosokat. A befizetett összegeket forgatni kell, hogy azok ne vesszenek el a gazda­sági élet számára. 8 millió pen­gő volna az, amit az iparosság befizetne. Ez az összeg 10 év alatt 100 millió pangóra szaporodna, mely összeggel függetleníteni tudná magát az iparosság min­den idegen befolyástól. — Ciak az lehessen önálló iparos, ki megfelelő képzettség­gel, tökével rendetkezlk. Törvé­nyesen kötelezni kell minden kis­iparost, hogy belépjen a nyug­díjintézetbe. A biztosítási díjak havonta 2.60-iől 26 pengőig ter­jednének, melynek fejében az iparos negyven évi lefizetés után havi 20 tői 240 pengő nyugdíjat élvezne. Tízévi befizetés után a biztosítási összeg 40 százalékát, azonfelül mir dán évért kétszáza lékkai többet kapna a biztosított. — Ha törvényerőre emelked* nők a tervezet, az OTI nak át kellene adni a tanoncok és se­gédek által befizetett összegeket, melyek eddig elvesztek, ha ezek önálló iparosok lettek. Ring Gyula érdekes fejtegeté­seit nagy figyelemmel hallgatta vég’g és négy lelkesedéssel fo­gadta el a Kamara gyűlése. Túlzottak uoltak a gyöngyösi jégkárokról elterjedt első hírek Egy ember meghalt, másik megzavarodott a keddi viharban. Gyöngyös, augusztus 30. A keddi viharéi jégverés ha­tásának ksp j most már teljesen kibontakozott és megállapítható, hogy a jégkárokról elterjedt első híreket eltúlozta az ijedelem és a kétségbeesés. A károk nem bi­zonyultak olyan nsgyoknak, mint amiaőknek látszottak, mert a jőgfalhők Gyöngyös város fe­lett haladtak el. A jégkárok nem veszedelmesek Orosziban és Abasároa, még kisebbek Nagy- rédén és Gyöngyösiolymoson. A jégkár hírére, tegnep a gyöngyösi exportpiac árai igen felszöktek, de a mai erős felho­zatal következtében ismét vis­szaestek. A keddi viharnak áldozatai is vannak Gyöngyösön. Tóth Ist­ván 54 éves gyöngyösoroszi jó­módú gazda «z esti órákban haza felé tartott a városból, a- mikor a község előtt utőlérta az or­kán és egyik villám közvetlenül mellette csapott le. A villám­csapás következtében Tóth sziv- szélhüdéet knpoU és meghalt. Ezenkívül még egy tragé­diát okozott a hatalmas vihar. Este fél 8 éra tájban tele fonon értesítették a mentőket, hogy a Jókai Mór utcábeu egy teljesen mezítelen ember tart befelé a városba. A mentők ki­vonultak és beszállították az is­meretlent az elmegyógyintézetbe. A feltett kérdésekre zavaros fe­leleteket edoit s állandóan ezt hajtogatta: Hol az apám? Ma reggelre azután a Toka patak partján szőlőjükbe tartő gazdák ruhát találtak, mely minden va­lószínűség szerint a beszállított ember tulajdona. A zsebekben talált iratokból kiderült, hogy a gyanús egyén Kovács József jászberényi illetőségű, 35 éves munkanélküli cipészsegéd, aki Hatvanból Gyöngyösre tartva a patakban megfürödött, itt utőlérte a vihar és ruháját ott­hagyva, rémületében a városba rohant, közben a borzasztó él­mények hatása alatt megzava­rodott. Eger város lépéseket tesz * a Sóház utca rendezésére Az érdekeltek egy része hajlandó hozzájárulni a költségekhez. Évák óta városrendészeti, köz­egészségügyi, sói közbiztonsági okok is sürgetik a Szvorényi utcát az Arany Jánoj utcával összekötő Sőház utoa megfelelő rendezését. Tulajdonképp utcá­ról nem is lebet beszélői, mert a Sóház «utca« ezőbarforgő sza­kasza mindössze másfél méter széles köz, mactkakövas, állan­dóan szennyvizes, sötét sikátor, amely csak gyalogközlekedésre alkalmas, illatve arra is csak a környék rákényszerített lakói használják fel, ha nem akarnak a Telekesy utcáig vargabetűt csinálni. Az Egert-járő idegenek ha véletlenül belstévednek a nyugalmasabb, da az idegenfor­galom terén feltétlenül kisebb igényekkel jelentkező középkor jellegét híven őrző sikátorba — elképedve támoiyognsk keresz­tül rajta, joggal kérdezvén : Eger­ben ez is lehet? Az érdekeli lakók már évek óta mozgalmat indítottak a Ső­ház utca megfelelő kiszélesítése és rendezése érdekéban. A ren­dezés úgy oldható meg, ha a Sőház- és a Szvorényi uíei sar­kán álló pinceépületet, amely özv. Heissler Árpádné tulajdona, lebontják. Az özvegy kezdetben 9000 psngöt kért az ingatlanért. Az érdekeltek elvben hajlandók voltak hozzájárulni a vételhez, azonban a vételárat túlmagas- nak tartották. HeiislernS most ajánlatot tett a városnak a pince megvételére. 5500 pengőért hajlandó átadni azt kőszpénzáron. A város a legutóbbi közgyűlésen foglalko­zott az ajánlattal s az állandó válaiztmány javaslata alapján úgy határozott, hogy meghall­gatják az érdekelt háziulsjdo- noiokat: hajlandók-e a vétel­összeg felét átvállalni, ebben az esetben a város lépéseket tesz a pince tulajdonosánál az ingat­lan megvétele ■ a Sőház utca megfelelő megnyitása, illetve rendezése iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom