Eger - napilap, 1935/2
1935-08-24 / 133. szám
Asa 6 filler Eger, XL VI. évfolyam 133. szám ♦ Szombat ♦ Trianon 16, 1935 augusztus 24, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSBAL EOT HÓNAPRAi I PENGŐ 50 FILLÉR, RE GYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES BZÁM ÁRA HÉTKÖZ- HAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAEARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Segítség az Iparnak és kereskedelemnek Amikor a kormány a gazda- adósságok szabályozásáról kiadott rendelettel az önhibájukon kívül eladósodott gazdák, elaöaozban pedig a legkiaebb gazdaaági alanyok aegítaégére aietett, ennek a asükaégazerü azociália védelemnek a nemzet nagy egéazére kiható jelentősé- gét éa gazdaaági értékét azzal igyekeztek némelyek lefokozni, hogy a kormány egyoldalú ősz- tályvédelmet rendazereilt, megfeledkezik a gazdákhoz haaonló helyzetben lévő máa társadalmi osztályokról. Nem Vették figyelembe, hogy az agrár Magyar- ország alfpja, oreje mégis csak a földmivelö réteg. Nem akarták meglátni, hogy ez a gazdaosztály önhibáján kívül összeroppanás előtt áll, hogy a mezőgazdasági termelés megállóit és — mint a miniszterelnök annakidején mondotta — az egyhelyen topogás vigasztalan képét mutatta a gazdaaági élet, hogy azután lefelé induljon a lejtőn és megával rántja a gazdasági élet ezer szálával hozzáfűzött ipart és kereskedelaaet is. A gazdavédelemmel tehát a nemzet alapját erősítette a kormány. A további népies szociális gazdaságpolitikai alkotások sorozatában uj fejezetet jelent az a rendelet, amely a gazdasági haladásnak az ipar és kereskedelem által régen panaszolt egyik nagy akadályát hárítja el az útből. Ez a rendelet a társadalombiztosítási járulék és kamat- hátrálékok ügyét rendezi a méltányosság és igazságosság törvényei alapján és pedig ügy, hogy ezeket a terhehet részben törli, réizben pedig elviselhető fizetési módozatokat állapít meg. Nem volt könnyű feladat ennek a kérdésnek a megoldása. A termelés ős a munkaadók érdekében könnyíteni kellett a felszaporodott terheken, hogy ezen a téren is megszűnjék az egy- helybentopogás, másrészt azonban úgy kellett ezt a műveletet végrehajtani, hogy a munkások járadékainak folyósítása továbbra is akadálytalanul biztosítva legyen. A rendelet mindkét fél érdekeinek gondos szemmeltar- tásával találta meg a helyes megoldást. A kormány, amikor a társadalom minden rétege a válságszülte terhek súlya alatt görnyed, ezzel a rendelettel nemcsak azokat állítja talpra, akiken közvetlenül segít, hanem megteremti számukra az uj vállalkozások lehetőségét, tehát közvetve uj munkaalkalmakhoz juttatja a kétkézi munkásság tömegét. Jellsmző, hogy ugyanazok, akik annakidején a gazdavédelem egyoldalú volta miatt eléggé hangosan panaszkodtak, most Eger, augusttus 23. Eger város képviselőtestületének legközelebbi, szombati közgyűlése — a kibocsájtott meghívó szerint — véglegesen letár* gyarja a síkfőkúti és felsötárká- nyi nyaralótelepek megvételének kérdését,, amennyiben az elöljá- rőság előterjesztést tesz a két objektum vételárának a költség- vetésbe való beillesztésére, A Gallasy Lászlótól megvásárolt erdőbirtok ára fejében 10 ezer pengő, a birtokos részéről biztosított szolgalmak fejéban évi 500 pengő kiadást s a felsőtár- kányi nyaraló szálló vételárának háromezerpengős résztörleszté- sét javasolja a költségvetésben biztosítani az elöljáróság. Öiz- szesen tehát 13 és fél ezer pengő új kiadásra kell fedezetet megjelölni az 1936. évi költségvetésben az üdülőtelepek létesítésére, de még további űj kiadásokról is lesz sző, mert a város 30 ezer pengő kölcsönt kér az államtól, ennek a törlesztéséről is gondoskodni kell s az idegen- forgalmi propaganda és vendéglátás is támasztanak bizonyos követelményeket a költségvetéssel szemben. A Bükk fejlesztése igen fonamikor a kormány ezon az iparos és kereskedő osztályon segített, amelynek éppen ezek a hangadók követelnek a gazdával egyenlő védelmet, mélységes csendben vannak, mintha tudomást sem akarnának venni, milyen nagy lendületet ad ez a kormányintézkedés a gazdasági megmozdulásoknak. Annyit pedig elvárhatott volna a tárgyilagosság szelleme, hogy a rendeletét részletesen ismertetve megállapítsák azokat a területeket, amelyeken a jótékony hatás bekövetkezik. Ezzel a felvilágosító munkával hozzájárulhattak volna a vállalkozási kedv fokozásához. tos idegenforgalmi, tehát gazdasági kérdés. Természeti szépségekben való gazdagsága, változatossága messze felülmúlja a Mátráét, a Mátra csak ott van előnyben, hogy üdülésre alkalmas vidékei közelebb esnek a fővároshoz, könnyebben megközelíthetők, végül nem lehet elfelejteni, hogy kiváló idegenforgalmi intézményekkel felszerelt Mátra divatban van. A Bükk megérdemli a fejlesztést, azonban meggondolandó, hogy a városi költségvetés sovány tételei közé nem kockáza- toi-e tizennegyedfőlezer pengős űj kiadás beállítása az 1936. évre s a további évek is birják-e a fejlesztés tempóját. Többfelöl és többször történt hivatkozás Gyöngyös példájára. Ott azonban egészen más a helyzet. A gyöngyösi Mátra a város tulajdona, míg a felsőtárkányi üdülőtelep idegen terület. Ezenfelül Gyöngyös nem vállalt tényleges anyagi kiadásokat a Mátra fejlesztésénél. Minden, ami a Mátrában épült, állami, vagy magántőkével épül», a város mindössze annyit tett, hogy ingyen, vagy rendkívül olcsó áron bo csájtott telkeket az állami és magántőke számára. Ez természetesen nagyon kedvezett az építkezések megindulásának. További előnye a mátrafejlesztés- nek — azon felül, hogy a gyöngyösi pieo nagy fogyasztókat kapott az idegenforgalmi intézményekben, — hogy az új épületekre engedélyezett adókedvezmény megszűnte után az adók Gyöngyös város közpénztárába folynak be, míg itt Felsőtárkány és Noszvaj községek háztartását gyarapítják majd; ezenkívül Gyöngyös ott is megtalálta számítását, hogy a mátrai telepítésekben jól fizető üzemi fogyasztókat nyert. Az Eger környéki Bükk fejlesztésénél azonban a város kétségtelenül rizikót vállal, bármennyire is sok reménnyel kecsegtet az a helyzet, hogy a turistaegyesületek bükki menedékházai nagy látogatottságnak őr- vnndenek. Nem tudjuk, hogyan sikerül az elöljáróságnak és a közgyűlésnek ezeket az aránylag nagy összegű tételeket beilleszteni a költségvetésbe, de meggondolandók az űj költség- vetési terhek, különösen akkor, amikor az elmúlt években 5 pengős terheket is kénytelen volt lefaragni a költségvetési bizottság a bevételi eredmények nagymértékű csökkenése miatt. Végül, az elvi aggodalmakon tűi, különösen nehéz a helyzet most, amikor a fagy az adófizető polgárságot a szőlő és gyümölcstermelés katasztrófáján keresztül a földre terítette, így tehát a városi háztartás soha nem tapasztalt súlyos helyzetbekerülhet. Korántsircs szándékunkban a fejlődés útjait kifogásokkal eltorlaszolni, ha a fejlesztés tervei minden szempontból szerencsések mondhatók, azonban a felsorolt aggodalmak a polgárság nagy részét foglalkoztatják, ami a legnagyobb óvatosságra hívja fel a város képviselőtestületének és vezetőségének figyelmét a bükkfejlesztés terveit és tempóját illetően. Egy erős városi háztartás kibír i'yen beruházásokat, azonban Eger háztartása valósággal a levegőben lóg, hiszen fizetési kötelezettségeit is alig tudja tel- eiíteni. A legnagyobb óvatossággal kell eljárnia a város vezetőségének a Bükk fejlesztésénél A szombati városi közgyűlés dönt a síkfőkúti és felsőtárkányi üdülőtelepek költség- vetési fedezetéről
