Eger - napilap, 1935/2
1935-08-24 / 133. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. augusztus 24. Igen sok egri gazda nem kaphat fagykár miatti adóelengedést, mert nem jelentette be az új szőlő- telepítéseket A jövő héten megkezdik a hatósági helyszíni kárbecslést A tavaizi fagykársujtotta szőlősgazdák, mint ismsretes adó- elengedésben részesülhetnek. Az adóelengedés a hatósági kiküldöttek által a helyszínen esetenként foganatosított hivatalos kárbecslés alapján történik. Az adóelengedés Eger város szőlősgazdáinak majdnem teljes egészét érinti, mert alig van gazda, akinek birtokát a tavaszi fagy pusztitásai megkímélték volna. A hivatalos kárbecilést a pénz- ügyigazgazgatóság a városi hatóság kiküldöttjeinek a közreműködésével a jövő héten, valószínűleg már a hétfői napon megkezdi a határban, esetenként bírálva el, hogy a szüret idejéig az időjárás mennyit javított az első fagy pusztításaitól letarolt szőlőkben és jelenleg mi a tényleges kár. A kárfelvétel azonban csak a kataszteriig nyilvántartott szőlőterületekre vonatkozik, aminthogy adóelengedésben is csak a kataszterbe felvett szólók tulajdonosai részesülhetnek. Érdekes helyzet alakul etekintétben és p^dig a gazdák kárára. Bár rendelet írja elő, a gazdák közül igen sokan elmulasztották bejelenteni az új szőlőtelepítéseket s ezeknek a gazdáknak birtokálloaányát a régi állapot szerint tartja nyilván a városi birtoknyilvántartő hivatal. Hozzávetőleges számítás szerint mintegy 400 holdoyi szőlő- területet nem mint szőlőt, hanem mint egyéb művelési ágú területet tart nyilván a hivatal. Ezek után a szőlősgazdáknak járó adőengedmény természetesen nem kérhető. Sok gazda tehát sokkal nagyobb mérvű adóelengedést vár fagykárosodása után, mint amit remélhet a bejelentett szőlőterület nagyságához mérten. Ezek a gazdák tehát helyesen teszik, ha az űj t telepítésű szőlőket bejelentik a hatóságnál, annál is inkább mert egy éven belül ezt minden következmény nélkül tehetik meg, az egy évi türelmi idő után azonban súlyos bírsággal kell számolniok a bejelentést elmulasztóknak. Rossz az idő a repülőkre Komoly eredmény nélkül oszlik fel az első országos repülőtáborozás Gyöngyösön Gyöngyös, augusztus 23. A pipishegyi vitorlázó repülőtábor pilótáit tétlenségre kárhoztatta a kedvezőtlen időjárás. Két nap múlva vége van már a táborozásnak, de eddig még semmi különösebb eredmény nem mutatható fel. Tóth Gáza professzor meteorológus őrákhosz- szat szomorú arccal fogja rövidhullámú készülékén a lesújtó időjárási jelentéseket, műszereivel kutatja az eget és adja tud- tukra a vitorlázőrepüiőknek: eső, szélcsend, vitorlázásra nem alkalmas időjárás. Hosszú szárnyukat elnyújtva békés csendességben fekszenek a hangárokban a gépek: Karakán, a Gyöngyös 33, a Grunau Béby, a Professzor, stb. CLak a Zöglingek hiányoznak állandóan, a Zögling mindég munkában van, legyen a szél bármilyen kedvezőtlen irányú is, a Zögling mindég repül. Még esőben is. A budaörsi MÁV repülők már el is jitaztak. — Minek maradjunk — mondták — hiszen úgy sem lesz szél. A tábor legjobb pilőtái: Do- monits Mihály, Kelényi László, Molnár Árpád, Rábel József fejüket lógatva, zsebredugott kézzel szomorúan sétálgatnak. Oiy- kor fel-felütik fejüket egy szellő érintésére, szeműk a szélmérőre tapad ... de hiába ; a szél csak nem akar erősödni. Csak az »A« , vizsgás repülők örülnek: nekik kedvez az időjárás, ők erős szélben még nem repülhetnek. Bánhidy Antal mőtoros repülőgépe jelent csak némi örömet a »szélimádők szektájának». Különösen, ha motoros körrepülésre kerül a sor. Már a gyöngyösi MOVERO tagjai közül is többen repültek a Hungáriával, sőt start után ál is vehették a kormányt. A táborban a célleszállási verseny okoz még némi izgalmat. A látogató közönség is erősen drukkol kiválasztott repülője mellett. A versenyek 25-én befejeződnek. Ha addig nem lesz erősebb szél, kumulusz- vagy termik-képződés, az első országos vitorlázőrepülők táborozása nem érte el célját, komoly eredmény nélkül oszlik fel. A pénzügyminiszter dr. Hedry Lőrinc főispán és dr. Bobory György országgyűlési képviselő jelenlétében megtekintette a vármegye aszály- snjtotta vidékét (Tiszafüredi tudósítónk jelenti:) Azok a panaszok, amelyek Hevesvármegye tiszántúli részéből állandóan felhangzanak a katasztrőfális időjárás miatt, a Tiszántúl kivételes halyzete, ami évek hosszú sora óta az elemi csapások kétségbeejtő sorozata után alakult ki, arra indították Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert hogy személyesen is meggyőződjék a lakosság viszonyairól és reménységet vigyen a sokat szenvedett tiszántúli népnek. A pénzügyminiszter dr. Hedry Lőrinc főispán és dr. Bobory György országgyűlési képviselő társaságában látogatta meg Heves vármegye tiszántúli részét s először Tiszafüreden állt meg. A községházán meghallgatta a hatóságok jelentését a gazdasági helyzetről, hosszasan és részletesen elbeszélgetett a gazdákkal a súlyos adóterhek csökkentéséről és megbeszélést folytatott a végleges földteherrendezésről. Különösen érdeklődött a miniszter a hitelező pénzintézetek magatartásáról, mire a gazdák előadták panaszaikat. Délben, a tanácskozásokat megszakítva, a miniszter kíséretével bejárta az aczálysujtotta vidéket s különösen Pusztakőcson, Nagy- ivánon, Tiszaörsőn időzött bosz- szabb ideig. A miniszter mindenütt megnyugtatta a kétségbeesett gazdatársadalmat s a föld- teherrendezés sürgős rendezésére s az adóterhek enyhítésére ígéretet tett. Több gazda adó- könyvét is magával vitte tanulmányozás végett. Délután még megtekintette az ármentesítési munkálatokat,majd visszautazott Budapestre. fiz egri ügyvédjelöltek is tiltakoznak az új ügyuéöi rendtartás ellen Szombaton megalakítják az ügyvédjelöltek országos szövetségének egri csoportját Eger, augusztus 23. Megírtuk, hogy az Egri Ügyvédi Kamara nagyszabású, demonstratív gyűlésen foglalkozik az űj ügyvédi rendtartás tervezetével s a Kamara elnöke, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő a rendkívüli közgyűlést augusztus 25-én, vasárnap délelőtt 11 őrára tűzte ki. A heves- megyei ügyvédség közötti jő viszony ápolására és Hatvannak a vármegye életében való jelentősége hangsúlyozására a Kamara elnöke Hatvanba hirdette meg a közgyűlést, ami az egész ügyvédi kar osztatlan helyeslésével találkozott. A rendkívüli közgyűlésre a vármegye egész területéről egybegyűlik az ügyvédi társadalom és memorandumban juttatja el álláspontját az igaz- ságügyminiszterhez. Az űj rerdtartás tervezetével kapcsolatban ugyancsak az ügyvédjelöltek is tiltakozó megmozdulásra készülnek, ami érthető, hiszen a zárt szám rendszere meghatározhatatlan időre visszaveti őket attól, hogy irodát nyissanak ős a kaució kérdése is súlyosan nehezedik az ügyvédi karba lépő fiatalságra. Az Egri Ügyvédi Kamara jelöltjei augusztus 24 én, szombaton délután 4 őrakor a törvényszék I. számú tanácstermében nagygyűlést tartanak, ahol részletesen megvitatják az uj rendtartást, egyben megalakítják az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének egri[cioporljál, hogy szervezetten vehessenek részt érdekeik védelmében. A nagygyűlés határozatát a vasárnapi kamarai közgyűlésen ismertetik és az ügyvédi kar felterjesztéséhez csatolják. „Mutass gyorsan tíz pengőt, különben elfonnyad a derekad“ Egy bájoló cigányasszony esete a hiszékeny tarnaszentmiklósi menyecskével Tarnaszentmiklőson két asz- szonnyal a főszerepben bonyolódott le ez a kis mágikus vígjáték vagy a szereplőkre nézve esetleg tragédia. — Bárdy Jánosnő vajákos cigányasszonyt, akinek sajátja a bűvölés, bájolás, egyszóval a szemmelverés, Tóth Mihályné tarnaszentmiklósi főldművesasz- szony feljelentette, mert tőle 12 pengőt ellopott. A tárgyaláson Tóth Miháiyné a feljelentést oda- mődosította, hogy ő adta a pénzt a bűbájosnak és így a cigányasszony ellen az eljárást meg-
