Eger - napilap, 1935/1

1935-06-16 / 95. szám

1935. június 16. EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSiG VÉGIG A NYÁRI SZÍNEKBE ÖLTÖZÖTT GYÖNYÖRŰ MÁTRAFÜREDI VILLAVÁROSON Gyöngyöt, június 15, Elesel füttyén! a Mátravaiút kis mozdonya, amikor 20 par- oes út megtétele után megáll. Leszállás. A csinos kis állomá­son sürgés-forgás. Egyensapkás hordárok kiabálják a különböző penziók neveit. Szinte hihetet­lennek tetszik ez az élet, ez a forgalom, ami itt van. Útnak indulunk. Mögöttünk franciául, távolabb cseh nyelven beszél­nek. Penziókról van szó, dícié- rik a kényelmet, a nagyszerű látnivalókat és olcsó árakat. Az úton építési anyagot szállító szekerek. Építenek, nem sókáig, csak még néhány napig, muri a főszezon beálltával minden épít­kezést be kell szüntetni, nehogy ezek zavarják a nyaralók nyu galsaát. Egy év alatt olyan vál­tozás, hogy az ember alig is­meri fel magát. Ahol tavaly még erdei út vezetett, ma már gyöcyőrű, modern stílusú eme­letes villák álienak. Hiába, itt minden rentábilis: itt a befek­tetett töke kama'ozik, dúsan ka­matozik. Bizonyára ezt tudja a PogáDy-nyaralő tulajdonosa is, ezért építette meg 32 szobával Mátrafüreden az első fgizi negy- szabúsú épületet, 2 hatalmas, táncolásra is kitűnően elktlm&s terrasszal, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Alföldre. En nek a panziónak egyébként, mint megtudtuk, érdekessége, hogy a nyaralók közül minden évben 2-4, mint jegyespár megy el. A másik nagy penzió, néhány méterrel feljebb Ivanits Imréé, aki szintén kiszépítatta kéteme­letes épületét és a terrasz kiépí­tésével még kedvesebbé vará­zsolta. Visszafordulunk. A vá­rosi szálló előtt állunk. Délu án 5 óra van. Zene szól és táncol­nak. 30 szoba van itt és már mind hetekre foglelve, mondja a bőrló Saár Miksán'. Tovább megyünk. A Tanitókháza bérlője Bottfalvy Pál. Az idén jól be­rendezkedtünk, kezdi a beszél­getést, a múlt évben annyira megkedveltek btnaünke', hogy a Tanitókháza 16 szobája mellé még 5 villát is kibéreltem, úgy, hogy jelenleg 45 szobával vár" juk a szezont. Szemben a Tani- tőkházával áll a gyöngyösi re álgimnáziusi Ssgélyzőegyletének 15 ezer pengőért épült gyönyö­rű kis villája, amelyben Hajdú Béla orvos 30 gyermek számára üdülőt és szeptemberben pedig erdei iskolát fog megnyitni. A pesti villasorra jutottunk. Előt­tünk halad a város öntöző ko­csija. A fenyves felől őzondűs levegőt hoz felénk a szellő. lit volt a legtöbb építkezés. Évek óta álló kényelmes családi nya­ralók mellett modern, halaimrs panziókat emel itt a gyöngyösi üzleti érzék. Az első ilyen épü­let Brüok Miklós: Ama Mám penziója. — Minden vágyam az volt — mondja — hogy itt vil­lát építhessek. Bár évekkel ez­előtt tettem volna. A Lugmayer penzió egyike a legszebb kis villáknak, mely gyönyörűen parkírozva, kétség­kívül az ott nyaralók legké nyelmesebb üdülési lehetőségét nyújtja. Felfelé haladunk az ülőn. Msssziről csábítóan tekint felénk egy csinoi emeletes épü­let, a N.gy penzió. A bérlő Gross Sándor elismert szakem­ber, ő bérelte éveken keresztül a gyöngyösi Kereskedelmi Csar­nokot. Mosolyogva fog. d ben­nünket. — 42 szobám van kiadó, aki a zajt kedveli az jöhet ebbe ■ az emeletes épületbe, aki azon­ban a csendet szere i azt elhe­lyezhetem a 4 bérelt családi vil­lámban.— A szobákban: vakító fehérség és tisztaság sciadenütt. — Pünkösdre minden szobám foglalt volt és most már Pozsony­ból is vannak jelentkezőim —, mondja az öreg űr kedves mo soilyal. Néhány kisebb családi villa épül erre. Visszafordu'unk. Az út mindkét oldalán parkíroz­nak, öntöznek. A hásgoedozók készülődnek, mert nemsokára jönnek az egyetemi tanárok, kúriái birők, ezredesek, ekik már évekkel ezelőtt felit merték a Mátra nagyszerű üdülési lehe­tőségét és minden évben itt töl­ti z szabadságukat. Az út bal­oldalán egy űj villa ragadja ma­gára figyelmünket. Az ajtó felett olvassuk: Szívós penzió.Teljesen űj épület. 15 szobával. Minden 3 Várható időjárás ?| » f {fáií&eé... szoba a kényelem ős ízlés cso­dája. A fulajdonos a kertbe ve­zet. Kis hidak, vízesések, ked­ves rejtett padok. órákig is el lehet bolyongani a tekervényes útikon. 7 óra van, sietünk a Mátravasűlhoz. Az országút porfelhőbe burkol­va húzódik a vasút mellett. Ez ez egy probléma van még itt hátra! És akkor, ha az űt hé­zagmentes burkolatot kap, a fej. lödés kiaknázhatatlan lehetősé­gei állanak Mátrafüred számá­ré. A vonat indul. A psrronon állunk. A járat dupla szemel vénnyel halad, még sem kap- tűrik helyet. Késtünk . .. Kárde zem a kalauzt: Ugyan, meny­nyien utazhatunk lefelé? — 250 hangzik a rövid válasz, — ■ ezzel elértük ebben az évben a A meghűlés élsó jeleinél vegyen nyomban ASPIRIN TABLETTÁKAT Ügyeljünk a /'tTN „TSAtER“ k e r e s 11 r e, /bay er) mely minden tablettán látható. vjtv' .magyar gyártmány _ Gyógyszertárakban kapható. . 12 ezret az utasforgalomban. Ki hitte volna még tíz évvel ezelőtt?... Mátrafüred rövid évek alatt a Mátra foglalatának lrgragyogóbb ékszere s Gyön­gyös boldogulásának, gazdago­dásának feltárt aranybányája lett. Sz. i. Szombaton és vasárnap este tánc a Koronában Eger és Gyöngyös kulturális alkotásait elragadtatással szemlélték a két uáros finn uenöégei akik a magyar-finn rokonság ápolására jöttek Magyarországra Az Európa közepén szigetként állő rokontalan magyarság min­denkor különös testvéri szere­tettel gondol az északi kis or- szág gyermekeire, akikben a tu­dományos kutatás közvetlen vér­éé nyelv-rokonainkat ismerte fel. Talán sahol másütt a világon nem szeretnek úgy bennünket, sehol másütt nem b.c.ülik és dicsérik úgy nyelvünket költe­ményekben és regényekben, mint Fianorizágtnn. Csak természetes ilyen körül­mények fcfczött, hogy mi magya­rok is szivünk minden szerete- tével fogadtuk a finn és észt vendégeket, akik a pünkösdi ün­nepik alkalmából ellátogattak hazánkba. D.\ Lukinich Frigyes, a Turáni Társaság és a Finn- Ugor Kuliurá is bizottság titká­ra vezette őket magyar földön, aki elmondotta munkatársuLknak, hogy a Turáni Társaság teljesen önzetlenül és a legűf gyobb kész­séggel segíti elő a finnek, esztek magyarországi utazásait, tisztán a néprokonsági eszme propagá­lására. Hatalmas sárga autóbuszon harmincötén érkeztek a finn és észt vendégek, közöttük höl­gyek is szép számban. Becsen át érkeztek hazánkba és a fő­városból naponta kirándultak a magyar vidék ős vidéki váro­sok megtekintésére. — Szerdán Gyöngyöst, Mezőkövesdet és Egert nézték meg. Gyöngyösön különösen a Szent Bertalan templom orgonája keltette fél á vendégek érdeklődését Elias Kiiarmies neves finn zeneszer­ző, Tampere város zeneigazga­tója fel is jegyezte ez építő Rieger-orgonegyár címét és mint mondotta, igyekezni fog a gyár­tól Finnország részére megren­deléseket eszközölni. A H*niiz- tér láttán így fakadtak ki a finn testvérek: — Látszik, hogy önök nem éltek évszázadokon át orosz já­rom alatt éi így építhették, ren­dezhették városaikat. Mi csak 1917 tői kezdve tehejtjük meg ezt. Az önök kultúrája évezre­des, a mienk, sajnos, ciak évti­zedes. Égerben Kárctos Béla mér­nök, a városi Idégehforgelmi Hivatal vezetőjének kalauzolá­sával tekintették meg a várat, a történelmi és művészeti emlé­kekéi. Este a Koronában vacso­rán vettek részt a finn és észt vendégek. Több finn és észt újságíró is volt közöttük. De itt volt Rosti Elő a tampesei nem­zeti szíoház igazgatója is. Andres Joasalu, a «Kaja» c. taliinni észt lap gazdasági szer­kesztője elragadtatással beszélt Egéé ősi kultúrájáról, a várról, a licaumről és a minaretről és a magyar mezőgazdaságról. Eero Rekola, a «Aamulehti» c. igen tekintélyes nagy lap szer­kesztője ezeket mondotta ma­gyarországi élményeiről: — Nagy örömemre szolgált, hogy résztvehettem ebben az utazásban. Elámulva nézem a

Next

/
Oldalképek
Tartalom