Eger - napilap, 1934/2

1934-09-22 / 178. szám

Ä H Ä 6 PILLÉÉ Eger, XLV. évfolyam 178. szám ♦ Szombat ♦ Trianon 15, 1934 szeptember 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­BAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP :: :: 10 FILLÉR. :: :: SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KŐNYVNYOM- DA. — TELEFON: 176. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SS VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Armentesitik Poroszló és Újlőrinclalva területét Borsod és Heves vármegye érdekeltségei közös ármentesítő társulatot alakítanak A hosszú évek éta ismétlődé, katasztrofális hatású árvizek egyre jobban sürgették az ár- mentesítés évek óta vajúdó kér­dését. Haves vármegye déli ré­szén különösen Poroszló és Űj- lörinctalva községeket fenye­gette és pusztította tavasz ide­jén az áradás s ugyancsak ve­szedelmes volt a helyzet Dél­borsodban is. A borsodmegysi áradások in­dították elsősorban a kormányt arra, hogy intézkedéseket tegyen az árvízveszedelem leküzdésére és három évi munka után sike­rült is nagy területet megvédel­mezni. Ugyancsak megindultak kisebb munkák Htsvesvármegyé- ben is, főleg az útépítési Prog­ramm keretében, olyanformán, hogy a töltésen lévő utakat ma­gasabbra emelték. Az eddig végzett inunké azon­ban nem volt elegendő. Különö­sen Hevesmegyében nem, mert Borsodban erősebb védelmet biz­tosított a kormány s félő volt, hogy ennek következtében Alsó- hevesre zúdulnak a Borsodban megfékezett víztömegek. Ezért múlhatatlanul szüksé­gessé vált, hogy a védelmet to­vább folytassák. Borsodban még 40 ezer hold terület nincs véde­lem alatt, a poroszlói részek pe­dig 8 ezer holdról való gondos­kodást tesznek szükségessé. Eze­ken a területeken már régebben akartak ármentasítő társulatokat szervezni, azonban már több íz­ben sikertelen volt ez a törek­vés, mert az érdekeltek magas­nak találták a járulékokat. Most a kormány ankétot hívott össze a földmivelásügyi minisz­tériumba, az érdekelt tárcák és vármegyék bevonásával ahol He­vesvármegyét Okolicsányi Imre alispán képviselte. Az értekezleti tárgyalások alap­ján elhatározták, hogy a két vár megye érdekeltsége együttesen ármentesítő társulatot alakít, megállapították a munkálatok költségeit és azt, hogy milyen arányban fognak a költségek­hez hozzájárulni az államkincs­tár, az érdekeltség és az érde­kelt vármegyék. Remélhető, hogy a részletek megállapítása nem lesz kárára az általánosan elgondolt terve­zetnek. Eger, szeptember 21. Az egész ország orvostársa­dalmát rendkívül érzékenyen érintette az a harc, amely a kö­zelmúltban robbant ki az Orszá- gos Orvosszövetség és a kor­mány között. Az Országos Tiszt- viselői Betegsegályezési alapból, a kormány a tisztviselők ingye­nes kezelésére 400 orvosi állást szervez, ami által az amugyis gazdasági bajokkal küzdő orvo­sok pacienturáját erősen meg­szűkíti. Azok az orvosok pádig, akik a pályázaton esetleg siker­rel vesznek részt évi 120 F-től, évi 3100 P-ig élvezik majd a tiszteletdíjakat, s így nem sok garancia van arra, hogy az éh­bérért dolgozó orvos a tisztvi­selö-bateget ügy kezeli majd, mint az OTBA alapon kívülálló fizető betegeit. A pénzügyminiszter a hivata­los lap legutolsó számában újabb 80 OTBA orvosi állásra hirdet pályázatot. Ezzel 480 orvos ál­lami fizetését biztosítja, (évi 120 P-től 3100 pangóig), de hogy mi történik a többi orvossal, akik­től elveszik a betegeket, és a betegekkel, akik nem is kíván­hatják, hogy a 120 pengővel sújtott OTBA orvos úgy dol­gozzon az egészségükért, mint ahogy szükség volna rá, erre vonatkozólag semmi sem talál­ható a kormány intézkedései­ben. Az állások szervezése az or­vosi társadalmat létalapjaiban rendíti meg. Magyarországon je­lenleg körülbelül 8000 orvos mű­ködik, ezek könül 480 fog ál­lami támogatásban részesülni, nagy részük azonban évi 120— 500 P fizetéssel. És 7620 OTBÁ-n kívül mara­dó orvos a betegektől megfősz- tottan mihez kezd majd? A kér­dőjelek tömegei között a legvesza­delmesebb oda mutat, hogy az orvosi kart olyan eszközökhöz kényszerítik-e ebben a harcban, amelyek a magyar orvos erköl­csi nívóját alááshatják. Az első pályázat egyébként tegnap járt le. Az újabb pályá­zatban, amelynek határideje ok­tóber 10. egyetlen körzeti or­vosi állást hirdettek meg He­ves m°gyében, Pásztón. Másfélmillió pengős új szálloda épül a Galyatetőn Gyöngyös, szept, 21. Igen érdekes az a terv, amely- lyel a Magyar Tűrista Szövetség foglalkozik, a Mátra egyik leg­szebb kirándulóhelyének, a Ga­lyatetőnek fokozottabb kihasz­nálása érdekében. Ennek a terv­nek az a körülmény adott im­pulzust, hogy a múlt évben meg­kezdték az új mátrai műűt épí­tését, amelynek első, 18 kilomé­teres szakaszé, Pásztótől Alsó- hutáig már elkészült e amely to­vábbi részében Mátraházáig és Galyatetőig fog terjedni. — A Gyöngyössolymoshatárában fek­vő Galyatető 963 m magasság­ban a Galyahogységneb, sőt az 1010 méter magasságú Kékes után ez egész Mátrának legma­gasabb pontja. Ezen a helyen a Magyar Tűrista Szövetség más­félmillió pengős költséggel ha­talmas luxusszállodát akar épí­teni, mely kényelem és vonzóerő tekintetében vetekedni fog a hí­res Kékes-szállóval. A mátrafüredi erdők vadász­területeit ezidőszerint báji Pa- tay Janő földbirtokos bérli. A bérlet azonban a jövő esztendő­ben lajár, amikor is Gyöngyös város saját kezdésébe veszi az erdőket és nyilvános vadászatok rendezésével akarja a mátrai idegenforgalmat előmozdítani. Százötven pengő kellene, de nincs a mátrafüredi M&VáRT megálló létesítéséhez Gyöngyös, szeptember 21. Az érdekelt panziósok, a rend­őrség, városi mérnöki hivatal, erdőmérnöki hivatal, Mavart és Mátravasut bevonásával dr. Bakó Oszkár most tartott hely­színi szemlét Mátrafüreden a Mavart megállókkal kepciolatos intézkedések megállapítása cél­jából. A bizottság szükségesnek látta a forgalom biztosítása céljából az ellenjáratok részére külön megállók kijelölését, illetve az országút melletti árkoknak alag- csövezés utáni betemetését, hogy az utasoknak legyen helyük a ki és beszállásnál. Sajnos, az átépítéssel kapcsolatos mintegy 160 pengőnyi összeget sem a város, sem a Mavart nem haj­landó vállalni s így abban re­ménykednek, illetve olyan érte­lemben keresik meg az államépí­tészeti hivatalt, hogy a tervezett útszélesítéssel kapcsolatos mun­káknál legyen tekintettel a fenti kívánságokra. Különös és érthetetlen, hogy az állandóan fejlődő snagy nya­raló létszámnak örvendő Mátra- füred legelemibb kívánságának teljesítéséhez nem akad ilyen csekély összeg sem. Pedig igen sürgősen gondolni kell egy Ma­vart várócsarnok létesítésére is, mert a jelenlegi helyzet, hogy esőben, hóban, szabad ég alatt kell az utasoknak az autóbuszra várni, nem nevezhető idegen forgalmi propagandának. Az ér­dekeltek ettől a helyszíni szem­létől sokat vártak. Érthető, hogy az eredmény nagy kiábrándu­lást hozott. fl pénzügyminiszter újabb 80 OTßfl □ruosi állásra hirdetett pályázatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom