Eger - napilap, 1934/1
1934-01-23 / 17. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1984. ja"u*r 23. Óriási közönség előtt, kedvezőtlen időben folyt le mátrai síverseny Gyöngyös, január 22. A tegnapi mátrai síverseoyre nem volt kedvező az idő, mégi« a szépszámú versenyzőn faívül őriéit közönség gyűlt önze a Kékesen. A Mavari autóbuszok és magánautók tömegeitől szállították az érdeklődőket a pályához, amelyet oiak négy munkával lehetett rendbehozni. Az ugrősáno erőien jegei volt, különösen a felugró lej tő, úgy hogy állott ugrások alig voltak. A nézők soraiban ott volt Bilgeri ezredet, a sí»port lelkei apostola ii és a Síszövetség a verseny után rögtönzött ünnepiéiben részesítette a 60 éves Bil- gerit. A sánc közelében összegyűlt közönség és versenyzők jelenlétében átsdták neki a szövetség eaalékplakettjéf. A verseny során bonyolították le Magyarország egyéni, nemzeti síugróbajnokságát, az ifjúsági egyéni síugrőbajnokiágoi, a hármas ugró osapatbajnoki versenyt él az ötös vándordíjai cispUverienyt. Az egyéni bajnokságot a kitűnő fiatal ludovisá* Mátrai (Mariik) Andor pompái stílusban nyerte 28 és 83Va méteres ugrásokkal a favorit Ványa Pál előtt, aki 39 méterei első ugrása után a második 42 méteres ugrásánál bukott. Az ifjúsági bajnokságot Sza- Isy Láizló BBTE nyerte, A délelőtti ugrőverieny után a BBTE délután a kékesi lesiklő pályán kísérletképpen ellőízben csoportos indítással lesiklő- versenyt rendezett. Egyszerre hat versenyzőt indítottak a körülbelül 1900 méter hosszú pályán. A verseny igen gyors és izgalmas volt. A kísérletnek négy sikere volt és minden futam igen látványos volt. A 78 versenyzőt 13 hatos futamban indították. Győzött Balatoni Levente: akinek átl igsebasséga óránként 78 kilométernek feleli meg, hlyenként 100 kilométeres sebességgel haladt. Kudarcba fulladt a kisántánt zágrábi konferenciája Ma megkezdődött Zágrábban a kisántánt külügyminisztereinek konferenciája, amelyet nagy hűhóval harangoztak be, de Benes és Titulescu késedelmeskedése miatt egynapos formasággá zsugorodott. Tulajdonképpen csak azt akarta a szerb kormány megmutatni, hogy az ország második fővárosa is alkalmas {diplomáciai ünnepségek rendezésére. A három külügyminiszter ma Zágrábból tovább utazik Bal grádba, ahol kihallgatáson fogadja őket Sándor király. Eger, január 22. Az ősz óla egyre gyérül az autóforgalom. Nemcisk a fővé* roiban, hanem a vidéken ia érez* hető ez ■ főként a közúti adó új rendszerének köszönhető. Az autótulajdonoiok moit nem maradhatnak hátralékban az adóval, mert a régi bélyegekkel futó kootikat nem engedik réizt venni a közúti forgalomban a pénzügyi hatóságok. így aztán igen tok autótulajdonos leállítja kocsiját. Ennek a fokozatos és egyre tömegesebb leállításnak, amely a hevesmegyei gépjárusűkerület- ben ia érezhető, csak a benzin- adó bevezetése vethet véget. Mindenesetre szükség van a mai rendszer megváltoztatására, mert különben a magyar autósport elsorvadása feltét’enül bekövetkezik. A benzinadó bevezetése áprilisra várható állítólag s az autósok véleménye szerint ebben az esetben a beadott rendszámtáblák nagy részét újból kiváltják és sok leállított kocsi ismét forgalomba kerü\ Az Országos Tűzoltó Szövet- | ■ég megkeresést intézett a vár megyék alispánjaihoz, hogy a megyei tűzoltóság baleset elleni biztosítását intézményesen rendeljék el. Mivel a tűzoltók fokozottabb mértékben vannak kitéve a balesetek veszélyének, a biztosítás elrendelése megokolt. A Szövetség kérelme teljesíthetőnek látszik annál is inkább, mert a biztosítási díj a lehető legminimálisabb. Egy tűzoltó után évenként busz fillér díjat fizetnének a községek és megyei városok, viszont baleset esetén a tűzoltók népi két pengő segélyt élveznének. A biztosítási díj tehát olyan csekély, hogy a községek ás városok, amelyek a tűzoltó testületek fenntartásának költségét önmaguk tartoznak viselni, a biztosítási díjjal semmi különösebb megterhelést nem vesznek magukra. Heves megye egyes községeiben öt és fél fillérért veszik a tejet a gazdáktól, holott a földművelésügyi miniszter 11 fillért ígért a tejrendelettel kapcsolatban. Eger, január 22. A tejrendelet miatt nemcsak a fövárosfaörnyéki tejtermelők panaszkodnak, hanem a távolabb eső községek termelői is. A rendelet általában egységessé tette tejszövetkezet által átvett tej árát, azonban alacsonyabban az eddigi fo'galmi árnál s kárpótlásul nem Ígérhetett mást mint a tej biztos elhelyezését, emi a nagy fogyaaztáú gócoktól mesz- ■ze eső községekben kétségtelen könnyebbséget jelent. Most azonban kiderült, hogy baj van a tejárakkal, á tejrendelet előkészítésekor a földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy a gazdák még a legkisebb tanyákon is el fogják érni a 11 filléres literenkinti árat. Nsm egy »legkisebb tanya«, hanem egy hatalmas hsvesme- gyei község panaszának adott helyet Nemes János faömlői igazgató tanító a tejkérdéssel k pcsolatban a mezőtárkányi gazdagyülásen. Komló községben ugyanis a Tajszöveteezet literenkint öt és fél fillérért vásárolja össze a tejet, amit szeparálás u án vis»7a°d a edzőéi tus. A visszaadott tej természetesen használhatatlan. Kőmid község lakossága körében négy az elkeseredés emiatt, mert a gazdáknak ma már úgyszólván egyetlen bevételi forrása a tejtermelés. A föld nem fizet és igya gazdák napi szükségleteit, a tő, cukor és fützer megszerzésének költségeit egyedül a tej eladása biztosítja. Rossz esztendőben ezen a pénzen vásárolják a gazdák az Allatartás- boz szükséges takarmányt is. Az új helyzet mindezektől megfosztja a tejtermelőket. Annál feltűnőbb ez a hallatlanul alacsony ár, mivel Budapesten a tejet 30 filléren felüli árban bo- csájtjak forgalomba. A komlói igazgató-tanító arra kérte a gazdagyűlésen a Faluszövetség főtitkárát, aki egyben Mayer János ny. földművelési miniszter főtitkára, hogy est a panaszt vigyék sürgősen az illetékes tényezők elé és gondoskodjanak arról, hogy az elhangzott miniszteri kijelentés ne maradjon puszta ígéret, hanem azt érvényesítsék is a gazdák érdekében. Két év óta működik a gyöngyösi városi múzeum állandóan emelkedő látogatottság mellett Gyöngyös, január 22. A vármegyében létesült ituze- umok közölt előkelő helyet foglal el a gyöngyösi városi múzeum. Ez a fau turális intézmény másodvirágzását éli, mert a Mátra Egylet régi múzeuma a tűzvészkor elpusztu’t, anyaga részben megsemmisült, részben elkallódott, néhány darabot azonban sikerült megmenteni és elhelyezni a víztorony egyik kamrájában. A múzeum gondolata 1931-ban éledt újra, amikor Guba Pál piarista szerzetes, nyugalmazott főgimnáziuni tanár bsadványt intézett 8 város képviselőtestületéhez. • As a nép, amely múltját meg nem becsüli, jövőt nem érdemel« — ezzel a mondattal kezdte indítványát Guba Pál ■ ezt a mondatot írták fel az 1932 ben újjáalakult muzeum falára. Ugyanebben az évben meg is nyílt a muzeum Guba Pál igazgatása alatt s fenntartására évente 200 pengőt áldoz Gyöngyös városa. Vasár- és ünnepnaponként délelőtt 11 tői 12 óráig nyitották a múzeum kapui az érdeklődők számára » 1932 ban 232, 1938- ban már 621 látogató fordult meg ott. A muzeum gyűjteménye. A múzeus gyűjteményétnegy- ban gyarapította néhai Pásztor József főgimnáziumi tanár hagyatéka, aki, mint a múzeumi bizottság tagja és lelkes pártfogója 180 kötet könyvet, a vármegye várromjairól készített festményeit, arcképét, Apponyi Albert grőf aroképét és még több értékes darabot juttatott az in- tézményuek. A múzeum emlíiésreméltő tárgyai között van egy mammut- lábsz&r, amelyre 1600 végén bukkantak, a nagytemplom alapja ásásánál; egy iramszarvas soegbövesült koponyája (oroizi lelet) csiszolt balta a neoliih korból, a város kapujának lakatja a 16. szazadból, a báró Orczy- család 1700-ból való latinnyelvü fóliáméi, egy török lándzsabegy, a gombkötők és kötelesek céhládája 1739 bői, a régi gyöngyösi fazekasipar emlékei egy kuruc kard, sib. Itt őrzik a komfTlég mindig tart az autók leállítása Bebiztosítják baleset ellen a tűzoltókat
