Eger - napilap, 1934/1

1934-01-14 / 10. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1984 január 14. Gyöngyös nem kapott a kormánytól segítséget az insógakcló lebonyolítására Gyöagyös varosa a téli íaség legyőzése érdekében óriási erő- feszítéseket tesz és minden se­gítség nélkül, mega erejére ha- gyRtra igyekezik könnyíteni azoknak a helyzetén, akikre úgy szakedt rá a tél, hogy ellátat lunul kell átvergődniük a leg­nehezebb hőnapokat. A város annak idején mindössze 25 ezer pengőt kért a kormánytól az íoségakciőra, azonban azt az összeget sem folyósították. Ennek ellenére is, legalább eddig, zavartalanul működtek a n5p'sonyhák, cmslyeknek mun­kájáról Kis László, a szociálpo­litikai ügyosztály vezetője a kö­vetkezőket mondotta : A város két népkonyhát tart üzemben december 21 tői, 60—60 fővel, de ez a létszám január 18 tói konyhánként 150 főre emelkedik. A 14. houvéd^yalog- ezred gyöngyösi zászlóalja és a gyöngyösi tűzérosztály együtte­sen, naponként, már november­től kezdve 20 ebédet ed »ugyan­ennyit ajánlott felez alapítványi kórház is. Az iskoláz gyermekek regge­liztetése jatuár 8 tői kezdődött. N ponia 200 gyermek kap tejet és kenyere', de ezt a számot rövidesen felemelik háromszázra. Az a terv, hogy a segítés mér­vét később terjesztik ki, amikor a készletek már elfogytak. Ép­pen ezért az ínségraunsák meg­kezdését is halasztják. Már 14 községet szervezett be a Gazdák Értékesítő Szövetkezetébe a mezőtárkányi fiatal tanító Január 21-én lesz Mezőtárkánjjon az új gazdaszövetség első nagygyűlése. Eger, január 13. A magyar föld népével eddig csak felülről törődtek. Ez a gon­doskodás vagy hivatalos helyről jött és akkor merevsége miatt nem tudott közelebb jutni a nép leikéhez, vagy politikai agitáció rejlett mögötte és ezért inkább bizalmatlanságot váltott bi a faluban,amelyet a múltban any- nyiszor kihasználtak, becsaptak, ahány apró érdek akart olctő pénzt keresni az egyszerű em berek verejtékes munkájából. Egy fiatal mezőtárkányi tanító: Rubovszky György mutat most példát arra, hogyan kell alulról iatézkedai, mi módon kell cselek­vések formájában küzdeni a ma­gyar faluért és visszaszerezni a gazdák ezreinek eljátszott bizal­mát. Megindul a szervezés. A mezőtárbányi tanító, aki nemrég került csak ki az egri érseki tanítóképzőből, ott fogta meg a dolog nyelét, ahol kellett. Legsűrűbb panasz az értékesítés miatt hagyja ei a gazdák száját. A tőzsdei spekuláció és a keres­kedelem a múltban sok bűnt követett el a faluval izembeD, Az árakat mindinkább leszorí­totta, bogy a világszerte alacsony értékesítési ár mellett is minél többet keressen. Az erős tőke, amely kiküldte a falura a mega szimatoló üzéreit, akkor vásárolt, amikor akart és annyiért, amennyi érdekének legjobban megfelelt. A gazda pedig,akit ezerféle adós­ság szorongatott, potom pénzért, rossz időben volt kénytelen meg­válni termésétől, amely az életet jelentette számára. A mezőtárkSnyi tanító kikap­csolja a lánokereckeddmat az értékesítésből. »Közvetlenül el­adni minden termést« — ezzel a jelszóval kezdte szervezni a gaz­dákat, összeköttetést szerzett a fővárosban és egyra másra he­lyezte ei az árút, t^rmrnyt, álla­tot egyformán, jobb áror, mint eddig. Eredmények. A mozgalomnak ciak eredmé­nyek kellettek és máris százá­val csatlakoztak hozzá. Ered­mények pedig voltak és vannak. Rubovszky György eddig 150 mázsa búzát, 450 mázsa árpát, vagontéíeiebben káposztát, bur­gonyát, rengeteg élőállatot, ba- I romfis helyezett el jelentős ár- 1 különbözettél. De nemcsak ez í eladásnál, hanem a szállításnál is sikerült olosőbb lehetőségeket teremtenie. Más eredmények... A kereskedelem azonban nem hagyta magát. Az üzleti erkölcs, amely már régen elszakadt a keresztény erkölcs fogalmától e a polgári hasznot nyerészkedés­nek értelmezte, lépten-nyomon akadályokat gördített a szervez­kedés elé és egyénenként pró­bálta elgáncsolni a mozgalmat. A tartozásokat kezdték erősen behajtani s az ellenkező irányú szervezés is odáig jutott, hogy a gazdáknak nem akartak árút adni. Ha valaki sóért ment a boltba, az volt a válasz : Nincs só, vegyenek a tanítónál! A ta­nító azonban nem vette tréfára a szót, táviratozott Pestre és Ha Ön gyorsan akar jól megkönnyebbülni Használjon-t sbefog teljesülni. néhány óra múlva teherautó ho zott négy mázsa sőt. Es mégis mozog a föld. A mozgalomnak azonban nem ártott semmiféle ellenakoíő. Ed­dig 14 község: Mezőtárkány, Besenyőtelek, Komló, Tiszanána, Ujlörinofalva, Srud, Poroszló, Egerfermo», Borsodszemere, Szi- halom, Kerec*eod, Á!ány, Erdő­telek és Tiszafüred ga/datársa­dalsna csatlakozott az értékesítő szövetséghez. Az új gazdaszövet­ség január 21-én tartja első kör­zeti gyűlését Mezőtárkánybac, abból az alkalomból, bogy a mazötárkányi gazdakör ekkor tar ja fennállásának tízéves ju­bileumát. Az ünnepségen meg­jelenik a magyar gazdsmozgal- mák több fővárosi vezetőegyő- nisége is. Tavasszal meg kell valósítani Egerben is A HŐSÖK LIGETÉT Ä hősi temető gondnokságának felhívása a város lakosságához. Eger, január 13. A világháború bősei iránt ér­zett bála és kegyelet termetig meg a »Hő ök ligeté*-cek nemes és nemz^taevAő gondolatát. A hősi ligetek telepítésének az a célja, hogy jelképes temetőt lé­tesítsenek azok, akiknek hozzá­tartozói idegen hantok alatt nyu­gosszák örök pihenésüket; egy- egy fát szenteljenek az apák, fiúk, férjek emlékéneki akiknek hamvait mindörökre messzi föl­dekbe gyűrték a világháború ecéltalpai. Ezekhez a fákhoz za­rándokolnának el a családtagok, rokonok és istépolásában talál nák meg azt a fájó, de szeretteik­re emlékeztető érzést, amelyet mások a valódi sírok féltő gon­dozásával mélyen átáraznék. A bősök ligetének gondolata mindenütt elterjedt, szerte az országban ültették a friss cseme­téket, mert nincs a magyar ég­aljának olyan tája, ahol ne akad­na siratnivalő vitéz ember. Ta­nyákban, falukban, városokban egyformán hajladoztatja a szél a hősi ligetek fáit, amelyeknek derekára kis tábla van erősítve, rajta a hősi halott neve. Csak Egerben nice* semmi, Űgylátszik ez a város nem adott bősöket a nemzetnek, vagy ha edott, az itthon maradottak nem becsülik meg a meghozott ál­dozatot. Először a hőtök ú jáí próbál­ták kiépíteni az érsekkerti gesz­tenyesor folytatásaként. A fiatal fákra néhány névtábla is került, aztán feledésbe ment az űj fasor, száradt, fonnyadt s a névtáblá­kat parittyájuk számára cél­pontul választották az ucoák neveletlen gyerekei. Ezt látván a hősi temető gond­noksága, a temető zárt és őrizett területén mintegy kétszáz fából ligetet ültetett, hogy a kegyelet tisztaságát ne zavarja semmi. — Felhívást boosájtotíak közre, hogy jelentkezzék mindenki, aki­nek idegen főidben porladó ha­lottal vannak, bogy megjelöl­hessék emlékezetükre a fákat. A felhívás eredménytelen maradt. Tálán a tudatlanság, talán a közöny akadályozta meg ez egri hőii liget megvalósulását. Elmúlt húsz esztendő a világháború kez­dete óta, e Egerben nincs emlők, amely visszaidézze a bősök el­múlt arcát és bizonyítani prő­A valódiságért és jó­ságért a Bayer kereszt szavatol, mely minden csomagoláson és tab­lettán látható.* Gyógyszertárban kapatő. bálja, hogy az utódok, a meg­védett földű, biztonságos életű itihonmaredottak megérdemelték a hősi halál áldozatát. A hősi temető gondnoksága azonban még nem adta fel a reményt. Ismételten felhív min­den érdekeltet, hogy jelentse ba a szükséges tdafokut. A fákkal kinsk-kmeb semmi gondja nem lesz s a névtáblákat is díjmen­tesen készítik a helyezik el, hogy tavaszra, a hősök napjára ne álljanak árván, gazdátlanul a hősök ligetének fái az 6gri név nagyobb szégyenére. — A Gyöngyösi Kaszinó műsoros estet rendez A Gyöngyösi Kaszinó, amely két év múlva ünnepli meg alapításának 100 éves jubileumát, január 27-én rendezi meg szoká­sos, tánccal egybekötött műsoros estjét a Hungáriában. A rendezést az idén is Bukó Oszkár dr. városi tanácsos látja el. A terv az, hogy a műsor keretébe fővárosi művé­szek számait is beállítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom