Eger - napilap, 1934/1

1934-01-14 / 10. szám

1934. január 14. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 3 (Tiég minőig bizonytalan, hogy fizetnek-e osztalékot az egri pénzintézetek Eger, január 13. Az év elején állandóan vissza­térő kérdő# az egri részvény- tulajdonotok körében is: fizet neb-a és mennyi osztalékot fizet­nek s pénzintézetek ? Ezt a nyug­talanságot az idén erősen fo­kozta a pénzügyminiszternek genfi útja előtt tett nyilatkozata is, melyben hangsúlyozta Imrődy Béla, hogy helyesebbnek tartja, ha a bankok a mai viszonyok mellett nem fizetnek osztalékod, még akkor sem, ha az esztendőt nyereséggel zárnák. Valószínű, hogy ez a pénzügy­miniszteri nyilatkozat erősen be folyásolja a pénzintézeteket ha- tároza ukbaD, amely egyébként is arra hajlott, hogy az idén ne legyen osztalék, de még mindig úgy nyilatkoznak a bankok ve­zetői, hogy nem határoztak az osztalék ügyében. Munkatársunk megkérdezte egyik egri intézet vezetőjét arra vonatkozőleg is, hogy a TÉBE kebeléből történt 1-gutőbbi ki­lépéseknek várható-e visszhangja Egerben. Kérdésünkre a követ­kező választ kaptuk: A TÉBE bomlásáról elterjedt hírek mm felelnek meg a való­ságnak. Mindössze arról van szó, hogy az egyesület kebelében ala­kult egy-két csoport, amelyik azonban kilépésével nem fogja megbontani az egységes frontot. — Erre annál is inkább szűk- < cég van ma, mert bz egész ma­gyar hitelélet nagy átszervezés . előtt ál). A sokat emlegetett bsnhfuizők előkészítése és szakszerű ke­resztülvitele csak úgy lehetsé ges, hí ezt a munkát a hitelélet hivatott vezetői egyesült erővel végzik. — Ami- az osztalékpoli ikfit illeti erravonatkozőieg is more te« a pénzügyminiszter állásfog­lalása. A legtöbb bankot és ta­karékpénztárt sz osztalék meg­állapításánál a miniszteri elgon­doláson tívül az is befolyásol, hogy kikereste-e az illető inté­zet a múlt évben ez osztalékot? Dacára annak, hogy kevés inté­zet zárt a mull esztendőben nyereséggel és dacára a pénzügy­miniszter megfontolt intelmének, a valószínű ez, hogy sz intéze­tek, elsősorban a vidékiek, mégis fognak osztalékot fizetni, ha kell iatenitartalékaik rovására is. Az osztalék összegszerűségére természetesen a mérlegek közzé­tétele előtt még nem lehet jós­lásba bocsátkozni — mondotta informátorunk. Az egri Jogakadésnlán zavartalanul folynak a beiratkozások Az ifjúság memorandumot intézett a jog- és államtudományi karhoz. Eger, január 13. Míg az egész ország főiskolás ifjúsága forrong és az egyete­mek kapui egymásután zárul­nak be, addig Egerben teljes rend uralkodik a jogaksdémiáo. A beiratkozások, vizsgák, és kollokviumok zavartalanul foly­nak és az ifjúság a munkás ka­tolikus szellemben saját jól fel­fogott érdekében csendesen dol­gozik. A bsiratások január 8-től 18 ig tartanak, t zután csak utó­lagosan lehet beiratkozni indo költ esetben február 6-ig. A numerus cl uzus kérdésé- bán az ifjúság memorandumban i fordult a jog- és államtudomá­nyi karhoz, amely biztosította válaszéban, hogy az eddigi gya­korlatot folytatja és nem lépi áti a törvény által megállapított százaléko'. Ez a mindenütt nagy izgalmat keltő kérdés tehát Eger­ben annéUül nyárt. elintézés*, bogy olyan kilengések történtek volna, amelyek méltatlanok az akadémia múltjához. Megvan a Jekkelfalussy-serleg, de Hevesvármegye vívósportja még nem mozdul. Eger, január 13. Évek óta sok szó esik Híves- vármegye vívősporljéról s nem minden ok nélkül, mert ez e vármegye, amely a sport egyéb területein az első helyet vívta ki magénak, ez iránt a nemes és izigvírig magyar sport iránt nem mu'at kellő érdeklődést. Igaz, hogy a vármegye éppen a vívásban adott bajnokot a vi­lágnak, de bz is bizonyos, hogy c-haz a dicsőséghez véletlen sze rencse folytán jutott. Jekkel- falmsy Pillér győzelmét nem a hevesmegyei tömrg-vívősport ereje támasztotta alá, hanem egyéni tehetsége és másutt meg alapozott s kifejlesztett tudása. Fölösleges volna a vívősport- nak, mint eportnak-előnyeit, szép­ségét, hasznát fejtegetni, elég erra utalni, hogy a vívásban nagy hagyományaink s ma már világraszóló hírünk van, amit nem lehet és nem szabad elsik­kadni hagyoi. M g kell honosí­tani és kedveltetni a vívást, nép­szerűvé tenni, hogy a Jekkeb falussyak nevéhez méltó legyen és meg iudja tartani magának tartani azt a világhírt, amelyet a kard hozott számára. A múltban többször volt Eger­ben vívó tanfolyam, s rövidebb- hosszabb ideig működött is, azon ban minden Bizalommal meg­szűnt az érdeklődés elvérzése mi­att. Ma oiupán a jogakadémia ifjúsága műveli módszeresen ezt a sportot. Lgutóbb figyelemreméltó tö­rekvések nyilvánultak m?g a vívás meghonosítására. A Hat vauban megjelenő «Havesvár­3+1 lámpás 7331*»« BAND-PASS EURÓPA* vevő készülék dina­mikus hangszóróval Készpénzára: P 225.— megye- című folyóirat művészi kivitelű serleget ajánlott fel a vívősport népszerűi! élére s Jekkelfaluíiy Pillér Györgyről a kardvívás világbajnokáról ne­vezte el. A vivősport ügye ezzel kétség­telenül előrehaladt, azonban az érdeklődés még mindig nem mondható nagynak. Most a test­nevelőkön van a sor, hogy meg­teremjék a vívősport szilárd és időálló alapjai*. A város ma is régi összegében szedi a vámot és a helypénzt Eger város képviselőtestülete még a nyár folyamán elhatá rozta, hogy a vám- és helypén zeke*, amelyeknek safgrs volta miatt az egri termelők és a kör­nyékbeli gazdák ádandőan pa­naszkodtak s emeljek az egri piac elnéptelenedését is okolták nagyrészt, le fogja szállít zni. A közgyűlés akkor kimondotta, hogy a mérsékelt vámok á* hely- pénzek, amelyeknek összegét is meghatározta a képviselőtestü­let, január elsején lépnek életbe Több oldalról érkeznek azonban panaszok arra vonatkozóan, hegy bár a határozat jogerős, a vá­ros még máig sem szerzett an­nak érvényt s a vámsorompők- nál, valamint a piacon ma is a régi összegű vámot és halypénzt követelik a termelőktől. Felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét a képvisslőtestü’et kö­zel féléves határozatára s bz egri gazdasági élst érdekében leszállított vám- és helypénzek é'etbeléptetéce érdekében adunk hangot a termelők jogos pana­szának. Mit kell tudni az 0T1 hátralékok törlesztéséréi A kormány legutóbb rendele­tét bociéjtott ki bz adóhátralé­kok részletfizetési kedvezményé­ről, ugyanakkor azonban ran­dizta a társadalombiztosítási hátralékok ügyét. A közérdek szempontjából szükségeinek lát­juk ezt az intézkedést részletei­ben ie ismertetni. A rendelet a munkaadóknak a társadalombiztosítási járule­kokból, munkaadói megtéríté­sekből, késedelmi pótlékodból eredő és 1933. d camber 31 én fennálló, tartozásaira kedvezmé­nyes részletfizetést biztosít bz alábbi feltételek mellett: a) azok a munkaadók, akisre az Intézet ez 1933. év folyamán 250 P.-t meg nem túladó társi- dalombiztosilősi járulékot rótt ki, külön kérelem nélkül 60 hónap alatt késedelmi pótlék­mentesen törlesztetik la tarló- zásukat, feltéve, hogy a folyő- járulékokat mindenkor befizetik. Az első részletet legkésőbben 1934. február 28-ig, a későbbi részleteket pádig minden követ­kező naptári hőnap végéig kell megfizetői; b) azok a munkaadók, akikre sz Intézet ez 1933. év folyamán 250 P-t meghaladó társadalom- biz osítási járulékot rótt ki, a kerületi pénztárnál (kirendalt- ségnél) legkésőbben 1934. jan. 31-ig kérhetik tartozásuk ked­vezményes részletekben való fi­zetésének engedélyezését. Az in­tézet csak megokolt esetben és valamennyi körülmény méltá­nyos mérlegelőiével megállapí­tott tartamú, de legfeljebb 60 havi késedelmi pótlékköteles rész­letfizetésre edhst engedélyt. Ily kedvezmény elnyerésének eseté­ben sz engedélyezett részleteken felül a mindenkori hátralék ké­sedelmi pótlékát és a folyójáru­lékokat is bekell fizetni. A ked­vezmény feltételeinek megtar­tása esetében a régi hátralék után a törietztéa folyema alatt egy egy nap.éri évben íölsaássrí- tott késedelmi pótlékok 50%-át az év végén az Intézet a hát­ralékot munkaadó javára szá­molja el. Az első részletet a ké­relemre vonatkozó ügyviteli in­tézkedés keltét követő naptári hónap végéig, a későbbi részié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom