Eger - napilap, 1933/2
1933-08-03 / 150. szám
ÄRA 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZT ŐSÉG: EGER, LICE UM/FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: ♦ Csütörtök * Eger, 1933 Trianon 14, augusztus 3. XL IV. évfolyam 130. szám Gömbös Gyula miniszterelnök beszámolót tartott és programmot adott tegnap esti rádióbeszédében Eger, agusztus 2. Gömböl Gyula miniszterelnök kedden este 9 órakor Úrnőt a rádióban beszelt ■ a tíz hónappal ezelőtt elhangzott szózat után most beszámolót tartott. Történelmi megfontolás. — Sokan voltak — kezdte a miniszterelnök beszédét,— akik a gazdasági krízis közepette kizárólagosan gazdasági elgondolások alapján kívánták a megoldást a nemzet élete számára, de mégis győzött az általam annyiszor hangsúlyozott magasabb politikai és történelmi megfontolás, amely szerint a történelmi elhivatottsággal rendelkező nemzetek életének és fejlődésének főbb irányelvei nem a gazdasági opportunizmus anyagi, ha nem a történelmi távlatok etikai voualain keresendők. Megértést kerestem egy új mBgyar gondolatvilág számára, amelyben megerősödik a nemzet egyetemének magasabb történelmi hivatása, a nemzet tagjai pedig megtalálják egyéni boldogulásukat. — Az út amelyen elindultam, mo»t is hangoztatom, nehéz sziklás és tövises Voltak, akik tőlem azonnali, radikális megoldások politikáját követelték és mert ez nem következett be. sokszor bizony erős bírálatban volt részem. — Olyan időket élünk, amikor a lassú, kitartó és céltudatos munka sokszor szürkének és színtelennek tetsző szakadatlan egymásutánja és a nem grandiózusnak látszó, de valójában gyö- körtéién elgondolások sziporkázó ötletei vezetnek a célhoz. A kormány a lassú, céltudatos munka stilusát választotta s a munka 10. hónapjának végén nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg, hogy ez a munka megtermetté a maga gyümölcseit. A nemzet már nem áll egyedül. — Eddig csak az előkészítés és az akadályok elhárításának pionirmunkáját végeztük el. — A magyar probléma az európai kérdések homlokterébe kerül’. Bethten István és Károlyi Gyula megkezdett útján járva a magyar nemzet többé nem számkivetett, jelentéktelen és számításra sem érdemes tagja ez európai koncertnek, hanem súllyal bíró sé nyezöje az európai politikának es barátságát Európa leghatalmasabb nemzetei is értékelik. Azok az utazások, amelyeket Rómába, Berlinbe, Becsbe, majd ismét Rómába tettem, nemcsak jelentős gazdasági összeköttetéseket teremtettek a magyar munka produktumai számára, hanem külpolitikailag is értékes támaszpontokat. A nemzet immár nem áll egyedül az eurőpii és világ- poli ikai válság hullámverésében, de értékes és súlyos barátokkal veszi ki részét az európai munkából. Belpolitika. — Örömmel kell konstatálnom, hogy a? a módszer, amelyet a belpolitikai kérdések elintézésénél tartottunk és tartunk szem előtt es ma még egyrészt kérlelhetetlen eszközökkel dolgozik egy etikai alapon nyugvó tiszta és becsületes közélet megteremtésén, a béke, a kiengesztelődés és a megértés szellemében akarja letompíiani a pártküzdelmek végletességeit, nem volt eredmény nélkül való. Olyan parlamenti és parlamentenkívüli atmoszféra teremtődött, amely alkalmas arra, hogy megvalósítjuk. A gazdasági vonalveze~ tés. — A gazdaságpolitikai vonal- vezetés tekinteteben is jelentős stációra tekinthet vissza a kormány és bár ezt talán nem is kell külön hangiúlyoznom, ezen a téren volt vállalkozásunk a legnehezebb. Ezután felsorolta a miniszter elnök, hogy igyekeztek külkereskedelmi reláciőnikat megjavítani, a költségvetést egyensúlyban tartani s a pengő értékét megvédeni. Előre vitték a gaz- daadósságok rendezésének ügyét és beruházásokat is eszközötek, majd hivatkozott a rokkanttörvény megalkotására. Hivatkozott arra is, hogy nálunk relatíve is kisebb a munkanélküliség, mint más országokban és hogy itt a közalkamazot- tak ponto.an megkapják csökkentett járandóságaikat. A kormány tízhőnapos tevékenysége, hanem is tudna p’uszt felmutatni, azt elérte, hogy megállította a romlást. Lelki célkitűzések. — Nagy feladatos, nagy munka előestéjén állunk, amelynek célja kifelé a magyarság két nagy központi célgondolatának, az egyenjogúságnak és a revíziónak elérése, befelé pedig olyan független öncélú, nemzetállam kiépítése, amely egyforma boldogulást, egyforma igazságot s egyforma anyagi és erkölcsi jólétet biztosít a nemzet minden dolgozó fiának. L-lkiek tekintetében a magam részéről ezután is arra törekszem, hogy ébren- tartsam, sőt fokozzam a nemzetnek saját magába és történelmi küldetéséba vetett bizalmát. Az egyenjogúság és a revízió. ~ a magyar Külpolitika célja belátható ideig, amíg a nemzetünkkel elkövetett történelmi igazságtalanság jóvá nem tétetik, nem lehet más mint az igazságtalanság megszüntetése, az egyenjogúság és a revízió. E cél elérése, békés elérése érdekében vetjük latba ezentúl is a nemzet morális erejét. A nemzetközi közvéleményben egyre jobban terjedt az a belátás, hogy a világ összes m9i bajainak oka az elhibázott és elhamarkodott békeszerződésekben rejlik és hogy addig rend, nyugalom nem lesz Európában, amíg azokat nem alakítják át az élet követelményeinek megfelelően. Azt a világtörténelmi szerepet, amelyet az olaszok hatalmas Duoeja ez európai béke megteremtése, a nemzetközi nyugalom és alkotó munka biztosítása terén ez elmúlt időkben kifejtett, nemcsak a történelem fogja méltányolni, de már a mai borlársak is méltányolják. Ausztria és Németország Szilárdan törekszem arra is, hogy azt a benső bizalomteljes viszonyt, amelyet Ausztriával sikerült teremtenünk és amelynek üdvös eredményei oly szembetűnően jelentkeznek, gazdasági és politikai téren egyaránt, a jövőben még jobban elmélyítsük, kiszélesítsük és ezáltal a két nagy- multú, közös sorsú országot Középeurópában azzá a tényezővé tegyük, amelyet számukra bulcs-jellegű helyzetük biztosít. A Kisantant és Francia- ország — Többi szomszedeinkkal a kisantant államaival is a béke, a megértéi és az érdekek kölcsönös tisztelete jegyében rendezzük viszonyainkat. E rendezés előfeltétele azonban az, hogy teljes nemzeti egyenjogúságunk maradék nélkül elismertessék és hogy megszűnjön az egyenlőtlen elbánásnak az a megalázó légköre, amely jogainkat negligálja és az együttműködés érdekében csakis tölünk követel egyoldalú áldozatokat. — Franciaországnak ügyünk és sorsunk iránt újabban örvendetesen tspasztalható érdeklődése és az a néhány megértő és jóindulatú felszólalás, amely országunkkal kapcsolatban a napokban a belgrádi törvéoyhoző- testületban elhangzott, remélni engedi, hogy a jövőben talán ezen a téren is javulásra számít- hatunk. A titkos választójog, nyugodt politikai légkör. — Törekvésem odairányul, hogy egyrészt olyan nyugodt, egyensúlyozott belpolitikai atmoszférát, igazságom; és egészséges szociális viszonyokat teremtsek, melyek lehetővé teszik a nemzet összeB népi erőinek ki- fejlesztését és érvényesülését. Ki akarom küizöbölni a közéletből azokat a zavaró momentumokat, amelyek a normális, nyugodt politikai fejlődés kerékkötői. Meg fogjuk alkotni a titkos választójogot, de vigyázni fogunk arra, hogy e nagyfontosságú elkot- mányreform ne járjon a nemzeti érdekek csorbulásával. Átfogjuk szervezni a központi és helyi közigazgatást, modern közigazgatási és népgondozási elveknek megfelelően. Intézményesen biztosítani akarjuk a közigazgatás teljes politikai pártatlanságát és biztosítani fogjuk a közéleli tisztaságot. Megszüntetjük azokat a visszásságokat, amelyek egyes állások és jövedelmek eránytalau megoszlása miatt jogosan hívják ki a közvélemény, különösen pedig a nehéz sorssal küzdő fiatalság kritikáját. Gazdasági irányelvek — Gazdasági és szociális tekintetben is lépést kívánok tartani a követelményekkel. E célok érdekében rendezni fogjuk a gazdaadősságokat, de az erre irányuló törekvéseinkben figyelemmel leszünk arra, hogy ez a rendezés ne érintse ez ország egészséges hitelszervezete teljesítőképességét és épségét. Egyensúlyt akarunk teremteni az ipar és mezőgazdasági árak között, ügyelni akarunk a kartellek árpolitikájára annak az elvnek szem előtt tartásával, hogy a mo dern gazdasági élet alakulatai ne kerékkötői, de előmozdítói legyenek a gazdasági élet prosperitásának. — Törekszünk kül földi adósságaink becsületesren- dezésére, de a nemzet életerőinek veszélyeztetése nélkül. Megkezdjük a telepítés nagyproblé-