Eger - napilap, 1933/2

1933-08-03 / 150. szám

2 EGER 1933. augusztus 3 májának megoldását. Jelszavunk marad a régi: A munka becsü­lete é« magvádése. — Magyar Testvéreim! Eddigi kormányzati munkásságunk «neg- erő&ítette bancem azt a bitet, hogy önfegyelemmel, szervezet­ten, bősi akarattal, nemzeti ön­tudattal áthatott kötalességíel- jeiítéaael nemciak feltétlenül le- küzdjük az elénk to.*nyotulő ne­hézségeket, de megnyitjuk azt az u at a magyar érdekeit igaz ■ágos é* méltányos érvényösü- lé%e előtt. Ebben hiszek alázatos keresztényi lélekkel. Az egri katolikus egyházközségi képviselőtestület állást foglalt a vasárnapi munkaszünet kiterjesztése mellett Petro Kálmán dr. székfoglalója az egyházközség közgyűlésén. Tiltakozó gyűlést rendez az egyházközség a közős strand ellen. IEger, augusztus 2. Az egri rőm. kát. egyházköz­ségi képviselőtestület vasárnap közgyűlést tartói», amelyen a testület tagjai nagy érdeklődés­sel és csaknem teljes számban vettek részt. A közgyűlést tanáctülés előzte mag, amely megválasztotta tiszt­viselőit és bizottságait, b elké­szítette a jövő évi egyházi, is­kolai és temetői költségvetéseket. Majd tudomásul vette i.z igaz- gatőtaníiók évi jelentéseit. A közgyűlést Novak Sándor apát, kanonok, plébános nyitotta meg, majd dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő köszönte meg 8z egyházközeég főgond­nokává történt megválasztását és magasan szárnyaló beszédben körvonalazta azokat ez irány­elveket és célkitűzéseket, ame­lyek elérésére ős megvalósítá­séra az egyházközségi képviselő testületnek törekednie kell. Ma fokozottabb mértébbanvan szük­ség az áldozatra kész, öntuda­tos katolicizmusra, mint bármi­kor. Elsősorban az egyházköz­ségi képviselőtestület hívatott arra, hogy a lelkeket reorgani­zálja, megtelítse katolikusamil s a bat. öntudat intenzívebb kép viseletét, erőteljesebb kifejezésé­nek szükségességét hangoztatta. Az egyházközségi képviselő- testület a maga száz százalékos katolikus öntudatával irányítsa városunk közéletét. Legyen kato­licizmusunk hatalmas tölgy, mely szilárdan állja a vihart, • min­den támadást kivéd s amelyről egy levelet sem lehet büntetlenül latépni. Rámutatott a német katoliku­sig hatalmas megmozdulására, melynek eredménye lett a Szent­szék egyenjogúságának elisme­rése és a Concordatum megkö­tése. Két út áll előttünk : az egyik Róma felé, a másik Moszkvába vezet. Nam kétséges, hogy me­lyiken kell haladnunk: azon, a- melyen XI. ^iui pápa enciklikái szolgálnak útlevélül. Küzdenünb, harcolnunk kell. Szembe kell ■zállnuok az eilenáramlatokbal még pedig ugyanolyan harci eszközökkel, ugyanolyan fegy­verekkel, mint aminőket ők hasz­nálnak, mert egyébként elbu­kunk. Az egyházmegye minden köz­sége Eger felé tekint. Incén várja az irányítást, a példát. Éppjn azért biztos tudatában van annak, hogy a képviselőtes­tület minden tagja és Eger vá­ros egész katolikus társadalma átérzi a reávárő feladat súlyát s megmutatja, hogy élni akar és élői fog. Ez u munkaprogram fogja őt vezetni főgondnoki tisztében s ehhez kéri a képv. testület tá­mogatását. Az eszmékben gazdag, lelkes beszéd mély hatást tett. Novák, elnök tolmácsolta a képviselő­testület köszönetét s biztosította őt, hogy a testület minden tagja követője, hűségss munkatársa lesz célkitűzéseiben. Ezu án Novák elnök felhívta a képviselőtestület figyelmét arra, bogy Actio Caiholica célkitűzé­sei között helyet foglal a vasár- és ünnepnapok fokozottabb meg szentelésének biztosítása. Az or­szágos elnökség kezdeményezé­sére most az egész országban mozgalom indult meg a munka- szünet kiterjesztése mellett, amit nemcsak vallási, hanem igen fontos szociális és gazdasági ér­dekek is indokolnak. Aképviseiőseslűlet határozatba | hozta, hogy memorandumot in- f téz az országos elnökséghez, lelkesedéssel csatlakozik a moz­galomhoz, mely oda akar hatni, hogy a vasár- és ünnepnapokon mind a mezőgazdasági, mind az ipari munka rzűneteljen, az üz­letek zárva maradjanak, a korcs­mákat az istentiszteletek tartama alatt zárva tartsák. A vasár- és ünnepnapi munkaszűaetet Isten törvényeinek és vallásunk köve­telményeinek megfelelően tartsák meg országszerte. Ugyancsak állást foglalt a kép­viselőtestület a közös strandfür­dő becsempészése ellen is. A strandfürdő léiesítését kétes ér­tékű anyagi érdekekkel indokol­ják s megfeledkeznek arról ez erkölcsi veszélyről, mely a kö­zős strandfürdőkkel együtt jár. A mei súlyos időkben, amikor minden erkölcsi tőkét kamatoz­tatni kell, amikor mindannyiunk összefogására s nem társadal­munk megosztására van szükség Eger város katolikus közönsége felháborodással nézi ezt a törek­vést, mely elsősorban vallásunk és erkölcti érzésünk ellen irá­nyul s éppen ezért a képviselő- testület felhívja szervező bi­zottságát, hogy amennyiben a közös strandot az illetékesek be ae«n szüntetek, Eger város egész társadalmának bevonásával gyű­lést hívjon össze, amelyen kife­jezésre juttatja tiltakozását o közös strandfürdő létesítése el­len s követelni fogja annak meg­szüntetését. G. I. Most már a dolgozó férfiakat rekesztették ki az egri uszodákból a közös strandbeosztás miatt Igen sok családapa az idén — nem jelent forgalmat a Városi Fürdőnek. Eger, augusztus 2. A városi fürdőigazgatőság egyre kútzáltabb helyzetet te­remt a városi fürdőkben ; a feö zös strandügy »serenciétlen kez­deményezése óta egyik helytelen intézkedés a tsásikaí követi, olyan zűrzavarban, amiből meg­állapítható a nem tiszta helyze­teket jellemző egyensúlyi hiány, tétovázás, sőt kapkodás a még mindég taktikázó egri fürdőpo litikában. Eddig a város kétfürdős sze­rencsés helyzeténél fogva, meg­volt a nyári üdülőé Jó, biztos és helyes módja, ami megfelelt a város közönsége testi és lelki igényeinek, ami ellen nem csi­náltak forradalmat, nem küldtek ultimátumot felsugalmazott ide- degenek, és ami észszerű gaz­dálkodás esetén, reális anyagi alapot tudott volna adni a váro­si fürdőüzemnek. Mindenki ment fürödni, amikor akart és fürdött ameddig jól esett neki. Amint a fürdöigazgatőság létre­hozta a város katolikui közön­ségének álláspont'* és minden tiltakozása ellen a közös strand­fürdőt, megkezdődlek a zavarok. A vaskos bavételi illúziókba rin­gott igazgatóság eleintén azt hitte, hogy nem lesz itt semmi baj, a koráramlat mindenki előtt elfogadhatóvá teszi a morális veszélye** ellenére is a közös strandolási, azonban olyan jelek akadtak, amelyek azt mutatták, hogy mégis van a várómat meggyőződésed világnézetű és világnézetéért küzdeni is tudó közönsége. Bármennyire kínos meglepetés legyen is ez a fürdő- igazgatóságnak ■ bármennyire komikus a körutak aszfaltján felnőtt fslsőbbrendű sajtónak. Mivel ez a kínos meglepetés anyagi hátrányokkal járt, a für- dőigazgatőság elkezdett — répa- rálni. Ami annyit jelent, hogy rossz határozatot még rosszabb intézkedésekkel iparkodott meg- foltozni. Ezzel még jobban iga­zolva a szemménő-k, a helyes megoldások iránti érzék teljes hiányát, amely a közös strand- ügyet részéről jellemezte. Egymást váltottak az új és újabb fürdési rendik. Az általá­nos, közös strandot beszüntetve ■zombatoD-, vasárnap estig és idegenek érkezése esetén volt közős fürdés, kedden, csütörtö- kön délután férfi óra a női uszo­dában. Természetesen ez a rend­I szer nem vált be. A nők közül ■ sokan tiltakoztak az idegenek - jelentkezésekor kihirdetett közös fürdés ellen, morális »zsropont- 1 bői, de azért is, mart jegyük el­lenértékét sokszor nem kapták mag, néha már öt, vagy túperc múlva ki kellett jönniök a víz­ből. Erre a fürdőigazgtttóság úgy határozott, hogy a női uizodá- ban déli 1 óráig csak nőknek szabad fürdeni, délután férfiak­nak, de nők ia bemehetnek. Szó­val minden délután közös strand. Azok a nők, akik délután akar­nak fürdőzni közös strand nél­kül, a férfi uszodába válthatnak jegyet délután 4 tol 6-ig, emikor is ott kizárólag női óra ven. A fürdési rend állandóan vál­tozott, a közönség szinte már nem is tudta, hogy mire leér a fürdőkhöz, milyen újabb változ­tatást tjg találni. A bajok azon­ban még most sem érnek véget. Lehet, hogy az volt az igazgató­ság álláspontja, hory a férfiak nem csinálnak problémát a kö­zös fürdésből, azonban ez az álláspont is helytelennek bizo­nyult. A férfiak közt is »akad­tak,« még ped g tetemes szám­mal meggyőződése« elvűik, akik mágia problémát csináltak a kö­zős fürdőiből és nem voltak haj­landók megjelenni délután a női uizodában. Azonban a férfi uszo da is zárva van előttük, mivel ott női óra van. A dolgozó férfit, aki három órától estig érne rá fürödni, mert délelőtt hivatalban, irodában robotol, a dolgozó fér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom