Eger - napilap, 1933/2

1933-07-02 / 132. szám

2 BGEB 1933. jűliu* 2 toitin fél 5 bor kezdődik, leszál­lított helyárabkí), és fél 6kor végződik, hogy a fcözőnséz meg­tekinthesse a 6 órakor kezdődő BTK—MESE labdarúgó mérkö zést i*. Eger a XVIII. században Megjelent Breznay Imre új könyvének első kötete. Eger, július 1. Nagyon érdeke« ó» értéke« könyv Breznay Imrének, Eger oíthatetlan szeretető törtSnaiíró- jának most megjelent könyve: Eger a XVIII. században. Ér­deke« éc értékes könyv, mert egy évszázad élete és egy ön- j feláldozó ember élete van meg J banne élő betűkben. 'í { * m t - * •' f Rövid a felelet arra a kérdés- j re, hogy miért éppen a tizen- j nyolcadik század történetét mar- ■ kolta ki a szerző, az ezeréves j város történ simából ? Azért mert ma, a huszadik század civilizá- ‘ dójának szemlélő helyéről ez a legváltozatosabb, legtanulságo­sabb, sót leginkább lelkesítő is. Ezért időszerű ez a könyv ál­landó értéke mellett és számít­hat a legszélesebb érdeklődés felkeltésére. Történelmi városok különös sajátsága, hogy hóBkoruk után élik mag gyermekkorukat, azt az időt, amikor vári mivoltukból várossá kezdődnek és fejlődnek, amikor a fegyverek zaját lassan átváltja a békés munka, a pol­gári élet rendje. Eger városa fenséges és heroikus küzdelme* ket vívott a magyar földért, vé­rével áldozó hősi dajkája volt ez ország többi hősi városával együtt a nyugat nyugalmának; ezt megírták történelmi tollak, megénekelték zengő poéták s most előáll a polgári történetíró és megírja : mi következett, mi­nek kellett következnie ezután. Eger úgyszólván teljesen el­pusztult a török hódoltság előtt ■ mégegyszer — utána. A véde­kezők leromboltak, elpusztítottak mindent, hogy a bevonulőknak ne legyen okuk miért győzelmi ünnepet ü'ni. Alig maradt pár hajlék t a régi lakosság annyira elszéled?, pusztult, hogy »^z 1596 év előtti házbirtokosok kö zül egyetlen-egy sem jelentbe zett, mikor — 1687-ben, mint kincstári szerzeményt — újra ki­osztották Eger házait a kérvé­nyezőknek.« A tizennyolcadik izázad az az út, amelyik 600 háztői elvezetett a mai 4600 ig, s a kétezer lakostól elhozott a mostani harmiccezerig. A leg­egyszerűbb élelföltételek, szabá­lyozások megteremtéséig, a pol­gári élet megalapozásáig meny­nyi nehézséget kellett leküzdeni! Tiszteletre méltó az a felfogás, ahogy Breznay Imre az anyagot fitlátia és rendezte. Nem vesző­dött azzal a hiábavaló fáradság­gal, hogy folyamatos, elbeszélő történelmet adjon. Ennek a lassú életnek és fejlődésiek fordulóit nem mutatják történelmi tettek, hogy átkapciolják egyik egyik mozzanatot az előzőhöz. Hiába élt volna akko iban krónikás, hogy rigmusokba szedje az ese­ményeket: az, hogy Likó György magyar tímárból egri polgár lett. hogy^ícawfíss Márton SíücsMes­ter Ember házat Szerzett, nem megénekelni való dolog. A szerző tudta, hogy események hiányá­ban a fejlődés vonalát folyama­tosan megrajzolni lehetetlen.Épp ezért intézményeiben, népesedé­sének alakuláséban, társadalmá­nak rendjében, törvényeiben ad­ja elő a kor biográfiáját, szelle­mének, felfogásénak képéi. Nem úgynevezett tudományos száraz­sággal,hanem lelkes érdeklődés­sel, helyenként jóízű humorral számolnak be az egye» fejezetek az ingatlanforgalomról, az adó­zási viszonyokról, a város köz- igazgatásáról, a közbiztonsági in­tézkedésekről, a jumták megfé­kezéséről, eleven színekkel mu­tatják ba a század jellemzőjét: a vallásos életet. Mindenütt egy­korú okmányokkal, tanácsi ha­tározatokkal bizonyít a szerző, amiket érdekesebb részleteiben, eredeti fogalmazásban közöl is. Átolvasva a közel háromszáz oldalas kötetet csodálattal kell látni az adatgyűjtés heroikus munkáját, amit Breznay Imre végzett, ő maga szerényen így említi az előszóban: »Sajnos, nem tudtam beszorítani egy kö­tetbe azt a ragy anyagot, ame­lyet évtizedek óta gyűjtögetek.« Itt jelenti be, hogy a műnek már készül a második kötete is. Valóban évtizedeken át tartő kutatás, önzetlen fáradozás, egy emberélet minden energiája kel­lett ennek a könyvnek a meg­írásához. Hogy mit tett Breznay Imre csak az ingatlanforgalom kellő ismertetéséért, az már szin­te emberfeletti; külön cikkben fogunk megemlékezni róla. Te­hát munka, önzetlenség, energia. Es még valami. Az elősző mond­ja: «Ettől- a könyvtől ne várjon senki afféle elegáns tör-énettu- dományt, hanem csak apró ki- ciiségeket, olyanoka', amelyeket a szeretet nagyitőüvege fedezett TARCSÄFÜRDÖ Bad Tatzmannsdorf. Burgenland. — Világhírű szív- és női gyógyfürdő. Természetes szénsavas és vasláp (moor) fürdők. Für­dőidény : április—novem­ber. Felvilágosítással és prospektussal szolgál: a Fürdőigazgatóság, Bad Tatzmannsdorf. Néha napján hasznos, Fél pohár Gyomrot-belet tisztít, S a vért felfrissíti. föl, a szeretet sugara f akasztott életre.« Lehetetlen letenni ezt a lelkes, szép könyvet rajongás, megbe­csülés éa meghatottság nélkül. Brezney Imre könyvét Szmre- ciányi L>jos dr. egri érseknek, ■ az Eger város iránt velő sze­retetben és atyai áldozatos gon­dosságban Telőkesy IstváD, Er- dődy Gábor gróf, Barkőczy Fe­renc gróf, Eszterházy Károly gróf, Pyrker J. László és Barta- kovics Béla egri püspökök ■ érsekek méltó utódjának» ajánlja. dr. k. e. hz egri Mansz. vasárnap urnagyüjtést rendez a szentgotthárdi iskola­szanatórium Javára Eger, július 1. Július 2-án, vasárnap a Mansz. egri csoportja hatósági jóvá­hagyással gyüjtőnepoi rendez Egerben a szentgotthárdi iskola­szanatórium javára. Ez a szociá­lis intézmény közel egy évtizede ápolja s egyben tanítja, neveli a beteg magyar gyermekeket, köztük egrieket is s így valóban támogatást érdemel a város tár­sadalma részéről. A Mansz. tagjai közül az 1 alábbiak vállalkoztak az urna- gyüjtáare: Elek cukrászda előtt: 8—9 ig Hám Lajoacá, Bán Imréné, Dózsa Jenöné ; 9—10 ig : dr. Erlaoh Sándorné, dr. Bárány Gézáné; 10—11-ig: Szilassy Gá- záné, dr. Pethő Istvánná; 11— 12-ig: Pázmány Lajosné, dr. Sim- kovits Jőzsefoé; 12—1-ig: Trak j Gézáné, dr. Szabó Gyuláné, dr- s Búzás Endréné. A Líceum előtt: 8—9-ig: Macoasey Antalnő és leánya, Mossőczy Jőzsefné ; 9 — 10-ig: Kóczián Gyuláné, Holló* Nándorné; 10—11-ig: dr. Kaáli Nagy Marcellné, dr. Ornsíein Lászlőcé; 11—12-ig: Vámos Bé- láné, dr. C*8nkey Gézáné; 12— 1-ig: Andrássy Ákomé és leánya, Gröber Ivánná. Vármegyeház előtt: \ 8—9-ig: Bátaszéki Szabó Bé­' láné és leánya, dr. Finger Vii- I mosná és leánya; 9—10-ig : dr. Ebner Béláné, dr. Joőb Gézáné; 10—11-ig: Roabai Viktoroé és leánya, Wind Gézáné; 11— 12 ig : Reiez Ferenoné és leányai, Nagy Póterné; 12—1-ig : dr. Pálosi Ervinné, Bárdos Ádámné és leánya. A piaci Hangya előtt: 8—9ig:Síaud Mária, Timon Béláné, Szász Sándorné,9—10-ig Jámbor Jánosáé, Porubizky Bé láné, Novotny GyuláDé; 10—11-ig: Gröber Ferencné, Mándi Szabó Béláné; 11—12-ig: HanelBéláné és leánya, Horkay Istvánná és leányai; 12—1-ig: Timoa Iza, Novotny Antalné és leányai. Szinház előtt: 8—9-ig: Veicsey Istvánná, Jilek Károlyné, Greskovics Ernőné; 9—lO ig Márkus Béláné, Rapciák Józsefnő; 10—11-ig: Hegedűs Gyuláné, dr. Horváth Mihálynő, dr. Papp Petemé; 11 —12 ig: Bayer Hanrikné és leánya, Né­meth Pálné és leánya, özv. Pav­lik Gutztávné és leánya, Fekecs Sándorné; 12—1-ig : CholDoky Lászlőné és leányai, Kollmann Jánoiné és leánya, özv. dr. Be- nyő Gyuláné é» leánya. Mikor lesz Egerben orsz&gzászló ? — Levél a szerkesztőséghez. — Eger, július 1. Az egriek mindig és méltán büszkék voltak elődeikre, de ha­zafias gondolkozásukra is. Talán ez a nemzeti sajátosságából fa­kadó függetlenségi [szellem volt egyik tényezője annak, hogy a múltban a kormányok kegye más, élelmesebb és alkalmazko dőbb szellemmel telített közön- ségű városok felé fordult s Eger oly sok kedvezéstől elesett. Sok változás történt azóta a körülményekben és bennünk, de annyit ma is megőriztünk a múltból, hogy megmaradtunk meg nem alkuvó magyarnak, így méltán föltűnhetik előttünk az a kérdés, hogy miért nincs Egernek még mindig ország­zászlaja? Haves megyében már sok községben van, de itt Eger­ben már 60 as emlékmű is vaD, ba nehezen létesült is, az ország- zászlajának felállítása még nem jutott eszébe, sem a város ve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom