Eger - napilap, 1933/1

1933-01-22 / 18. szám

2

EGER

1933. január 22

Javßsolni fogja a gyűlés, hogy mondja ki a kormioy: fogyasztási szeszt csak borból lehet főzni. Ezzel az intézkedésiéi elérhető lenne, hogy a homoki szőlők termését literenként 11 fillérjével szeszfőzőire felvásárolnák a gyárak a a begjvidéki borok értékesítése könnyebbé válnék.

Ha pedig ez az intézkedés nem volna keresztülvihető, külföldi mintára meghatározott kontingenst jelölne meg a kormány, mint Olaszországban, ahol a szeszgyárak 10 milliő liter bort kötelesek feldolgozni évente.

A különböző szempontokat bi zonyára élénk vitában fogja megvilágítani a gyűlés, amelyen Budepastről a Szőlőigazdák Egyesületének kiküldöttje is részt vesz, Petro Kálmán dr országgyűlési képviselő pádig beszédet mond.

Emlékezés a dán jamboreera

Eger, január 21.

A cierkészek gödöllői négy találkozásának előkészítése alkalmából eszünkbe jutnak a dániai jamboree kedves emlékei. A háború után ez volt az ellő eset, hogy a legyőzött és győztes nemzetek egyenrangú felekként találkoztak. A nagy cierkőszte- lálkozőn nem volt tehát különbség cierkész és cierkéiz között. A dánok a semlegességüket megőrizték továbbra is. Nem jelentett számúira többet ez angol, vagy francia cserkész, mint a magyar, egyforma kedvesen fogadták bárhonnan jöitek is. Csak amikor szemtől szembe kerültünk és a fellép5b varázsa ragadta meg őket lett a fogadtatás élőnbebb. Jóleső őrzéssel mondhatjuk, hogy mi az első megjelenésre szimpátiátjarattunk. Amint vonatunk Koppenhága tiszta ős rendezett pályaudvarára barobogott, víg zeneszó fogadott. A dán cierkéiz zenekar köszöntötte a magyar cserkészeket. A vonaiből kiszálló fiukét motolygős, vidám kendőlobog- tatás és éljenzés fogadta. A pályaudvar szorongó tömege olyan igaz szeretettel fogadott bennünket, mintha valóban hazaérkeztünk volna. Végtelenül jől esett ez, a háromnapos fárasztó vonatozás után. Amint felsorakoztunk a vonat előtt egy dán cserkészvezető, Christian Holm magyar nyelven üdvözölt bennünket. Nem ciak beszéddel köszöntük azt meg, hanem zenekarunk eljátszotta a dán himnuizt, amit levett kalappal hallgatott végig meghatottan a közönség. Ezután elindultunk a város máiik pályaudvarára, ahonnan táborhelyünkre kellett mennünk.

Ami ezen a felvonuláson történt az egyenesen megható volt. Koppanhága legszebb utcáin mentünk fit. Mindenütt nagy tömeg kísért bennünket. Az út mentén ■ok 6ütő, rengeteg kerékpár, de még több gyalogot jött velünk. A villamosok, autóbuszok megálltak s a közönség nem haragudott a forgalom zavarásáért, hanem miad az ablakokhoz tő- dűltek ■ kendőt lobogtatva éltették a magyar cserkészeket. A házak ablakai megnyíltak és virágot szőrtak reánk, amikor

pádig a zenekarunk eljátszott egy-egy pattogós magyar nótát, orkánként zúgott fel a taps s mindig követelték az újrázást. Az emberek odafurakodtak közénk, rázták a kezünket és úgy fejezték ki örömüket, hogy a magyarok ilyen szép számmal jelentek meg. Kiült bz arcukra a bold'giág pírja. Nevető arcunk felbátorította a dánokat, mind bizalmasabban jöttek közénk s már nemcsak piroláztak, hanem ölelgettek is bennünket. Sietnünk kellett a vasúthoz. Jött a par au c a: »Cierkészmenet!c Ez azt jelentette, hogy 40 lépést futva, 40 lépést lépésben kellett megtenni. S ahogy futottunk, velünk futott a tömeg is. ő íz emberek őa asz- szoDyok nyújtották felénk kezüket s úgy szaladtak válunk. Másnap a lapok tale voltak a fogadtatás leírásával. Hozták a fényAZ EMBER ÉLETE,

HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE

képünket s elragadtatással írtak rólunk. Többek között a »Politiken« Fgyike a legnagyobb dán lapoknak így írl: »Mieden cser készosapatot szívesen fogadunk és fogadtunk.de ezek a katonás és amellett nagyon kedves víg magyar fiúk egyetlen rohammal bevették Koppenhágát, meghódítottak minden dán szívet.«

Milyen jól esett nekünk ez a kedves fogadtatás ott messze földön és »ilyen szép Örökemlék maradt a lelkűnkben. Reméljük, a mi magyar közönségünk is tud így lelkesedni és ily örömmel, meleg szívvel fogja fogadni a hozzánk ellátogató cserkéizbará- tainkat. (vl)

Legújabb Maul különlegesség: Dreher

, Vendégváró keksz1

már kapható

Steinhäuser utóda, Balkay füszerüzletében.

— Az »EGER« kiadóhivatala Liceuni Könyvnyomda. Telsfonszám: 176.

t— minin ~~iifM riFfnninTini■ mi inni mi imvmimtummmmmmmmmmmmmmmmmmm

Miért drágák a „Thália" helyárai

Milyen gazdasági értéket jelent a Thália munkája a város és a nyomorenyhítés szempontjából.

Eger, január 21.

Tizenkét esztendő eredményes munkássága után immár a 117.-ik előadásra kéizül városunk nagy jelentőségű bultürőlis egyesülete a-Thália. Eger kultúrközönaége 117. *zer készül jegyét az előadásra biztosítani. E készülődést azonban mindinkább megzavarja valami. A jelen és a közelmúlt j leromlott viszonyai s az általános pénzhiány mindjobban érezteti e téren is hatását és így a közönség egy része túl drágának minősíti a Thália helyárait. Igen sokan panaszkodnak,hogy vsgy távol kell maradniok, vagy túlságos anyagi megterhelést jelent az előadások látogatása.

Miután az »Ege« e téren is kötelességének érezte a nagy- közönség tájékoztatását — és miután valóban meg nem engedhető volna, hogy bármely egyesület a jótékonycélra való tekintettel túlságosan megterhelje a negyközönségat, — felkerestük dr. Óriás Nándor egyetemi magán tanár, felsőkereakedelsni igazgatót, a Thália elnökét, ki a számszerű adatok megszerzésére az ügyvezető igazgatóhoz küldött bennünket.

Percek alatt a kimutatások, statisztikák, költségvetések tömege feküdt előttünk, oly precizitással és a legapróbb részletekre is kiterjedő pontossággal szerkesztve, hogy a közönség valóban megnyugodhstik : minden fillér nyilván van tartva és kizárólag az előadás céljait szolgálja.

Átnéztük az utolsö évek elszámolásait és megdöbbentünk azon, hogy mily precíz munka, vaskezű takarékosság kell ahhoz, hogy az egyesület a mai bevételi viszonyok mellett, de a művészi nívó feltételeinek szem előtt tartásával, az előadásokra rá ne fizessen.

Majdnem hihetetlen, hogy az előadásokkal kapcsolatban minő kiadások merülnek fel, hogy a közönség igényei kielégítést nyerhessenek.

Miután egy-egy előadás költ- ségvatéie sok mindentől, de leg- ickább díszletek és jelmezek szükségétől függ, és így egy meghatározott előadás költség- vetésének bemutatása nem adhatna tiszta képit, megszereztük az utolsó három esztendő előadásainak összesített statisztikai kimutatását,— az ügyvezető igazgató ugyanis ennek ez alapján állapítja meg a mindenkori előadás rentabilitását, — és azt készséggel leközöljük, már csak érdekességénél fogva is.

A kimutatás szerint az utolsó

három esztendő pontosan 20 előadásának kiadásai 9.865 45 pangót tettek ki, éspedig:

Eger városnak bályegilleték 56—, Eger városnak színház- bérlet 905 —, Eger váróinak áremfogyaiztásért 77103, A város tulajdonát képező díszletek t karbantartása és javítása 32408, Rendőrségnek 171 72, Tüzőrsőg- nek 197 06, Szinlsp, hirdetési díj 187 20, Jogdíj 34412, Fűtőanyag 859 80, Fütő díjazása 119 —, Vi- lágoiíiő díjazása 316—, Takarítók díjazáia 106—, Szíoház- gondrok díjazása 96—, Ruhatáros díjazása 61—, Páoztároi díjazása 62—, Jegy<zedők díjazása 154’—, Díizletezök, kellékes, függönyhúzó 896—, Fodrász és fodrásznődíjazása 286 —.Emelvények építésénél munkadíj 144'—, Bú orok és kellékek szállítása 2141—, Szíolepok, jegyek, nyomtatványok 564 20,Díszletek 1452 47, Jelmezek köloiöndíja és szállí tésa 943 46, Parókák hölciöndíja és szállítása 148'—, Szerepköny- vek és azok sokszorosítása 104 60, Arcfesíékek 86 24 TtchriVai felszerelések 120 17, Kellékek 176-20 pengő. Ömesen 9.865 45 P.

E végösszeget elosztva az előadások számával: 439 P az átlagos összeg, amelybe a »2kálidnak* egy-egy előadása bele került. Ugyanakkor bevételei 10548'18 pengőt tettek ki. Egy előadásra jutott tehát 527 P. Előadásonként mindössze 37 P tiszta maradvány. Évi átlagos hát előadás esetén tehát valamivel több kétszáz pengőnél, mely csekély összeg alig fedezi az egyesületi helyiségek fűtési, világítási, rendbentartási költségeit, valamint egyéb adminisztratív kiadásokat.

Ezek után önként felmerült az a kérdés: miképeu lehetséges, hogy ilyen hatalmas kiadások mellett a hivatásos színészet, — ahol a tagokat is fizetni kell, — egyáltalán egzisztálni tud. Erre is azonnal megadta az ügyvezető a választ.

Míg a »Tháiiának« egy előadása kereken 500 P kiváo, addig pl. Kardos társulatánál egy egri előadás a tagok fizetésével együtt 330 P.-be kerül. Kardos ugyanis megtakarít: Színházbérlet címen 40, világításon 39, fűtőanyagon és fűtőn 48, kap előadásonként(«zubvenció címen) 40, díszleteknél — (miután nem egy, de legalább 10—15 előadásra készülnek) megtakarít 65.00, jelmezkölosön díj és annak leszállítása címén 55, bútorszállítás, paróka kölciőndíj, emel- véoyépítés, technikai felszerelések stb. (miután ezek rendelke-