Eger - napilap, 1933/1

1933-01-22 / 18. szám

1983 január 22. EGEB Milliók kedvelik és fogyasztják T^lnhtnnlí Megkiméli magát a'ixii&nzatokiói, ha valódi Blokmaltqt kérés csak erodeU csomajhah fogadja el T sásra állana!) 48, önzőén 335 pengőt. Marsd tehát 165 P. Ami tehát a Tháliának átlagban 500 P-be kerül, az Kardosnak 165 P be, tehát mindössze az összeg egy- hsrasadábe. Számítsuk azonban a gázsikat is. Átlag 25 színész havi átlagos 200 P jét elosztva a nspok számával, kapunk 166 P-öt. A technikai kiadásokkal Kardosnak egy előadása átlago­san 331 pengőbe kerül, a Thália kiadásainak tehát csak 65 szá­zalékába és a helyáraik mégis teljesen egyformák. Kétséget kizáróan bizonyítást nyert tehát, hogy a Tháüa hely­árai az előadásaira súlyos te­herként nehezedő kiadások miatt nem drágák. Sőt valljuk be őszintén, igen nagy bátorságra vall, az előadásokat ilyen hely­ink mellett — ugyanakkor ha­talmasan csökkent bevételi lehe­tőségekkel — mégis tökéletes fei- állííáibsn megrendezni. Míg működésének elfő nyolc esztendejében a bevételi többle­tekből több mint 9000 pengőt juttatott különböző erre rászo­rult egyesületnek, addig ma a közönség csökkent teherbirő ké­pessége — és valljuk bs: sok­szor indokolatlan rőizvétlessége következtében — előadásaik jö­vedelmét teljes mértékben fel­emésztik azok kiadásai. E »kiadásoknál« még egy pil­lanatra megkívánunk állani. Be­számolónk elején már részlete­sen közöltük a közönség fillérei­nek hovafordílását. Most cisk összegezni kívánjuk ezt, hogy az egyesület által évente átlagosan forgalmazott 3300 pengő összeg­ből csak 10% vándorolt idegen kezekbe, a többi itt marad és táplálja a város gazdasági éle­tét, Eger városának jut évente 680 pengő, egyéb hatóságoknak 300 pengő és kisembereknek, iparo soknak, kiskereskedőknek, mun­kanélkülieknek kereken 2000 pengő. Az előadásokon foglal­koztatott technikai és egyéb al­kalmazottak legnagyobb részé­nek a hosszú tél folyamán ez az egyetlen kereseti lehetősége. A Thália az, amely évi 2000 pan- gővel az ellátatlanok tekintélyes számát juttatja keresethez, be- tévő falaihoz és ezzel az általá­nos nyomorenyhitéshez oly nagy mértékben játul hozzá, hogy a hivatalos köröknek felié len na­gyobb ró! oaezenvét és megér­tését ktllene, hogy megérdemelje. ..................................................................TT-aai M ert fájdalommal kell látnunk, hogy a város társadalmának ve­zető tényezői nem kiférik olyan érdeklődéssel és erkölcsi támo gálánál a társaság munkáját, saint ahogyan művészi és jóté­kony működése megérdemli.Pt dig nem tudunk találni szempontot, amely est érthetővé te síi, Mert hiszen nem lehet mellékes az, hogy 40—50 ember éhezzék, ugyanekkor etetleg a város és egyébb hatóságok pénztára is szegényebb legyen évi 1000 pan­góval, ha ezek a kedvezőtlen je­lek a Thália tagjait elkedvetle­nítik ér visszariasztják a további eredményes munkától. Pedig az egyesület cess feö- nyöradomáDyokat kíván látoga­tóitól: tisztességes, becsületes és művészi munkát ad cserébe, míg ugyanekkor tagjai fáradságos munkájukkal nélkülözők kőny- nyeit törlik le. Ez pedig ma a világégés 14 ik esztendejében, a nyomor mélypontján hatalmas és elvitathatatlan dolog. Agyonlőtte magát egy gyöngyösi várost tisztviselő, mert szabálytalansággal gyanúsították Gyöngyös, ján. 21. Gyöngyös lakosságát tegnap óta nagy izgalomban tartja egy megdöbbentő tragédia, amelynek áldozata Maiusek László vírosi tisztviselő. Maiusek eilen, aki a közigaz* g - tás szolgálatában állott, ki­sebb szabálytalanságok és állí­tólagos visszaélések miatt vizs­gálat indult meg és bár a tiszt­viselő ártatlanságát hangoztatta, az eljárást tovább folytatták el­lene. Matuiaket annyira megvi­selte a dolog, hogy idegei fel­mondták a szolgálatot és teg­napra virradóra agyonlőtte ma­gát. Az öngyilkosságnak az ad tra­gikus hátteret, hogy a vizsgálat tegnapra b.f jeződöttés teljesen tisztázta Maiuseket a vádak alól aki így most már ciak haláléban kap elégtételt a hazáért. Eszmék harca. Az Egri »Egyházmegyei Köz­löny« legújabb száméban Hajós József dr. (Rőms) írja a követ­kező megszívlelendő sorokat: »EUlogttis nőikül szükséges ma a katholikus beavatkozás, mert a társadalomnak minden ízében a fejlődés árama lüktet. Korunknak akkora a lendülete, hogy nspről-napra dob el és újra készít intézményeket, életmódot, rendszereket, törvényeket és szo­kásokat. A beavatkozás azonban nem merülhet ki egyszerű űjirányt- adátbrn. A katolikus munka építve indít és erősítve fejlesz*. Irányítást egyedül Róma adhat, amely kétezer Sveneveit fel kul­túrákat s látta őket elpusztulni, ha azok hűtlenek leltek hozzá, A világ változási lázén.tk ma­gyarázatát egy mélyebb vonás adja meg: a modern elanyagiá- sodis. Da éppan a modern ka­pitalizmusnak kell hamarosan belátnia, hogy saját magát és az egész társadalmat zúzza öiz- sze, ha továbbra is kegyetlen mohőséggil veti magát a föld javaira. Félaiegoldásokkal nem lehat pipáiéiul, azok érintik a baj gyökerét, akik egységes, mélyreható és mindenre kiter­jedő világnézetet akarnak meg­valósítani. Ittan örök terveinek grandiózus öiizjálőkát figyelhet­jük meg a szellem s az anyag nagy küzdelmeiben. Sikert csak e tervek százszázalékos ma- gunbévátétale hozhat. 1 óth Balázs a miskolci Szent István templom történőiéről ir beható forrástacu-máryok alrp­ján. Líslkipásztorkodés rovatiban az egyházmegyéi nmsiőfcrői s a Jászsági Liturgiei Kör megala- feu’ásáról kapuok értékes beszá­molókat, a hírak rovásában pe- d g a négy egyházmegye min­den részéből olvashatunk gazdag híranyagot. Tízezer magyar gyerek kénytelen tót iskolába járni a Felvidéken. Prága, január 20. Hobbi magy.r kereszláüyizo- cialiata képviselő a képviseléház költségvetési bizottságában a közoktatásügyi tárci töltségve- tőiének tárgyalásánál rámutatott arrr, hogy a közoktatásügyi &i- r isztériuns költségvetésében nincs a magyar lakosság száménak megfelelő összeg feu’turcSlokra beállítva. A magyar lakosságnak nincs főiskolája ős sokkal keve­sebb közép- és nép's^ola felett rendelkezik, mint amennyi meg­illetné. A költségvetés túlságosan el­hanyagolja a megvár művésze­teket, a magyar irodalmat, szín­házat, zenét és a diákokról való gondoskodást. Hók ki képviselő esután különböző példákkal vi­lágította meg azt, hogy miképpen nemzetieileníúb el a magyar gyer­mekeket és különösen azt kifo­gásolta, hogy a Felvidéken és Erdőskárpátokban több mint 10.000 magyar gyermek kényte­len tőt, illetőleg cseh iskolákat látogatni, mert nincs elég ma­gyar iskola. ■ 3 HÍREK — 1933. január 21. — Társadalmi naptár. Jan. 22: Müller Antal országgyű­lési képviselő előadása az Egri Keresztény Iparos­kor kultúrdélutánján 5 órakor. Jan. 22: Szentgyörgyi József egy­házmegyei tanfelügyelő előadása a Cifranegyedi Olvasókör kultúrdólután- ján, öt órakor. Jan 22: Hevesmegye szőlősgaz­dáinak tiltakozó nagy­gyűlése délelőtt 11 óra­kor a városháza nagy­termében. Febr. I: Az Egri Jogakadémiai Kör álarcos dominó-bálja a Koronában. Febr. I: Az Egri Katolikus Le­gényegylet egyleti tár­sasvacsorája a TESz ki­tüntetéseinek kiosztása al­kalmából. Febr I: Az Egri Polgári Asztal- társaság családias vacso­rája a Vörösrák külön helyiségében este 8 óra­kor. Febr. 4: Az Egri Keresztény Ipa­roskor zártkörű farsangi jelmezes táncestélye este fél 9 órai kezdettel. Márc. 3—4 : A Thália Egri Szín játszó Társaság előadá­sa a Városi Színházban. Színre kerül Seribe: Egy pohár víz. Márc 5: Az Agria corporaíio mű­soros délutánja délután 5 órakor a Fehórteremben. Márc. 12: A Szentkorona Szövet­ség ünnepélye délután 5 órakor a Fehérteremben. — Az idő. A Meteorologiai Inté­zet jelenti ma déli 12 órakor: továbbra is erős északi szél, sok helyütt havazással. A hideg foko­zódása várható. — Egri háztulajdonosok értekez­lete. Az egri Háztulajdonosok egyesülete a Kaszinó nagyter­mében január hő 29 én d. e. 11 őrekor értekezletet tart, amely­nek tárgysorozatán a magas víz és villaoydíjak kérdésén kívül egyéb fontos megbeszélések sze- répáinak. A gyűlésre ezúton hív­ják meg az összes háztulajdo­nosokat. Kávé-, tea- szaküzlet Rum és likőr különlegességek. Meinl Gyula kávóbehozatali r. t. lerakata Eger, Jókai ucca. Telefon: 228. * Vasárnap legémjfogó (össz­tánc) a Kath. Legényegyletben. Katona zenekar. — Kultúrdé'uíán a Szvorényi úti Olvasókörben. Vasárnap délután 4 órakor a Szvorényi úti Olvasókör­ben kultúrdálutánt rendez a veze­tőség, amelyen Kiszely Imre igaz­gató a Magyar rapszódia című fil­met vetíti, utána pedig Ruzsin Ferenc tűzoltóparancsnok tart elő­adást. A megnyitóbeszédet Kovács Ferenc elnök mondja. A régi világhírű magyar gyártmány, a Tiszaujlaki bajuszpedrő mindenütt kapható!

Next

/
Oldalképek
Tartalom