Eger - napilap, 1933/1
1933-04-23 / 91. szám
2 EGER 1933. április 23 A strandfürdő gondolata nem az elmúlt napokban tartott igazgatósági ülésen érett meg a megoldásig Évek óta tervszerű munka folgt a közös uszoda megvalósításáért. Eger, április 22. Az egri strandfürdő ügye, amely 1927 őta már több ízben foglalkoztatta a város közvéle* ményét, űgylátszott az utóbbi időben elaludt. Annak idejön a közönség erkölcsi felfogása parancsolta le napirendről ezt a j kérdést, amely még egy*zer-két- szer felbukkant, kisértett, de aztán felelős helyekről elhangzott kategorikus nyilatkozatok után a múlt évben elhallgatott. Egészen a hét elejéig, amikor a Városi Fürdő Rt. igazgatósága néhány tagjának tiltakozása ellenére látszólag meglepatéssze- rűen elhatározta, hogy a kérdésben döntést provokál ki. Úgy tudjuk, hogy az igazgatóságot erre ez elhatározásra a városi fürdők nehéz anyagi helyzete kányszerítette, amelyba az üzem a legutóbbi években jutott. Ha azonban a strandfürdő hirtelecül felbukkant kérdésének kisérőkörülménydt vizsgáljuk, olyan jelenségeket kell tapasztalnunk, amelyek a legteljesebben valószínűsítik azt a megállapítást, hogy minden ellenkező állítással és tiltakozással szemben évek óta tervszerű munka folyik a strandfürdő megvalósítása érdekében. Az első jel, amely erre mutat: a női uszoda átépítése, amely néhány évvel ezelőtt történt meg. Akkor, — bár nem mutatkozott ennek feltétlen szüksége, — olyan mérvű átalakítási munkálatok folytak a női uszodában, amelyek arra mutatnak, hogy bizonyos körökben már akkor számoltak a strand megvalósításának komoly formában való felvételével. Az uszoda átalakítása is adósságra történt s ez ez adósság a horribilis költséggel megépített József fürdő 159 ezer pengős terhével együtt természetszerűen nehéz helyzetbe juttatta a Városi Fürdő Rt.-t. A második tagadhatatlan lépés, amelyet a városi fürdők a strand felé tettek: az elmúlt tél folyamán végzett újabb átalakítás, amely ugyancsak tetemes költségba került. A női uszoda, amely tavalyi formájában rendeltetésének tökéletesen megfelelt, még alig volt pár éves és az ősz folyamán, amikor a belügyminisztériumban javaslatot kellett tennie a városnak, hogy a téli inaégmunka során milyen munkálatokat tart legszükségesebbnek és feltétlenül elvégzendőnek : a női uszoda átépítését jelölték meg ilyenül. Annak idején 20 ezer p3ngő- ben állapították meg azt a költségvetési keretet, amelyen belül a női uszoda legfrissebb, nagyméretű és felesleges átalakítását le kellett volna bonyolítani, de ezt a költségvetést közel másik húszezer pengővel lépték túl. Ezek után a munkálatok után, amelyek végképen adósságba verték a Városi Fürdő Rt-t, jött javaslatával az igazgatóság, a* mely egyedül a közös strandtői várja, — megmagyarázhatatlan módon, — hogy terheitől megszabadítsa. Bizonyára a kényszerhelyzetet fogják okúi megjelölni a strand megvalósítására, de nem szabad elfelejteni, hogy ez a kényszerhelyzet nem állott volna elő, ha a női uszodának strandfürdővé való átalakításával éveken keresztül elő nem készítik. Az a fait accompli, amelyet a strand megvalósításával kapcsolatban még a tél folyamán elterjedt híreknek a közvéleménybe jutásakor már mi említettünk: bekövetkezett. Financiális okokra való hivatkozással el akarják hitetni a közvéleménnyel, hogy mihelyt strand lesz: a Városi Fürdő Rt megszabadul ennek bevétele folytán adósságaitól. Ez az állítás azonban bármilyen tetszetős is, nem állja meg a helyét. Eger konzervatív erkölcsű és jőizlésű közönsége nem fogja látogatni a közős strandot semmivel sem nagyobb számban, mint a külön férfi és női uszodát. Azt pedig józan emberekkel nem lehet elhitetni, hogy az idegenek a strandért tömegesen jönnek majd Egerbe. A külföldi, ha strandolni akar, továbbra is a Riviérára megy, nem az egri melegvízre és az sem valószínű, hogy a budapesti ember ott fogja hagyni a dunai homokot csak azért, hogy az egri Városi Fürdő Rt bevételeit növelje. Az erkölcsi meggondolást tehát finánciális okoskodással szeretnék háttérbe szorítani s ez ellen nekünk is fel kell emelnünk szavunkat. Veszedelmes dolog ez, mert ha ilyen álláspontra helyezkedünk, legközelebb egy anyagilag jól jövedelmező játékbarlang, vagy más hssonlő intézmény megvalósításának gondolatát is fel lehet majd vetni, ugyanolyan joggal és okoskodással, mint a strandfürdő bevezetését. Sok millió ember Szenved gyomorbajban, má y j)e ifi az „Gyógyhatás“? — páratlan. Önálló rend lett a ferences szegénygondozó nővérekből Eger, április 22. Szmreoiányi Lajos dr. érsek, pápai trónállő legutóbbi leiratában a joghatósága alatt megtelepült Szegénygoadoző nővérek kongregációját önálló rendtartománnyá emelte. A rendtartomány első főnöknöjévá az Ér- ■ekfőpászlor Mária Franciska nővért, a rend eddigi ujoncmes- ternőjét nevezte ki. Ugyanakkor az érsek a szegénygondozó társulat alapító igazgatóját P. Oslay Oswüidot az uj rendtartomány örökös igazgatójává nevezte ki. Az egri norma országos hódító útjáról minden felszárított könny, a ragaszkodásnak minden meleg érzése őszinte szeretettel hajlik az uj rendtartomány és annak minden egyes szerényen, de annál nemesebben tevékenykedő tagja feli. A kinevezési okmányok átadása a rend ludányi anyaházában meleg ünnepség keretében történt meg, a rendtartomány jelenlegi 12 házának fő- nöknöje jelenlétében. „Adatokat felszólításra sem küldött be" Az egri idegenforgalmi propaganda hiányosságai. Megjelent Magyarország fürdőinek és üdülőhelyeinek ismertetése — de Eger hiányzik belőle. Eger, április 22. Az Országos Balneologiai Egyesület fürdőügyi propaganda- akciója során a Magyar Fürdók és Üdülőhelyek Központi Irodájának felállításán s a nagy apparátussal megrendezett fürdőügyi kiállításon kívül most igen jelentős munkával gazdagította a magyar fürdőügyi irodalmat. Rövid időn belül harmadik kiadásban kapsodta el a közönség az Országos Balneologiai Egyesület kiadásában megjelent »Magyarország fürdőinek, ás ványvizeinek, üdülőhelyeinek ismertetése* című Ízléses kiállítású és olcsó (50 filléres) füzetet. A füzettel azt akarja elérni a Balneologiai Egyesület, hogy a magyar közönség és a magyar fürdők egymásrataláljanak s meg akarja magyarázni a társadalomnak, hogy a magyar fürdők nem önhittek és nem akarnak, de nem is tudnak versenyezni a többizáz éves nyugati kultúrával és azzal a tőkegazdagság- gal, ami ott rendelkezésre áll. De viszont megértést kér a társadalomtól, hogy lássa meg a jőt a ne nézze mindenütt feltétlenül a rosszat s ébredjen annak tudatára, hogy sok egyszerű kis fürdőhelyünk győgy- hatásban vetekszik sokszor vi* lághírűvá reklámozott külföldi fürdőkkel. Az érdekes látképekkel, főay- képfelvételekkel díszített egyébként is szép kiállítású füzet lapjait forgatva, érdeklődéssel kerestük Egert s fürdőinek, nevezetességeinek leírását, hogy önmagunk előtt is büszkélkedhessünk azzal a gazdagsággal és jelentőséggel, amit Eger jelent a magyar fürdő- és nyaralóhelyek egyre élesebb versenyében. Kíváncsiságunk kielégítése helyett azonban megdöbbenéssel kellett értesülnünk a füzet 52. oldalán arról a tényről, hogy az Eger (Heves m.) és ae egri Dobó-forrás címszónál csillag ékeskedik, mely a lap alján meghúzódó megjegyzésre utal, hogy »Adatokat felszólításra sem küldött be.* Tehát Eger város idegenforgalmi hivatalát nem érdekli az Országos Bilneologiai Egyesü- lat közérdekű akciója, érdeklődése, felszólítása Eger fürdőinek, győgytényezőinek, szállodáinak, nevezetességeinek közlése ■ közhirrététele iránt. Mert minden nyaralni és fürdőzni kívánó, aki a szezon előtt a magyar füdő- és üdülőhelyek iránt érdeklődik, csak ezt az egy következtetést vonhatja le ebből a súlyos mulasztásból, hogy Egernek egyáltalában nincs szüksége nyaralókra ős fürdőzőkre. Egernek nincs szüksége meleg vizét ajánlani minden elképzelhető úton- módon, mert itt nyaranta ezren és ezren hemzsegnek máris. Egernek nincs szüksége a Korona
