Eger - napilap, 1932/1
1932-06-05 / 125. szám
arä 20 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. :: XLIIL évfolyam 12o szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1932 jiinius 5. Rz egri róm. kát. tanítói kör közgyűlése. Az Eger Főegyházmegyei rk. Tanítóegyesület egri koré június 2-an tartotta rendes övi közgyűlését Novak Sándor apát, kanonok, plébános elnökletével. Az elnök lelkes, megnyitó beszédében a sajtó nagy fontosságáról szólt. Rámutatott a szélsőséges sajtó-termékek káros hatásaira és a kát. sajtó propagálására hívta föl a kör tagjait. If Lene I. Gyula a kir. tanfel- ügyelősőg üdvözletét, míg Gáspár István, a kör világi elnöke a kör tagjai érzelmeit tolmácsolta, kijelentvén, hogy a tanitói kör minden tagja a mai nehéz viszonyok között is, a kényszerű illetményosökkentések miatt sokszor anyagi gondokkal küzdve lelkesedéssel, hagyományos idealizmussal végzi feladatát, mert ludatábau van annak, hogy ez a rokontalan maroknyi magyar nemzet csak úgy maradhat fenn, ha kultúrájának, műveltségének minél magasabb nívóra való emelésére törekszik. Ezután Somos Lajos tanítóképzőint. tanár tartotta meg előadását arról, hogyan állíthatók a nyelvi magyarázatok a gyakorlati életre és a munkára váló nevelés szolgálatába. Az erős gyakorlati pedagógiai érzékről tanúskodó fejtegetést Petrovics József igazgatótanító mesteri gyakorlati bemutatója követte. A két előadást követő megbeszélésen vitéz Subik Károly szólt nagy elismeréssel a mintatanításról s meleg szeretettel üdvözölte a szép számban megjelent áll. tanítókat, összefogásra, együttműködésre hívta fel a különböző jellegű iskolák tantestületeit. Hangsúlyozta a vallásos nevelés fontosságát, majd lelkes szavakkal buzdította a leendő fiatal tanítókat magasztos hivatásuk teljesítésére. Ezután Fe- kecs Sándor igazgató tanító, Szügyi Trajtler GSza gyek. isk. igazgatótanítő, Tárnái Kálmán ig. tanító szóltak hozzá Somos értékes fejtegetéséhez, kijelentvén, hogy a középiskolák ama gyakran hangoztatott vádját, hogy az elemi iskola nyelv- tanítása nem kielégítő, az elhangzott elméleti fejtegetés és gyakorlati bemutató élesen megcáfolja. Bátor Gáspár hitoktató nagy tudással fejtegette a katolikus akció törekvéseit és célkitűzéseit. A gazdag tárgysorozatba méltóképpen illeszkedett be Forgács István előadása: mik nehezítik meg az iskola nevelő munkáját s mit tehet ellenük az iskola? A kör belső ügyei elintézése után a gyűlés véget ért. G. I. A hónap végén nyári szünetre küldik a képviselőházat Eger, június 4. A költségvetés tárgyalása erős tempóban, 12 órás üléseken folyik a képviselőbázb3n. Tegnap a folyosón olyan hírek terjedtek el, hogy a költségvetés letárgya- lása után szabadságra megy a Ház és csak októberben ül ösz- sze megint a parlament. Az egységes párt vezető tag- j8i ezzel a hírrel szemben úgy nyilatkoztak, hogy a Ház a költségvetés és az összeférhetetlenségi javaslet letárgyalása után is együtt marad. A nyári vakáció előtt még a plénum elé kerülnek a legégetőbb gazdasági kérdések, minden politikum kikapcsolásával a lehetően mindegyik párt közreműködésével. A költségvetés vitája pár nap múlva befejeződik s utána körülbelül egy hétig tart az össze- férhetetlentégi javaslat tárgyalása is, úgyhogy a képviselőház junius 20—22 ig marad együtt. A vidéki városok függőkölosö- neinek rendezéséről rövidesen megindulnak a tárgyalások Eger, június 4. Mielőtt a nemzetközi pénzpiacon világválsággá fejlődött a helyzet, a mutatkozó zavarokat csak átmeneti nehézségeknek tekintették és szinte általános volt a reménység, hogy ezek elmúltával a viszonyok alakulása kedvezőbb fordulatot vesz. Olyan általános volt ez a bizakodás, hogy a vidéki városok egymásután vettek föl függőkölcsönö- két beruházások céljaira abban a reményben, hogy hamarosan sikerülni fog újabb kötvénykölcsönt elhelyezni a külföldön és abból a fölvett fűggőkölcsönöket visszafizetni. A helyzet azonban állandóan rosszabbodott és most már any- nyira válságossá vált, hogy egyáltalában nincsen kilátás ezeknek a reményeknek megvalósulására. Közben a vidéki városok a belföldi pénzintézetektől mintegy hatvanmillió pBngő ősz- szegben vettek föl függökölcsö- nőket, amelyek prolongálása egyre nagyobb nehézségekbe fltkőzlk. A vidéki városok érdekeit képviselő Városok Kongresszusa már hosszabb idő óta foglalkozik ezzel a kérdéssel. Legutóbb a kormányhoz intézett feliratban azt a megoldási módot terjesztették elő, hogy a függőköloiőnöket változtassák hosszúlejáratú törlesztéséé kölcsönökké oly módon, hogy bocsássanak ki újabb hatvanmillió pengős egyesített városi kölcsönt. A felirat most a pénzügyminisztérium városi osztálya előtt fekszik és rövidesen érdemleges tárgyalás alá kerül. Hamarosan befelezik az adóhivatalok az 1932. évi általános kereseti és Jövedelemadó kivetését Eger, június 4. Az adóhivataloknál teljes erővel folyik és hamarosan befejezést nyer az 1932 évi adókivetés munkája. Egyes helyeken már meg is kezdték az adókivetések kézbesítését és a fizetési meghagyásoknak az adózók részére való megküldését. Az adőzőbnak a helytelenül megállapított, vagy szerintök magas adókivetések ellen módjukban van felszólamlással élni. Az adókivetések elleni felszólamlások a kivetést eszközlö adóhivatalhoz nyújtandók be, ezeket azonban az illetékes felczőlamlási bizottságokhoz kell címezni. A felebbezési határidő 15 nap. A felszólamlást tartalmazó kérvényre bélyeget ragasztani nem kell, a jogorvoslati eljárás ebben az esetben illetékmentes. A beadványban részletesen fel kell sorolni azokat az okokat, melyek miatt az adózó a kivetést helytelennek tartja és elő kell terjeszteni azokat a bizonyítékokat is, melyekkel állításának helyességét igazolja. Az adófelszólamlási bizottság az adózónak módot ad arra is, hogy észrevételeit a bizottság tárgyalásán szóbelileg is előterjessze, azonban az adózót csak abban az esetben idézi meg, ha ez megidézését a benyújtott felszólamlásban kifejezetten kéri. H. R. (D—i.) Eddig is megjelöltén jártak közöttünk. Ki láthatóan, ki láthatatlanűl testén hordta áldozatának pecsétes jelét: az üres kabáíujjat, kopogó mankót, kialudt szemet, átszaggatott tüdőt, reszkető tagokat, valamit a halál mesgyéjén járó verekedőiből, emléket ős emlékeztetőt minden nemzedék számára. De mégis hiányzott róluk valami. Külsőleg osak szomorúbb vén- szorgásuk különözte el őket hétköznapunk rokkantjaitól, a gyárak, gépek, bányák esettjeitől. Most külön jelet is kapnak. Mellükre tűzik a H. R. betűs jelvényt, amely magasabbra emeli őket, fejjel a többi emberek fölé. Mert ez a két betű ragyogóbb dekórum lesz a Mária Terézia rendnél s minden vitézi moné- tájánál a világnak. Ez a két betű a Halál szigilluma lesz kínzott testükön. Ez a két betű messzire fogja kiáltani, hogy ők a történelem szekerének roppant kerekei alatt feküdtek, hogy vala- mennyiek találkozott az acél- sisakban járó halállal, aki rájuk égette bélyegét, hogy birkóztak vele s örökkön égő emlékeként ennek a birkózásnak a háború nagy aratója magával vitt mindüktől valamit. A galíciai mezőkről egy inas-erős kart, amely soha többé nem fog már kaszát. A Doberdó szikláiról két látó szemet, amelyek nem nézték azóta a szélben hajló búzát, Flandriából egy lábat, amely nem járhat többé meleg őszi barázdákban. Hogy nézzünk rájuk ? Minő tisztelettel adózzunk diosöséges nyomorúságuknak? Ezen a vasárnapon elvonulnak megint élőt-
