Eger - napilap, 1932/1
1932-06-05 / 125. szám
2 EGER 1932. június 5. lünk, rendben és lorban, ciörgö medáliáikkal és kopogó mankókkal, a pergőlüzes lövészárok örökké megmaradt reszkeléső- vei tagjaikban. Szegényen és kopottan. Mit tudunk adni nekik ? Mit tud adni egy koldus orazág koldussá csonkított héroszainak? Sovány kenyeret, — de sok tiszteletet. Álljunk meg előttük levett kalappal és feszes vigyázban, emeljük magasra gyermekeinket és mutassuk meg nekik a mankőző rokkantakat: lássák és tanulják meg a legnagyobb áldozat példáját. És menjünk el valamennyien ünnepükre: ünnepi szívvel és ünnepi fogadalommal, mert ók jelentik a mi számunkra a dicsőséges múltat, amelyhez zarándokolni kell, reményt és példát tanulni. A „Dobó István“ csérkészcsapat Június U-én tartja tízéves Jubileumi ünnepségét Eger, június 4. Az Érsekfőpásztor védnöksége alatt állő 154. számú «Dobő litván« oserkészosapat június 11-én este 7 órakor tartja fennállása 10 éves jubileumának ünnepségét a Dobő szobornál. A város közönsége az elmúlt tiz év alatt úgyszólván minden társadalmi megnyilvánulásnál láthatta a napsütötte kemény magyar fiúkat; láthatta koporsót vinni a halál országúján, könnyeket törölni, sebeket kötözni, örömet szőrni, ’mindenütt, ahol kínálkozott a segítés alkalma, ahol legnagyobb volt a veszély, a szükség. A jubileum nemcsak az első egri oserkészciapat ünnepe lesz, nem csupán az egri csapatoké, hanem a magyar cserkészmozgalomé is, amely a Dobó-cser- készcsapat megalakulásával tartotta bevonulását az ezeréves város falai közé s azóta meghordozta lobogóját Dánia, Anglia földjén. Küiönös jelentőséget ad az ünnepélynek Vitéz Faragó Ede jelenléte, akit nemcsak a magyar cserkészet és társadalom, hanem Eger város közönsége is már régóta szívébe fogadott, vitéz Faragó Ede a jubileum ünnepi beszédét vállalta. Az üunepály részletes programúját a jövő héten közöljük. Az egri bor sorsa Irta : Dr. Szabó-Jilek Jenő. A súlyos borgazdasági krízist, amely alatt az egész országunk szőlő- és borgazdasága nyög, különösképpen érzi meg ez egri bortermelés, ahol drágábbak lévén a termelési költségek, a bor eladási ára is eszerint igazodik és így az egri borokaak erős konkurrenoiával kell megküzde- niök akkor, amikor a különleges kvalitásokat nem néző, kizárólag magasabb alkoholtartalmat ős édeskés ízt kereső, ízlésében megtévedt laikus közönség előtt a homoki vidékeken termett borokkal kell fölvennie a versenyt. Jóllehet az egri borok már évszázadok óta hazánk területén kívül is széles körben ismertek és megbecsültek, mindazonáltal a kiviteli lehetőségek az utóbbi években egyre kevesebbet nyújtanak az egri borok exportjának. A közelmúlt hetekben Egerben járt néhány külföldi kereskedő s a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak azokról a minőségekről, melyeket megismerni módjukban volt és nem palástolták meglepetésüket, mikor a felvilágosítások soA Legújabb Standard Rex rádió csereakció, kivételes kedvezményekkel fo 4? lyamatban. Részletes felvilá- gosítással szolgál- ILLÉS BÉLA US rádiószaküzlete. rán arról értesültek, hogy az egri bortermelés 70 százaléka fehér, 25 százalék siller és csak 5 százalék a vörösbor. A külföld valóban tévesen van informálva, mert akár szakkönyveket, akár pedig gyakorlati kereskedő embereket kérdez is valaki, minden forrásból azt a választ kapja, hogy Eger, mint Magyarország egyik leghíresebb vörőiboríermő borvidéke, főként és elsősorban vörös és siller borokat szüretel és nagyon modernek azok a szakkönyvek és írások, amelyek már arról is megemlékeznek, hogy újabban ezen a borvidéken fehérborok termesztésével >is< foglalkoznak a szőlőbirtokosok. A külföld kőztudata tehát Egertől vörösbort és sillerbori kíván, de ha a belföldi borelá- rusítőhelyeket vizsgáljuk, a bor- lapokon itt is főként az »egri bikavér* és »egei kadarka* azok a minőségek, amelyek szemünkbe ötlenek. A fentiekből tehát logikusan következik, hogy az egri borvidéknek, ha régi hírnevéhez alkalmazkodni akar és a köztudatot úgy akarja kielégíteni, mint- ahogy az maga kívánja, akkor a vörös- és sillerborok termelésére kell a súlyt fektetnie. Ha pedig bármely oknál fogva ezen borminöségek termelőiének favorizálása nehézségbe ütközik, Rsdlof VILLAMOSSÁGI VÁLLALAT Telefon 128. EGER, KASZINÓ UCCA. Telefon 128 Átszerelések az erősebb áramra: lámpahelyenként 7—15 P Fizetési feltételek megállapodás szerint. ~^B vagy lehetetlen, akkor az egri fehér bornak célszerű propaganda révén ugyanolyan hírnevet és megbecsülést kell szerezni, mint a másik két minőségnek, — mert kétségtelen, hogy minden egri bor, országos viszonylatot véve tekintetbe, minőség és érték. És az egri bortermelés, illetőleg borkereskedés csak egyet• len célt tűzhet maga elé, hogy ezt az értéket úgy belföldön, mint külföldön elismertesse és ezáltal a kvalitásbeli különbséget meg is fizettesse. így lehet remélni azt, hogy a drágább termelés mellett is kifizető lesz Egerben a bortermelés és a borok elhelyezése sem fog olyan leküzdhet- len akadályokba ütközni, mint a jelenleg adóit helyzetben. Ismételten az ittjárt külföldiekre kell utalnom. Az egyik bajorországi borkereskedő arra vonatkozólag kért felvilágosítást, hogy vájjon mennyi vörös és siller bora terem az egri izé- kesfőkáptalannak és mennyi az érsékségnek, s mikor meghallotta! hogy az előbbi összes siller termése a Galagonyáson és Alma- gyaron lévő szőlőkben csa 200 hl. siller és 50 hl. vörösbor, az utőbbié pádig, figyelembe véve az almagyari, albertmajori és kápolnai szőlőket is, cca 500 hl. siller és 150 hl. vörösbor és ezen mennyiség sem kerül természetesen mind eladásra, annál ke- vésbbé külföldre való kiszállításra, megdöbbenve mondta, hogy ez lehetetlen, mert hiszen Dőlbajorországban 1 év alatt kerül ennyi egri papi szőlőkből ■zármazottnak jelzett vörös bor forgalomba, mint amennyi 5 év alatt terem ezekben a szőlőkben. Emlékezetünkben van az az eset, mikor néhány évvel ezelőtt a ■zékesfőkáptalan egyik Németországba utazó tagja épen Pas- sau egyik előkelő vendéglőjében Ízlelte meg a borlapon a székes- főkáptalan terméseként beirt egri bikavért ős jől ismerve a azé- kesfökáptalsn termését, szomorúan állapította meg, hogy a drágán árusított vörösbor egy közönséges otellóval megsötétí- tett sillerbor, mely Egernek környékét sem látta. Ugyancsak néhány éve történt, hogy a müncheni borászati felügyelőség hivatalból kereste meg Eger városát bizonyos egrinek jelzett vörösborok ügyében, melyeket már a bajor borászati szakemberek is gyanúsnak találtak. Mindezek a körülmények csak azt mutatják, anélkül, hogy a minőségi ellenőrzés szigorítását kívánnánk, vagy eddig előfordult kereskedői haszonlesésből elkövetett visszaélések kikutatását és megtorlását követelnénk, hogy igenis, megvan az egri vörös és kadar boroknak külföldön a jő hírneve, mert hitzen épen a nevük alá rejtőzve lehetséges, nagy bormennyiségeket elhelyezni Németországban, ahol a vörösbor bevitel külön előnyben részesül, ugyanis a vörösborok vámja 40% kai kevesebb mint a fehérboroké. Régről maradt hi- rét-nevét kell utolérni és kiaknázni a mai egri fcorőrkesítés- nek. Az egri borok hírnevének védelme és a minőségek általános megismertetése céljából különösen kívánatos leone Egerben egy olyan elárusítóhely létesítése, amely minimális költséggel tartható fenn és amelyben az egri nagyobb bortermelők bor- minőségei, mindenki részére, aki Egerben mc gfordu1, könnyen hozzáférhetők és kőstolhatők legyenek. Szinte önként kínálkozik erre a célra azon pincék egyike, amelyek a székesegyház lépciőfeljárata alatt, bejáratukkal szembe állnak a parochiával' Külföldön közkedveltségnek örvendenek az úgynevezett városházi — dőm — vagy kolostori pincék. Németországból számos ilyen pincét lehetne felsorolni, amelyek történelmi hagyományaiknál, az ottani helybeli szőlőtermelés régi eszközeinek és históriai emlékeinek gyűjteménye révén valóságos látványosság számba mennek, nem beszélve azokról, amelyek a hagyományokon kívül ízléses és művészi berendezésükkel is von- zák a bor igazi barátait. A fentemlített pincék egyikét könnyen lehetne ilyen célra felhasználni. Bejáratát kissé kiképezni, az előpincéhez az egri szőlőkultura néhány meglévő emlékét, régi prést, stb. felállítani egy pár asztallal, a pincében pedig a nevesebb bortermelők: érsekség, főkáptalan, Gröber, Braun, stb. stb.-féle borokból egynéhány biválőbb minőséget kisebb hordókkal be- j állítani és pobarazva, vagy üvegÉRTESÍTÉS! Az Egervidéki Fatermelő Rt. (tüzelő és építő-anyagkereskedés) Zalár József ucca 3. szám alatti irodáját 1932. junius hó 1 én Gólya u. 4. sz. alatti telepére helyezte át. (Bejárat a Szent. Imre tér felől is.) Telefon 37. Telefon 37.
